Gazdasági siker, vagy politikai megaláztatás?

Már Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélését megelőzően is kiemelte a kormánypárti sajtó, hogy a keddi megállapodások elsősorban Magyarország energetikai stabilitásáról, és Oroszországgal való “sikeres gazdasági együttműködéséről” szólnak.

Az ellenzéki média ugyanakkor úgy vélte, Putyin látogatásának nem volt fontosabb célja annál, minthogy egyszerűen lássák, hogy egy EU- és NATO tagország vezetője fogadja. A baloldali Népszabadság megjegyezte, hogy Orbán csupán “bólogatott” mindenre, amit Putyin elmondott. A 444.hu azt írta, hogy a két vezető találkozója azt jelezte, hogy Magyarország gazdasági kiszolgáltatottsága Oroszországnak 1989 óta nem látott magasságokba emelkedett.

Az állami média M1 csatornája “Oroszországnak nagyobb szüksége van Magyarországra, mint fordítva” címmel közölt a megállapodásról tudósítást, amelyben kölcsönösen kedvezőnek nevezte a két ország kapcsolatát, és Putyin nélkülözhetetlen partnereként jellemezte Magyarországot. A cikk a Fideszhez közelálló politikai elemző, Kiszelly Zoltán álláspontját foglalta össze a találkozóról. Kiszelly azt emelte ki, hogy az orosz-magyar kapcsolatokban a prioritást a gazdasági kapcsolatok, kereskedelem és a politika élvezik “ebben a sorrendben.” Kiszelly szerint ugyanakkor Oroszország függ a magyar és osztrák gáztározó-kapacitásoktól ugyanúgy, mint az átmenő energiakereskedelemtől, különösen nehéz gazdasági helyzet idején, amelyet az oroszellenes szankciók váltanak ki. Az elemző ugyanakkor nem tartotta fontosnak a kapcsolatok politikai oldalát hosszabban tárgyalni. Csupán Orbánt idézte, aki szerint “magyar érdek az, hogy béke legyen”, azt viszont nem fejtette ki, mennyiben szolgálta Putyin látogatása ezt a célt. Kiszelly ugyanakkor azt mondta, hogy Putyin szavai “békés szándékokra utalnak” az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.

Körülbelül ugyanakkor, amikor az orosz elnök befejezte a vacsorát, és Orbánnal együtt a mikrofonok elé állt, az oroszbarát ukrajnai szeparatisták elkezdték “tisztogató” akciójukat a kelet-ukrajnai Debalceve városában, az ukrán kormányerők ellen. A győzelem lehetővé tette a donyecki és luganszki lázadóknak az összekapcsolódást, rendkívüli módon megnehezítve ezzel az ukrán hadseregnek, hogy a jövőben területeket foglaljon el tőlük.

A független és ellenzéki magyar média Putyin látogatásának főként a szimbolikus tartalmát emelte ki, megjegyezve, hogy a kedden aláírt államközi megállapodások főleg már előre elhatározott kérdéseket érintettek. Az index.hu szerint a gázszállítási szerződések összes részlete tisztázásra került már a találkozó előtt jóval. Az ellenzéki média beszámolói szerint Putyin látogatásának elsődleges célja az volt, hogy megmutassa az oroszországi közvéleménynek és másoknak is, hogy az EU szankciók ellenére ellátogathat az unióba, és ehhez Orbán beleegyezését is meg tudja szerezni.

A független és ellenzéki média részleteiben tárgyalta azt is, hogy Putyin meglátogatott egy nemrégiben felújított orosz katonai temetőt is Budapesten, ahol vegyesen nyugszanak a második világháború, és az 56-os forradalom leverése során elesett szovjet katonák. Putyin szerintük azért választhatta ezt a helyet koszorúja elhelyezésére, mert a közelben olyan emlékoszlopok is találhatók, amelyek az 1989 előtti szovjet narratíva szerint “ellenforradalomnak” nevezik az 1956-os forradalmat. A 444.hu-n megjelent véleménycikkében Magyari Péter éles ellentétet vont Putyin gesztusa és Angela Merkel látogatása között, utóbbi ugyanis épp a német megszállás áldozatai előtt tisztelgett. Azt is megjegyzi, hogy sem Orbán, sem pedig a Fidesz bármelyik tagja nem mondott semmit sem, ami még csak távolról is kritizálná a látogatás ezen momentumát, annak ellenére sem, hogy hagyományosan antikommunista pártról van szó.

Sem Orbán sem pedig a Fidesz nem említette a koszorúzási ceremóniát, még akkor sem, amikor az orosz elnök a parlamenti sajtótájékoztatón is utalt a “hősök emlékére.” Mindez Magyari szerint arra enged következtetni, hogy a látogatás igazi nyertese maga Putyin volt, aki megmutathatta gazdasági és politikai dominanciáját is egy EU tagországban

A Népszabadság egy szerkesztőségi véleményt is közölt a látogatás után “Gyalázat” címmel, amelyben ezt írják:

“A kocka el van vetve. Orbán végleg beállt Putyin mögé – vagy inkább alá. Az Egyesült Államok új nagykövete tegnap a NATO-nagyköveteknek adott ebédet, amelynek díszvendége az ukrán ügyvivő volt. A helyzet világos, mindenki választott. Orbán a gyalázatot.”

Nemzetközi visszhang: Magyarország kelet felé sodródása véglegessé vált

Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó elsősorban Putyin Ukrajnával kapcsolatos üzeneteire figyelt Budapesten, a nagyobb német, orosz és anglofón médiumok megjegyezték annak jelentőségét is, hogy Orbán fogadta a kirekesztett orosz elnököt. A brit Guardian körképet közölt arról, hogyan építette ki és stabilizálta sikeresen Putyin fő politikai szövetségeseit az EU-n belül. Ian Traynor, az újság európai szerkesztője cikkében úgy vélekedett, hogy az új görög vezetés Oroszország felé tett baráti gesztusait követően, ez újabb jelentős előrelépés az orosz külpolitikai kampányban, megjegyezve, hogy

“Az oroszok azonban nemcsak Magyarországra tértek vissza. Európa-szerte, különösen pedig Közép- és Dél-Európában a Kreml sikeresen épített ki különutakat akkor, amikor a nyugat és Oroszország kapcsolatai különösen feszültté és törékennyé váltak a posztkommunista időszakban.”

A lap egy olyan, eddig ismeretlen megjegyzést is publikált Orbán Viktortól, amelyet John McCain amerikai szenátor 2014 januári látogatás idején tett, amikor az szembesítette oroszbarátságával:

“Engem nem érdekel, hogy Ön mit gondol. Önök nem számítanak. Oroszország az energia miatt számít. Németország pedig a munkahelyek miatt.”

A konzervatív német Die Welt-ben Boris Kálnoky írt véleménycikket, amelyben úgy fogalmaz, a szovjet temetőben való tiszteletadás orosz üzenete “nem lehetett volna egyértelműbb: Visszatértünk.” Kálnoky azt is leírta, hogy ezért cserében “Oroszország ingyenpénzt ad Magyarországnak”, így biztosítva politikai vezetőinek lojalitását.

Egy másik német lap, a Spiegel “Putyin látogatása Magyarországon: Orbán becsapja az EU-t” címmel közölt riportot. Ebben Keno Verseck azt írja, hogy Orbán – miközben megpróbálja Németországgal és általában a Nyugattal fenntartani a jó viszonyt – aktívan segíti Putyint abban, hogy “éket verjen” az EU tagállamok közé. A lengyel jobbközép Rzeczpospolita pedig megjegyezte, hogy azzal, hogy megengedték Putyinnak az 56-os forradalom áldozatainak megalázását, “Putyin eltemette Orábn múltját”, és hogy mindezt a magyar miniszterelnök feladta Magyarország orosz függéséért cserébe. A lengyel vélemény különösen lényeges, mivel csütörtökön Orbán Varsóban találkozik Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel.

Grzegorz Schetyna  lengyel külügyminiszter a lengyel állami Radio 3-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Orbánnak a találkozón “bizony magyarázkodnia kell majd” Vlagyimir Putyin fogadása miatt. Azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a magyar választók az ilyesmit nem tűrik, és hogy a miniszterelnöknek “a következő választásokon meg kell majd fizetnie ennek a látogatásnak az árát.”

Másrészről Putyin Budapestre érkezésének előestéjén az orosz Kommerszant cikkében azt írják, hogy Orbán kétoldali elköteleződése – egyrészt a NATO és az EU, másrészt pedig Oroszország felé – nem működik. “Orbánnak végül el kell döntenie, hogy a nyugatot vagy Oroszországot választja” – vonták le a következtetést. A cikk jól jelzi, hogy Putyin jól meghatározott tervekkel érkezett Budapestre, amely inkább politikai, mint gazdasági célokat tartalmazott.

Az orosz kormány által fenntartott RT (Russia Today) angol kiadása egyik rendszeres kommentátorát, John Laughlandet kérdezte a látogatás jelentőségéről. Laughhland szerint Orbán Viktor “úttörője” egy új, oroszpárti politikának Európában, és az EU “a hír hozóját lövi le”, amikor elítéli Orbán oroszellenes szankciókat kritizáló megnyilatkozásait. Az oroszpárti újságíró Görögországot és Magyarországot nevezte a NATO-n és EU-n belül az oroszok “szövetségeseinek.”

Hivatkozások:

http://www.welt.de/politik/ausland/article137566779/Putin-hat-eine-drastische-Botschaft-fuer-die-Ukraine.html

http://nol.hu/velemeny/gyalazat-1516821

http://www.hirado.hu/2015/02/18/oroszorszagnak-nagyobb-szuksege-van-magyarorszagra/?source=hirkereso

http://444.hu/2015/02/18/putyin-hosszu-arnyat-vetett-magyarorszagra/

http://www.theguardian.com/world/2015/feb/16/russian-resurgence-how-the-kremlin-is-making-its-presence-felt-across-europe

http://rt.com/op-edge/233203-hungary-orban-putin-eu/

http://www.spiegel.de/politik/ausland/putin-bei-orban-in-budapest-ungarn-will-partnerschaft-vertiefen-a-1018845.html

http://www.kommersant.ru/doc/2669330