A Budapesti Rendőr-főkapitányság és több budapesti önkormányzat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal végrehajtási eljárása alatt áll. Egy tanár az orvosnál tudta meg, hogy az állami munkáltatója fél éve nem jelentette, nem fizet utána járulékot – így a tanár az életmentő beavatkozások kivételével nem jogosult ingyenes ellátásra.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal adatbázisából kiderül, hogy több állami fenntartású, költségvetési pénzből működő szervezet is végrehajtási alatt áll, köztük a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és több vidéki és Budapesti polgármesteri hivatal. A végrehajtás részletei adótitoknak minősülnek, így nem lehet tudni, hogy a végrehajtás milyen állapotban van, mi volt a kiváltó oka, a szereplők mekkora mértékű tartozás miatt kerültek a listára. Az adóhatóság kompetenciái közé tartoznak az adó-, járulék- és illetéktartozások, de azok köztartozások, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak behajtása is, melyekre a törvény az adók módjára történő behajtást rendeli el.

A Budapest Beaconnek nyilatkozó jogászok szerint a végrehajtási eljárás elindításának a ténye a gyakorlatban az jelenti, hogy az adózó már megszegett törvényi kötelezettségeket, ismételten nem reagált a hivatal felszólításaira, viszont még van arra is esély, hogy a tartozását végül kiegyenlítse. „A végelszámolás egy kemény, de jogállami eszköz; az adósok pedig sokszor elmennek a falig. Olyan ez, mint amikor valaki nem viszi vissza a könyvtárba a könyvet, még sokszori felszólításra sem, és végül már a könyv ellenértékét fizettetnék meg vele. De ettől még nem válik tolvajjá” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Egy adószakértő ügyvéd szerint könnyen előfordulhat, hogy a forráshiány miatt a költségvetésből finanszírozott szervezetek „nem tudják kinyögni az adóterheiket, nem tesznek eleget a járulékfizetési kötelezettségeiknek, vagy nem fizetik be a gazdálkodásuk után fizetendő áfát” – bár úgy tűnhet, hogy az „állam csak egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt”, ezeknek a kötelességeknek az költségvetési szerveknek is eleget kell tenniük. „Ha ez nem történik meg, még a végrehajtási eljárás megkezdése után is kérhetnek a szervek könnyítést, például részletfizetési lehetőséget. Ha viszont ennek sem tesznek eleget, akkor a vámhivatal akár a tulajdonukat is lefoglalhatja a tartozás rendezésére.”

Az adószakértő szerint viszont valószínűleg nem lesz különösebb hatása, ha egy költségvetési intézmény rákerül a NAV végrehajtási listájára, ez „csak cirkusz”. A költségvetési szervek dolgozói viszont nagyon is megérzik a saját bőrükön, ha a munkáltatóik nem tesznek eleget a járulékfizetési kötelezettségeiknek. Egy tanár például azzal kereste fel az atv.hu-t, hogy elmondja: az orvosnál derült ki, hogy az állami munkáltatója szabálytalan viselkedése miatt nem jogosult ingyenes orvosi ellátásra. A háziorvosa közölte vele, hogy TAJ kártyája érvénytelen és rendezetlen, majd egy vérvétel során azt is elmondták neki, hogy a TAJ kártyája már „piros”. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató KLIK már
huzamosabb ideje nem fizeti a társadalombiztosítási járulékát (holott ez törvényes kötelessége volna), és elkezdődött az a türelmi idő, melynek lejártáig rendezni kell az elmaradt befizetést. A hátralék rendezéséig a munkavállaló nem jogosult a térítésmentes orvosi ellátásra (csak életmentő beavatkozásokat végeznek el), és nem jogosult a gyógyszerek állami támogatására sem.

Az óraadó tanár tavaly kötött 2014. júliusig szóló munkaszerződést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK-kel), de az Országos Egészségügyi Pénztárnál tájékoztatták a tanárt: a munkáltató mégsem jelentette be, így nem fizetett utána társadalombiztosítási járulékot sem. A tanár arról nem tudott, hogy más kollégájával is előfordult-e hasonló eset. Azt viszont elmondta, hogy a fizetések késedelmes utalása általános gyakorlat a KLIK-nél.