A tanárok és a tanulók jogait is sértheti a nyolcadikos történelemkönyv, Juhász Péter közös listát szeretne, egy bíró rosszul töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, kirúgták, tönkrement az élete, Szijjártó szerint nem Fülöp-szigeteki állampolgárként nem számít, hogy mit gondol a helyi kérdésekről, a strasbourgi bíróságnak kellett megakadályoznia, hogy egy veszélyeztetett terhest és nyolc tinédzser menedékkérőt a magyar tranzitzóna konténereibe szállítsanak vissza, a kormány lövészetet és küzdősportokat is oktatna a testnevelésórákon, váratlan adóemelésről döntött a kormány, a CEU rektora szerint itt az idő, hogy az egyetem polgárai megvédjék az egyetemet – keddi hírösszefoglalónk.

A CEU rektora szerint itt az idő, hogy az egyetem polgárai megvédjék az egyetemet

A Közép-európai Egyetem (CEU) tiltakozik a keddi napon az Országgyűlésnek benyújtott nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. számú törvény tervezett módosítása ellen, amellyel lényegében ellehetetlenítenék az intézmény működését. „A CEU a jelenlegi formájában nem működhet tovább felsőoktatási intézményként, ha elfogadják azt a törvényt, amit benyújtottak ma a magyar parlament elé” – írja Michael Ignatieff rektor a kedd késő esti, az egyetem diákjainak és tanárainak elküldött levelében, hozzátéve, hogy alapos jogi elemzés után úgy látják, ha elfogadják a módosítást, a jövőben a CEU nem adhat ki olyan, az Egyesült Államokban és Magyarországon is elfogadott diplomákat, mint most. „Ez a törvény egyetlenegy intézmény ellen irányul. Diszkriminatív. Szíven szúr mindent, amit évtizedek óta csinálunk a CEU-n” – írja a rektor, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges fórumon meg fogják támadni a tervezett jogszabályt. Ignatieff az Origo kedd délutáni cikkére is reagált: a cikk, mely szerint a  CEU-n súlyos szabálytalanságok, sőt csalások lettek volna, szerinte tele van hazugságokkal. „Itt az idő, hogy közösségünk összetartson és megvédje az egyetemünket” – írja a rektor. A CEU amellett, hogy évi egymilliárd forintnyi adóval járul hozzá a magyar kormány bevételeihez, mélyen beépült a magyar akadémiai életbe is, s gyümölcsöző együttműködést folytat magyar állami intézményekkel, ez a törvény viszont mindent elpusztítana – tette hozzá. Szerdán háromnegyed egykor egyetemi gyűlést tartanak a témában, melyről lapunk helyszíni tudósítással jelentkezik. (CEU, Origo, Parlament.hu) 

A tanárok és a tanulók jogait is sértheti a nyolcadikos történelemkönyv

A tanulók és a tanárok jogait is sérthetik azok a nyolcadikos történelem tankönyvben található megfogalmazások, amelyek alapján hivatalból vizsgálatot indított az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos – aki a sajtóból értesült azokról a felvetésekről, hogy a „Történelem 8. az általános iskolások számára” című tankönyv erős aktuálpolitikai narratívát képvisel, ami sérti, sértheti a pedagógusok és tanulók jogait egyaránt. Az oktatási jogok biztosa három ajánlást fogalmazott meg az oktatásért felelős államtitkárnak. (Inforádió)

Juhász szeretne közös listát, de a többiek (nagy része) nem

Juhász Péter közös listát akart az LMP-vel, a Párbeszéddel, a Momentummal és a Kétfarkú Kutya Párttal, de az MSZP-vel, a DK-val és a Liberálisokkal nem, ám a nemes ajánlatot majdnem mindenki elutasította. (444, Index, 444)

Rosszul töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, kirúgták, tönkrement az élete

Egy volt bíró – valószínűleg egyedüliként Magyarországon – mindent elvesztett a rosszul kitöltött vagyonnyilatkozata miatt: menesztették állásából, ráment a családja, az egészsége. Ezzel szemben a politikusok körében semmi következménye nincs a hamis vagyonbevallásnak, pedig felejtettek már ki belőle lakást, garázst, és milliárdos állami támogatást is. (Hvg.hu)

Szijjártó a Fülöp-szigeteken: „Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni”

Hosszas tárgyalások után három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy megkezdje a magyar hús exportját a Fülöp-szigetekre – jelentette be egy manilai üzleti fórumon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Beszédének az MTI-hez eljuttatott hangfelvétele alapján a miniszter a mezőgazdaságot a két ország gazdasági együttműködésének egyik kulcsterületének nevezte: a húsexport megindulása jelentős lökést fog adni a Fülöp-szigetekre irányuló magyar agrárexportnak. Szerinte Magyarországon vannak érvényben Európa legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásai, az alkotmány pedig a mezőgazdaság GMO-mentességét is előírja. „Bármilyen magyar élelmiszert vesznek is, az nem csak ízletes, hanem egészséges is” – mondta a miniszter, aki az agrárium mellett a kutatás-fejlesztés hajtotta informatikai szektort és a vízgazdálkodást emelte ki, mint az együttműködés potenciális területeit. Tavaly 200 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, „ami nem kevés, de van még hova fejlődni”, ezért Magyarország és a Fülöp-szigetek kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést írt alá, az Eximbank pedig 510 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar és a Fülöp-szigeteki cégek együttműködésének támogatására – mondta Szijjártó. A miniszter arról is beszélt, hogy a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, és új világrend alakul ki a világpolitikában, így a versenyképességet is a korábbiakhoz képest teljesen más tényezők fogják meghatározni. „A bátorság és a nyitottság jelenti majd a különbséget siker és kudarc között” – mondta Szijjártó, aki újranyitotta a magyar nagykövetséget is Manilában. A miniszter utalt arra is, hogy a Fülöp-szigetek elnökét jogvédő szervezetek és nemzetközi intézmények részéről is éles bírálatok érik az emberi jogok helyzete miatt, Magyarország azonban nem kommentálja, és nem is dolga kommentálni a Fülöp-szigetek belpolitikai történéseit: „Nem Fülöp-szigeteki állampolgárként nem számít, hogy mit gondolok a helyi kérdésekről. A helyi belügyekről a Fülöp-szigetek állampolgárainak kell dönteniük. Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni.” Rodrigo Duterte, az ország többszörös gyilkosságot bevalló elnöke nemrég elküldte a kurva anyjába az EU-t, és felvetette, hogy totális diktatúrát vezethet be. Hivatalba lépése óta Szijjártó Péter volt az Európai Unió (EU) külügyminiszterei közül az első, aki a Fülöp-szigetekre látogatott. (444, MTI)

A strasbourgi bíróságnak kellett megakadályoznia, hogy egy veszélyeztetett terhest és 8 tinédzser menedékkérőt a magyar tranzitzóna konténereibe szállítsanak vissza

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfő esti ideiglenes intézkedésében megtiltotta, hogy nyolc tinédzsert és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a magyar hatóságok átszállítsanak a szerb határ menti tranzitzónákba. Erre azért került volna sor, mert kedden lépett hatályba az új szabályozás, amellyel lényegében az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak. A nyolc fiatalkorú és a terhes nő ügyét a Magyar Helsinki Bizottság vitte a bíróság elé. A civil szervezet közleménye szerint az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába. A bíróság az ideiglenes intézkedés mellett kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig várnak választ. A strasbourgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja, továbbá, hogy a tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére: van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? A kormánynak arra is válaszolnia kell, hogy a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi lenne ennek a jogi alapja. A strasbourgi emberjogi bíróság két héttel ezelőtti ítéletében kimondta, hogy a tranzitzónába zárás szembe megy az EU-s joggal. A bíróság kártérítésre kötelezte a magyar államot két bangladesi férfi javára, akiket az elsők között zártak a zónába. Kedden egyébként Budapesten tárgyalt Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációért felelős biztosa Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, és abban állapodtak meg, hogy felállítanak egy szakértői munkacsoportot. A cél, hogy nyárig megegyezzenek a törvény jövőjéről. (444)

A kormány lövészetet és küzdősportokat is oktatna a testnevelésórákon

Szívesen látná a kormány is a küzdősportok és a lövészet oktatását a testnevelésórákon, de ha valaki lelkiismereti okokból nem szeretne részt venni a sportlövészetben, annak nem kell megtennie. (Hvg.hu, Magyar Idők)

Váratlan adóemelésről döntött a kormány

Néhány oldalas, a reklámadót érintő törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ebből kiderül, hogy váratlanul, az év közben változik az adó mértéke: az eddigi 5,3 százalékról idén május 31-ig százalékra csökken, de június elsejétől 9-re emelkedik és innentől ezen a magasabb szinten is marad. A kormány arról is döntött az Európai Bizottság (EB) felszólítása miatt, hogy az eddig befizetett reklámadót visszafizeti az érintett cégeknek. (Portfolio)

Indul a nemzeti konzultáció

Szóval a kormány várhatóan ilyen plakátokkal szórja tele az országot a következő időszakban:

(Magyarország Kormánya/Facebook)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):