Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

Tizenöt magyarországi civilszervezet fordult az Európa Tanácshoz azért, hogy rákényszerítsék a kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságába jelölt bírák jelölési folyamatának láthatóvá tételére.

Egyelőre semmit nem lehet tudni arról, kiket szán a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB), márpedig az idő sürget, ugyanis jövő januárban lejár a jelenlegi bíró mandátuma. A jelölési határidő augusztus 26-a.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságába a bírákat a nemzeti kormányok jelölik. A benyújtott háromfős listát az Európa Tanácsnak (ET) a strasbourgi bírák kiválasztásával foglalkozó bizottsága véleményezi, a Parlamenti Közgyűlés pedig erről a listáról választ ki egy embert.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tájékoztatása szerint a jelöltek listája elkészült, de többet a tárca nem árult el. Tizenöt civilszervezet ennek fényében arra figyelmeztet, hogy nem volt sem tisztességes, sem átlátható, sem pedig konzisztens a jelöltek kiválasztása, ezért azt szeretnék elérni, hogy átláthatóan, nyílt pályázat útján válasszák ki a magyar jelölteket.

Semmit nem tudni ugyanis arról, hogy kiket, milyen szempontok alapján választott ki a kormány, holott az előírások értelmében kötelesek lettek volna egy állandó, előre megismerhető szabályok alapján működő nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, „és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára” – írják a szervezetek a Magyar Helsinki Bizottság oldalán megjelent közleményükben.

A szervezetek ezért az Európa Tanácshoz fordulnak, és azt remélik, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése – aminek a feladatai közé tartozik a jelölt bírák közül kiválasztani egyet – visszautasítja a magyar jelöléseket, ezzel rákényszerítve a kormányt, hogy betartsa a jelöltállítási szabályokat.

A civilek emlékeztettek rá, hogy tavasz óta hiába próbálják megtudni a jelöltlista összeállításával foglalkozó Igazságügyi Minisztériumtól (IM) a részleteket, nem kaptak érdemi választ, holott „a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van”.

Egy hónapja tizenegy civilszervezet írt az igazságügyi miniszternek. Azt szerették volna elérni, hogy vonja vissza a listát és – a rendelkezésre álló két hónapot kihasználva – alkosson nyilvános szabályzatot, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze föl a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját. A miniszter a levélre nem válaszolt.

A civilek – más lehetőséget nem látva – ezért döntöttek úgy, hogy az ET-nél próbálják elérni a teljes magyar lista elutasítását. Ez nem lenne példa nélküli: hasonló kormányzati manőverek miatt Azerbajdzsánnak egyszer, Szlovákiának pedig kétszer utasították el az összes jelöltjét.

A levelet aláíró civil szervezetek között van az Amnesty International Hungary, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint), az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) is.