Az elmúlt öt évben Budapest több kerületében is duplájára emelkedett a bérleti díj, és úgy tűnik, az árak a közeljövőben sem fognak csökkenni. A legnehezebb helyzetben a fiatalok vannak. 

A napokban derül ki, hogy a főiskolások és egyetemisták közül kinek jutott kollégiumi hely, és kinek nem. A hajrájához érkező albérletszezonban nemcsak az árak és a kereslet magasabb, de a kiadó lakás is egyre több – írja a Világgazdaság.

A fővárosban és a megyeszékhelyeken a kiadó lakások gyorsan bérlőre találnak: a leggyorsabban, – átlagosan nyolc nap alatt – a panellakások kelnek el, de a téglalakásoknál sem kell sokkal több idő: esetükben 11 napra van szükség. A legjobb lakásokat akár néhány óra elkapkodják.

Az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint az idei év első felében országosan 5-20 százalékkal emelkedtek az albérletárak a tavalyi átlagárhoz képest. Ennél nagyobb mértékű – akár 30-40 százalékos – áremelkedést Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztráltak.

Az első fél évben az OC által bérbe adott lakások zöme országosan a 30–60 négyzetméteres kategóriába esett, havi bérleti díjuk pedig 50 és 200 ezer forint között mozgott.

Sokkal több a kiadó lakás

„Nemcsak a kereslet növekedett jelentős mértékben, hanem a kínálat is, hiszen a magánszemélyek január elejétől július végéig 61 százalékkal több lakást adtak ki az ingatlanközvetítő portálon, mint egy évvel korábban” – nyilatkozta a lapnak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint az elmúlt két évben különösen felpörgő piacon a tanévkezdés után is élénk a kereslet Budapesten és a nagyobb városokban, főként ott, ahol munkaerőhiány van.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikált átfogó lakáspiaci elemzése szerint 2005 és 2015 között a költözők körében a munkahely és az oktatás miatti lakhelyváltás aránya 14 százalékra, több mint a duplájára emelkedett a 2000-es évek elejéhez képest, és ez a trend vélhetően tovább erősödik.

„Az albérleti keresletet egyre inkább növelik azok a jól kereső, zömmel multinacionális vállalatoknál dolgozó fiatalok is, akik már egyáltalán nem idegenkednek attól, hogy tulajdonszerzés helyett inkább béreljenek lakást életük bizonyos szakaszaiban” – magyarázta Soóki-Tóth Gábor, az OC vezető elemzője. Ők gyakran gondolkodnak külföldi karrierben, ezért sem akarják lakásvásárlással helyhez kötni magukat pályájuk elején.

A lakásbérlés terjedését mutatják a KSH adatai is: az összes költözés 28 százalékát kitevő magánlakásbérlés 2005 és 2015 között a második leggyakoribb lakásszerzési megoldássá vált (korábban ez az arány csupán 10,8 százalék volt). A budapesti albérletpiacra az egyre népszerűbb rövid távú bérbeadás is hatással van, a leginkább az Airbnb-n turisztikai céllal hirdetett lakások csökkentik a hosszú távú kínálatot, ezáltal a belső kerületekben felhajtják az árakat – írja az orgánum.

A fiatalok és a diákok különösen nehéz helyzetben vannak

„A barátommal úgy döntöttünk, hogy összeköltözünk. Soha nem gondoltuk, hogy budapesti bérleti díjak ennyire magasak. A belvárosban kerestünk egy kétszobás lakást, de egy hónap után azt láttuk, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak. Most a barátainkkal osztozunk egy lakáson, és reméljük, hogy jobb lesz a helyzet” – nyilatkozta egy fiatal pár a Budapest Beaconnek.

Anita és Balázs egyetemi hallgatók, történetük nem egyedülálló a fővárosban. Az elmúlt öt évben Budapest több kerületében is több mint a duplájára emelkedett a havi átlagos bérleti díj, ami miatt a diákok, de gyakran családok is arra kényszerülnek, hogy egész lakás helyett csak szobát, vagy szobákat béreljenek.

Természetesen kevesebbért is lehet lakást bérelni, de ez elég ritkán jön össze, és az alacsony árnak szó szerint ára van. Péter, a 28 éves tanár lapunknak elmondta: nagyon örült, amikor 60 ezer forintért talált egy lakást a VIII. kerületben. „Tudtam, hogy rossz a környék, és helyi bandák is vannak a környéken. De igazán a csótányok leptek meg, amiket a beköltözés másnapján találtam a konyhában” – tette hozzá.

A belvárosi lakók kiköltöznek, és kiadják a lakásukat

Értelemszerűen minél közelebb van a városközponthoz a lakás, annál drágábban lehet kiadni, ennek ellenére viszonylag új jelenség, hogy aki saját tulajdonú belvárosi lakással rendelkezik, az külső kerületbe költözik, és kiadja az ingatlant, ahol addig élt.

„Havonta 74 ezer forintot kell jelzáloghitel-törlesztésre kifizetnem” – mondja a harmincéves Kata. „Mivel a lakásom az V. kerületben van, havonta 120 ezer forintért tudnám kiadni. Imádok itt lakni, de komolyan fontolgatom, hogy a barátom apró lakásába költözöm én is, hogy pénzt takarítsak meg.”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):