A győri Audi. Feltehetően itt sincs minden állás betöltve.

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: a Budapest vonzáskörzetében lévő cégek több mint 18 ezer embert tudnának azonnal foglalkoztatni. A feldolgozóiparban még soha nem kerestek ennyi embert.

Óriási a munkaerőhiány Magyarországon – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott az első negyedévben: a leggyorsabban fejlődő és a legtöbb munkahellyel rendelkező központi régió több mint tizennyolcezer munkavállalót tudna azonnal fölvenni. Ezután négy és félezer üres álláshelyével Közép-Dunántúl következik, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (két százalék) volt. Munkaerőhiánnyal küzdenek azok a régiók is, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is, aminek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet nem felel meg egymásnak – állapította meg a KSH elemzése.

A friss adatok azt mutatják, hogy egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: 2016 első negyedévében a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál harminchatezer, a költségvetési intézményeknél tizennégy és félezer állás várt betöltésre. Előbbi közel kilencezres, mintegy harminchárom százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Így a versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan pozíció jutott, amelyre jelentkezőt vártak a cégek.

MGYOSZ: a hatékonyság a megoldás

A munkaerőhiánynak az elvándorlás mellett főként demográfiai okai vannak: a születésszám csökkenése miatt évente több tízezerrel kevesebben kerülnek munkaképes korba, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és évente jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan megjelennek a munkaerőpiacon – fejtette ki az M1-nek Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A Videoton Holding Zrt. vezérigazgatói posztját is betöltő cégvezető szerint messze nem a külföldi vendégmunkások alkalmazása a megoldás, a legtöbb tartalék a hatékonyság javításában van. Példaként említette a munkafolyamatok optimalizálását a számítástechnika, a robotizálás eszközeivel. A munkaerőpótlás másik forrása lehet a közmunkások egy részének átirányítása a valódi munkaerőpiacra. Az oktatás is sokat tehet azért, hogy a leszakadó rétegek ne termelődjenek újra – tette hozzá Lakatos.

Feldolgozóipar: még soha nem kerestek ennyi embert

A KSH adatai szerint a feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres állások száma. A 660 ezer fővel a legnagyobb foglalkoztatónak minősülő feldolgozóipar vállalkozásainál 2,1 százalék volt a betöltésre váró helyek aránya, ami több mint tizennégyezer állást jelentett. Ezen belül a legtöbb munkavállaló – közel 2,6 ezer – a járműgyártás alágazatból hiányzott, ahol jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek.

Az üres álláshelyek aránya a számítógépeket és elektronikai berendezéseket gyártó cégeknél volt a legmagasabb, itt százból négy hely várt betöltésre. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és a gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni. A szektorban 2014 óta növekszik a munkaerőhiány, és a tendenciát a 2015 első negyedévétől érvényes vasárnapi boltbezárás sem törte meg.

A betöltetlen állások aránya az informatikai és kommunikációs szektorban volt a legmagasabb, a versenyszféra átlagának több mint kétszerese, ami az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó cégeknél 2,9 ezer üres álláshelyet jelentett, azaz száz álláshelyből 3,5 állásra vártak jelentkezőt. Valószínűleg ennél jóval nagyobb a hiány a valóságban, hiszen a fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérésből az derült ki, hogy jelenleg 22 ezer betöltetlen informatikai álláshely van Magyarországon. Az óriási különbség oka az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek – írja az orgánum.

A Magyarországot 2010-óta elhagyó és külföldön munkát keresők száma a becslések szerint 350 ezer és 500 ezer fő közé esik. A magyar kormánynak volt ugyan egy kísérlete a munkaképes fiatalok hazacsábítására az Egyesült Királyságból, de azt júniusban megszüntették, miután a programról bebizonyosodott, hogy kudarcra van ítélve.