Kovács Zoltán és Lázár János egy korábbi kormányinfón. Fotó: MTI, Kovács Attila

A paksi hitelen kívül a határzár is szóba került a 71. kormányinfón.

A csütörtöki kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter amellett, hogy kiállt az idős asszonyokat vén kurvának nevező szolnoki fideszes polgármester mellett, vagy hogy megjegyezte, miszerint Tarsoly Csaba „egy köztörvényes tolvaj”, másról is beszélt.

Az úszószövetségben elhatalmasodó botrányról például azt mondta: a helyzet mielőbbi rendezésében érdekeltek, mert az veszélyezteti a vizes világbajnokság sikerét és a fejlesztéseket, ugyanakkor a kormány nem kívánja a vitát befolyásolni.

Szóba került Paks II. is. Ennek kapcsán a tárcavezető bejelentette: Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja. Hozzátette: nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

Lázár emlékeztetett arra, miszerint a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat decemberben, így szerinte 2017-18-ban „érdemi” építkezés lehet Pakson. Az ehhez szükséges hitelről azt mondta: a magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal, mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat az erőmű-beruházásra. Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához: megvizsgálják, hogy az orosz hitel pénzügyi kondícióit, fönntartva a jogot, ha ennél kedvezőbb finanszírozási forrást találnak, akkor az orosz hitelt előtörlesszék.

Most, hogy Magyarországot felminősítették, a kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy az Oroszországtól kapott hitel kamatfeltételei és az új piaci feltételek milyen viszonyban vannak egymással. „Meg fogjuk vizsgálni, hogy ha most vennénk fel ezt a hitelt”, akkor az versenyképes lenne-e – magyarázta.

A kvótákról szóló uniós vitával kapcsolatban Lázár megjegyezte, hogy a magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik: olyan javaslatot tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát, fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.

A miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány szerdán 53 milliárd forintot hagyott jóvá a határvédelmi feladatokra, vagyis egyebek mellett a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére és az infrastruktúrára. Eddig összesen 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra – tette hozzá.

Lázár János az uniós agrártámogatásokról is szót ejtett: szavai szerint jövő év tavaszán, de legalább nyár közepére kiírják az összes pályázatot. Eddig a teljes keret 76 százalékára írtak ki pályázatot 984 milliárd forint értékben; összesen 42 kiírás jelent meg.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):