Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz korábbi ügyvezetőjét múlt héten sokan erőteljesen kritizálták, amiért elfogadta a kormány zsidóügyi tanácsadói posztját a Lázár János kancellár által vezetett Miniszterelnöki Hivatalnál.

Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója a Magyar Nemzet-nek azt nyilatkozta, hogy „Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia”. Schmidt Mária kijelentette, az a tény, hogy a múlt kedden megrendezett Zsidó Közösségi Kerekasztal egyeztetésén ő ült a fő helyen Lázár János és L. Simon László államtitkár között, önmagáért beszél. Schmidt nehezményezte, hogy nem kapott meghívást a kerekasztalra, annak ellenére, hogy az általa vezetett Sorsok Háza oktatási emlékközpont is szerepelt a témák között.

Zoltai még kormánypárti képviselők kritikáit is megkapta a kommunista múltja és a szocialistákkal folytatott hosszú együttműködése miatt. Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke is kritizálta Zoltai kinevezését: „Egy volt kommunista munkásőr kormány-tanácsadói kinevezése kibékíthetetlen ellentétben áll mindazzal, amit a totalitárius diktatúrákhoz való viszonyulásunkról sokszor és sokan elmondtunk, ahogy az alaptörvény értékrendjével is összeegyeztethetetlen”.

Zoltai múlt keddi kinevezése a magyar zsidó közösség számos olyan tagját is megdöbbentette, akik szintén folytattak egyeztetéseket Lázárral és a kormány számos más tagjával.

Idén korábban Zoltait elküldték a Mazsihisztől egy belső „zendülést” követően, de támogatta a Mazsihisz bojkottját a Holokauszt emlékév kormány által szervezett programjain történő részvétellel szemben.

Az újpesti születésű Zoltai mindkét szülőjét elvesztette a holokauszt során. Az 1956-os forradalom idején a kecskeméti reptéren teljesített katonai szolgálatot, majd Kőbányára került egy textilgyárba. Ezután belépett Kádár munkásőrségébe, mely félkatonai szervezetet a párt rendezvényeinek biztosítására és a tagok védelmére hoztak létre. Zoltai lánya, Andrea, aki maga is zsidó közéleti személyiség, elmondta, apja kényszer hatására lépett be a munkásőrségbe és a kommunista pártba. Zoltai ezután állami színházaknál töltött be pozíciókat, majd miután kilépett a pártból a zsidó közéleti személy lett.

A Mazsihisznál töltött évei idején a jobboldal a kommunista Kádár-rezsimben vállat két évtizedes szerepe miatt kritizálta Zoltait.

Ahogy a kommunizmus évei alatt más országokban is, a magyar pártállam is hű katonáit küldte a keresztény egyházak és a zsidó közösségek vezetői közé. Közülük sokan a helyükön maradtak a rendszerváltás után is, ahogy azt a „Hitvallók és ügynökök – az igazság szabaddá tesz benneteket” című 2009-es dokumentumfilm is bemutatja a katolikus vezetőkről és kommunista múltjukról. Feldmájer Péter, aki akkoriban a Mazsihisz vezetője volt, hasonló projektet sürget a zsidó politikai múlttal kapcsolatos antiszemita spekulációk tisztázására.

Hivatkozás:

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/schmidt-is-biralja-zoltai-kinevezeset-1247960

http://vs.hu/megosztja-jobboldalt-zoltai-kinevezese-0916

http://www.mazsihisz.hu/2009/03/18/feldmajer-peter—fel-kell-tarni-az-ugynokmultat–1074.html

http://www.port.hu/hitvallok_es_ugynokok_-_az_igazsag_szabadda_tesz_benneteket/pls/w/films.film_page?i_film_id=101888

http://kanadaihirlap.com/2014/09/10/csak-egy-mese-szemelyes-reflexio-zoltai-gusztav-eletutjarol