Magyarországon a cigányságot rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén – figyelmeztet friss jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága.

Az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága megállapította, hogy bár a nemzeti kisebbségek képviselői általánosságban kedvező helyzetről számoltak be, Magyarországon „a romákat […] rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén”.

A közel ötvenoldalas jelentés szerint a romáknak hazánkban hátrányos megkülönböztetésben van részük a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén is – írja beszámolójában az MTI.

Egyre elterjedtebb az iskolai szegregáció 

A dokumentumban riasztónak nevezték a roma gyermekek diszkriminációjának fokozódását, ami a hatóságok által alkalmazott „felzárkóztató célú elkülönítés” eredménye.

A 47 államot tömörítő páneurópai szervezet szakértői aggályosnak tartják, hogy a kormány 18-ról 16 éves korra szállította le a tankötelezettségi korhatárt. A roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig nem sikerül elvégezniük az általános iskola 8. osztályát, ez pedig komoly hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A roma gyerekeknek a friss adatok szerint mindössze 1 százaléka jut el a felsőoktatásig – emelték ki a jelentésben.

E megállapítások nem túl meglepőek: ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, az Európai Bizottság (EB) a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Csehország és Szlovákia után hazánk a harmadik tagállam, amelyet az Európai Unió (EU) faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre.

Vera Jourová igazságügyi biztos tavaly azt írta: tudomásuk van a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában folyó szegregált oktatásról, és ismerik a Kúria erről szóló jóváhagyó ítéletét is, melyről társoldalunk, az Abcúg részletesen is beszámolt.

A Bizottság a vizsgálatai során sok esetben azt tapasztalta, a magyar oktatási intézmények fenntartói mindent elkövetnek azért, hogy a roma gyerekeket kiszorítsák a többségi iskolákból. Brüsszel azt sem érti, a magyar állam miért nem szankcionálja a nyílt diszkrimináció eseteit.

A foglalkoztatottaknak mindössze 2-2,5 százaléka roma

A jelentés szerint a romák foglalkoztatási adatai is komoly aggodalomra adnak okot: ők teszik ki a regisztrált munkanélküliek 25-30 százalékát.

Mindemellett az országban foglalkoztatottak mindössze 2-2,5 százaléka roma, miközben a lakossági arányuk 7 százalék körül van.

Az EU alapjogi ügynökségének felmérése szerint a romák 68 százalékát érte diszkrimináció a munkakeresés során az utóbbi öt évben.

Mínusz tíz év

A romák az egészségi állapot szempontjából is hátrányos helyzetben vannak: a születéskor várható élettartamuk mintegy tíz évvel rövidebb a lakossági átlagnál.

A hatóságoktól várják a megoldást

Az ET szerint a hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek, foglalkoztatási helyzetének és egészségügyi ellátásának javításán, illetve az iskolai szegregáció sürgős felszámolásán. Utóbbinak fontos eleme lenne annak a megakadályozása, hogy a roma gyerekeket jogtalanul az értelmi fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákban helyezzék el.

Emellett biztosítani kellene, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenleginél hatékonyabban láthassa el a feladatát, és meg kellene erősíteni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogkörét, az ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében meglehetősen korlátozott.

A bizottság a médiában és a politikában is jelen lévő intoleráns, rasszista, idegenellenes megnyilvánulások, illetve a gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozta.

Az értékelésben kiemelték, miszerint a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a romákkal szemben. Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak romákat Magyarországon, egyes radikális pártok és mozgalmak pedig továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen.

„A romák kivételével az országban élő etnikai csoportok tagjai jól integrálódtak a társadalomba, teljes mértékben részt vesznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben” – olvasható szintén a jelentésben.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):