Lázár János szerint nem lesz választási költségvetés, a New York-i magyar konzulátusnál demonstráltak a CEU mellett, a TASZ vezetője szerint azért váltak közellenséggé, „mert olyan ügyekről beszélnek, amelyekről a kormány nem akar beszélni, de még meghallani sem”, annyira felpörgött a letelepedésikötvény-biznisz, hogy az MKB még hitelezéssel is beszállt, Aszódi Attila szerint Ausztriának el kell fogadnia, hogy Magyarország saját maga dönti el milyen módon gondoskodik energiaszükségletének fedezéséről, első fokon harmincezres bírságot róttak ki a szovjet emlékműre festékes lufit hajító aktivistákra, Sallai Róbert Benedek otthagyja a politikát, Orbán az unióból elsőként gratulált a teljhatalomra törő Erdogannak, az első akadályt vette a civiltörvény, kiáll a CEU mellett az első Orbán-kormány volt oktatási minisztere, 112 ezer Nemzeti Konzultációs ívet küldtek csak vissza, Kaposváron rendelettel szabnának gátat a Kétfarkú Kutyapárt járdaszínezésének, megbüntette Kövér a Lex CEU megszavazásakor szirénázó képviselőt, hét, a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg az NVB – keddi hírösszefoglalónk.

Lázár János szerint nem lesz választási költségvetés

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jövő évi nem választási költségvetés lesz. Mindezt arra alapozza, hogy a már április 26-án benyújtandó tervezetben jövőre is 72 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolnak, miközben jövőre se csökken majd a minisztériumok költségvetése, sőt, Lázár szerint jövőre már saját forrásból is képes lesz infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani az ország, amely eddig ilyeneket kizárólag a kormányzati kommunikáció szerint megállítandó Brüsszel forrásaiból tudott végezni. A kormány a rendőrségre is többet költ majd. A miniszter úgy látja: a béremelések miatt a jövőben majd nem éri meg nyugaton munkát vállalni. (MTI, 444)

Az első akadályt vette a civiltörvény

A vártnak megfelelően igent mondott az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a fideszes képviselők által benyújtott civiltörvényre, vagyis arra, hogy a parlament elé kerüljön a javaslat. A jobbikos képviselők bár komoly kritikákat fogalmaztak meg, ahhoz ők is hozzájárultak, hogy vitázhasson róla a T. Ház. Rajtuk kívül az összes ellenzéki képviselő az indítvány visszavonását követelte. A civileket megbélyegző törvényjavaslatot jegyző vezető fideszes politikusok közül senki, így sem Kósa Lajos, sem Gulyás Gergely, sem pedig Németh Szilárd nem ment el az igazságügyi bizottság ülésére, hogy hivatalosan is bemutassa elképzeléseit, és a testület hozzájárulását kérje a parlamenti vita megkezdéséhez. A tervezett civiltörvényről és annak várható következményeiről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben. (Magyar Nemzet)

A New York-i magyar konzulátusnál demonstráltak a CEU mellett

Békés demonstrációt tartottak New Yorkban a magyar konzulátus épületénél a CEU támogatói. Mintegy ötvenen gyültek össze az épület előtt, hogy meghallgassák a CEU melletti budapesti tüntetésen is felszólaló Berg Dánielt, a CEU hallgatóját és Marija Parodit, a CEU egykori, orosz származású diákját. Parodi arról beszélt, hogy a CEU-n annak ellenére lehetett része világszínvonalú, nemzetközi perspektívát nyújtó oktatásban, hogy nem egy jómódú, kapcsolatokkal rendelkező család sarja, Berg pedig arról beszélt, hogy a globális tiltakozás nem csupán a CEU-ról, hanem a tudomány, a gondolat és a kritikus gondolkodás szabadságáról is szól. A konzulátus részéről senki, így Kumin Ferenc főkonzul sem tárgyalt a tüntetőkkel. (444)

Pálinkás ismét kiállt a CEU mellett

Kiáll a CEU mellett az első Orbán-kormány volt oktatási minisztere. Pálinkás József a Hír TV kérdésére azt mondta: kormánytisztviselőként politikai kérdésekről nem nyilatkozik, de szerinte a Közép-európai Egyetemnek Budapesten kell maradnia, mert ott értékes kutatások folynak. (HírTV)

A TASZ vezetője szerint azért váltak közellenséggé, „mert olyan ügyekről beszélnek, amelyekről a kormány nem akar beszélni, de még meghallani sem”

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vezetője szerint nyilvánvaló, hogy a kormány civilellenes törvénytervezete a jogvédők ellehetetlenítésére irányul. Jó hír viszont, hogy a rájuk háruló figyelem révén mind többen ismerik fel, hogy ezek a szervezetek egy szabad országért dolgoznak, ahol tudatos polgárok élnek. Szerinte azért váltak közellenséggé, „mert olyan ügyekről beszélnek, amelyekről a kormány nem akar beszélni, de még meghallani sem”. (Népszava)

Letelepedési kötvények: a végén még az MKB is beszállt az üzletbe

Az ajtók bezáródása előtt elképesztő mértékben felpörgött a magyar letelepedési kötvények forgalmazása. A finisre az MKB is beszállt egy hiteltermékkel, amiből akár százmillió eurós mértékben is folyósíthat. (Index)

Őszintén írt a magyar közéletről húsvéti üzenetében a miskolci egyházmegye vezetője, Orosz Atanáz

A miskolci püspök szerint a modern világunk az ellenségkép fokozásával teszi eladhatóvá óriásplakátjait, Jézus Krisztus pedig nem azt akarja, hogy egymás ellenségei legyünk. (444, Magyar Kurír)

Aszódi Attila szerint Ausztriának el kell fogadnia, hogy Magyarország saját maga dönti el, milyen módon gondoskodik energiaszükségletének fedezéséről

Az osztrák Der Standard napilapnak adott interjút a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, aki kijelentette, hogy „nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint az energiatermelésre használható hegyi folyókban bővelkedő Ausztria. Számunkra az atomenergia jelenti egyetlen olyan szén-dioxid-mentes energiaforrást, amelyik időjárástól független módon stabilan képes fedezni szükségleteinket.” Aszódi Attila szerint Ausztriának is el kell fogadnia, hogy Magyarország saját maga dönti el milyen módon gondoskodik energiaszükségletének fedezéséről. A Der Standard felvetésére, hogy Ausztria tiltott állami támogatásra hivatkozva esetleg perben támadná meg a paksi atomerőmű bővítését, Aszódi úgy reagált, hogy az osztrák kormánynak meg van erre a lehetősége, de a magyar vélemény az, hogy nem fog sikerrel járni. A kormánybiztos szerint ebben a kérdésben az az igazán fontos, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél évig tartó tüzetes vizsgálat után zöld jelzést adott a projektnek. Az osztrák lap Moszkva szerepéről is kérdezett: Aszódi ezt azzal ütötte el, hogy kijelentette: a paksi beruházással semmilyen orosz befolyás nem jár együtt. A kormánybiztos hozzátette, hogy az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomstroyexport számos nemzetközi alvállalkozóval végzi majd el a kivitelezést, az új erőmű tulajdonosa és üzemeltetője pedig száz százalékban egy magyar állami vállalat lesz. A projekt finanszírozása egyszerűen azért történik orosz hitelből, mert kivitelezéshez szükséges speciális hitelkonstrukcióhoz nagyon nehéz egyéb finanszírozási forrást találni – állította. (MTI, 444)

Első fokon harmincezres bírságot róttak ki a szovjet emlékműre festékes lufit hajító aktivistákra

A ligetvédőként ismertté vált Komáromy Gergő (G Ras) és Kiripolszky Csongor hétfő délután festékkel dobták meg a Szabadság téri szovjet emlékművet, hogy tiltakozzanak az orosz befolyás erősödése ellen. Mivel az akció napján pont húsvét volt, még locsolóverseket is mondogattak közben. A helyszínen megjelenő rendőrök előállították őket az V. kerületi rendőrkapitányságon, és mivel felmerült a garázdaság gyanúja, 72 órás őrizetbe vették őket. Mindkettejük gyorsított eljárásban került bíróság elé, kedden már garázdaság vádjával meg is kezdődött az ügyük tárgyalása. Figyelemreméltó a magyar igazságszolgáltatás gyorsasága, már csak azért is, mert miután Komáromy Gergőt 2016. június végén – videofelvételen rögzítve és tanúk szeme láttára – gyomorszájon vágta a Közlekedési Múzeum tetején egy kopasz biztonsági őr, szintén indult büntetőügy a kopasz ellen, és ebben az ügyben Komáromyt idén április elején hallgatták meg először. A tényállás szinte ugyanaz, mint az összesen 500 óra közérdekű munkára ítélt Gulyás Márton és Varga Gergő aktivisták esetében, akik a Sándor-palotára dobtak festékes üvegeket, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU-törvényt. A különbség annyi, hogy mivel itt csak két elkövető volt, nem állt meg a csoportos elkövetés, mint minősítő tényező. A bíróság az elkövetőkre egyenként harmincezer forintos bírságot szabott ki, de az első fokú ítélet ellen még fellebbezést nyújtanak be. A bírságba négyezer forintos értéken beszámítanák a fogdán töltött éjszakát is, így csak 26 ezer forintot kellene fizetniük Komáromyéknak. Az ítélet indoklásában a bíró azt mondta: azért nem lehet politikai véleménynyilvánításnak tekinteni az emlékmű összefestékezését, mert eleve nem egyértelmű, hogy a tettet a vandalizmus vagy a politikai véleménynyilvánítás hajtotta, hiszen hétfőn délután nem volt például politikai tüntetés sem a Szabadság téren. (444)

Sallai Róbert Benedek otthagyja a politikát

„Amíg nem látja be a társadalom, hogy kollaborálás és megalkuvás helyett változásra van szükség, az ellenzék magányos harcosait a hatalom tönkreteszi.” „A Fideszt 2018-ban nem lehet legyőzni, utána pedig hiába fogy el a lenyúlt EU-s pénz, Orbánék a politikai hatalmat átváltják gazdaságira, és bármikor visszatérhetnek, mint 1989 után a kommunisták.” Mióta politikus, vegzálják az ő egyesületét is, szétesik a gazdasága, nincs ideje a családjára: úgy döntött, kiszáll, mert egy élete van. (Index)

Szijjártó: A magyar kormány továbbra is nyitott tárgyalni a Egyesült Államok szövetségi kormányával a CEU-ról

Kedden ismét kijelentette a magyar külügyminiszter, hogy „a magyar kormány továbbra is nyitott tárgyalni a Egyesült Államok szövetségi kormányával és készen áll bármilyen egyeztetésre a Közép-Európai Egyetemmel”. Igaz, a szövetségi kormányzatnak az Egyesült Államokban nincs ráhatása az oktatáspolitikára, és Szijjártó Péter azt sem találta el, hogy a CEU nem a KEE, utóbbival kapcsolatban nincs is miről tárgyalni. (444)

Dárdai szerint kidobott pénz infrastruktúrára költeni, amíg…

Kidobott pénz az infrastruktúrára és az utánpótlásra költeni a magyar futballban, amíg a klubokat nem kötelezik arra, hogy működjenek együtt az iskolákkal – vallja Dárdai Pál, a német Hertha BSC vezetőedzője. (Világgazdaság)

Orbán az unióból elsőként gratulált a teljhatalomra törő Erdogannak

Noha a hazai médiában nem jelent meg, a török Anadolu Agency hírügynökség azt írja, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált Recep Tayyip Erdogannak a hétvégi alkotmányos népszavazás eredményéhez. Az első a sorban llham Aliyev azerbajdzsáni elnök volt, aki még vasárnap hívta fel a török államfőt, s mivel úgy érezte, ez nem önmagában nem elég, később írásban is jelezte elismerését. Orbán Viktor mellett a fehérorosz elnök, Alexander Lukasenko is hétfőn vetette papírra gratulációját. A hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be arról továbbá, hogy külügyminiszteri szinten szintén kifejeztük gratulációnkat a török félnek, ugyanígy tettek a macedónok, a szaúd-arábiaiak, az irániak, a szudániak, a kenyaiak és a britek is. A gratulálók közt találjuk az amerikai mellett Mahmúd Abbász palesztin elnököt és a katari emírt is, Pakisztán esetében pedig az államfő és a miniszterelnök is jelezte a török államfőnek abbéli meggyőződését, hogy a referendum eredménye egyértelműen jelzi, a törökök egy erős Törökországot szeretnének. Az európai vezetők ugyanakkor Erdogan személyi kultuszának további növekedésétől, diktatúra kiépülésétől tartanak, aminek egyik első lépése a halálbüntetés újbóli bevezetése lehet. (Magyar Nemzet)

112 ezer Nemzeti Konzultációs ívet küldtek csak vissza

A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye szerint eddig az állampolgárok harmada kapta meg a Nemzeti Konzultáció küldeményét, de mindössze 112 ezer kérdőívet küldtek vissza a kormánynak. Az online kérdőívet 28 ezren töltötték ki. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint a számok időarányosan magasabb részvételi hajlandóságot jelentenek, mint a 2015-ös bevándorlásról szóló konzultáció esetében. A kérdőívek kézbesítése május közepéig tart, az állampolgárok május 20-ig tudják feladni a konzultációs kérdőíveket, írják. (MTI, 444)

Távozik a Ripost egyik szerkesztője

Iparági pletykák szerint Vultur Csaba lelkiismereti okokból megy el a laptól. Ő maga nem akart nyilatkozni, azt mondta titoktartás köti. (444)

Kaposváron rendelettel szabnának gátat a Kétfarkú Kutyapárt járdaszínezésének

A kaposvári önkormányzat megelégelhette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt olyan lelkesen festegeti a járdákat, mintha egyenesen Soros Györgytől kapnák hozzá a festéket. Ezért hoztak egy rendeletet, ami végre gátat szab az ilyen, kirívóan destruktív magatartásnak. (444)

Megbüntette Kövér a Lex CEU megszavazásakor szirénázó képviselőt

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy döntött, hogy 249 290 forinttal csökkenti Szabó Szabolcs független képviselő, az Együtt politikusának tiszteletdíját, mert a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítás megszavazásakor egy szirénázó hangosbeszélővel tiltakozott, amit a terembiztosok vettek el tőle. Kövér egyebek mellett azzal érvelt, hogy a szirénázás sértette az Országgyűlés tekintélyét, és alkalmas volt arra, hogy a Ház munkájába és annak szakszerűségébe vetett közbizalmat megingassa, illetve a közvélemény előtt „súlytalanítsa” a többi képviselő szavazatával kifejezett véleményét. Szabó Szabolcs a 24.hu-nak elmondta, túlzásnak érzi Kövér indoklását, ő egy elfogadhatatlan törvénnyel kapcsolatban fejezte ki véleményét. Volt már rá példa, hogy Kövér próbált erősködni a tiltakozó képviselőkkel szemben, aztán a jogorvoslati lehetőségeket kihasználva Strasbourgban nyertek ellene – mondta a politikus, hozzátéve, „különösebben nem izgatja” a házelnök döntése. Szabó elmondta: beléptetési jogát már hónapokkal ezelőtt felfüggesztette Kövér László, vagyis nem vihet be a parlamentbe szakértőt vagy másokat. De elárulta: képviselői munkáját nem különösebben akadályozza, hogy Kövér „óvóbácsiként azt gondolja, hogy büntetéseket kell neki osztogatni”. Az Együtt politikusa azt mondta: jogászok vizsgálják, milyen lehetőségek vannak a házelnöki határozat megtámadására. (24.hu)

Hét, a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését tagadta meg az NVB

Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A hét kérdést magánszemélyek nyújtották be. (444)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):