Hiába a könnyítés, nem jönnek a vendégmunkások

január 16, 2017 -

Hiába könnyítette meg az ukrán, szerb vagy fehérorosz vendégmunkások magyarországi alkalmazását a kormány, a munkások mégsem jönnek. A béremelés megállíthatja a magyar szakemberek elvándorlását.

Hiába könnyítette meg a kormány tavaly a nem uniós, szomszédos harmadik országból érkezők, például az ukrán, szerb vagy fehérorosz vendégmunkások magyarországi alkalmazását az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt, mégsem jönnek tömegével, legalábbis az építőiparba biztosan nem – írja a Világgazdaság.

A lapnak nyilatkozó Koji László szerint az ok, hogy „egyelőre hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket”. Márpedig szükség lenne rájuk, mert az ágazatban elég nagy a munkaerőhiány – jegyezte meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A szervezett, határozott időre szóló szerződésekkel érkező vendégmunkásokkal a magyarországi beruházásokban alvállalkozóként érdekelt kis és közepes cégeknek közvetlenül kellene szerződniük – mutatott rá a szakember.

Az európai gazdasági migráció negyedszázada kezdődött, és egyre intenzívebb, hiszen a kelet-európai bérek nem érik utol a nyugatiakat. Az utóbbi évtizedekben több mint négymillió román és még több lengyel állampolgár ment Nyugat-Európába dolgozni. Lengyelországban már egymillió ukrán dolgozik, és Csehország is igényt tart rájuk – csak Prágában nyolcvanezer ukrán és fehérorosz szakmunkást foglalkoztatnak az ottani cégek.

 
Koji László szerint a kivitelezőcégek teljesítményének növekedése most leginkább a humánerőforrás, vagyis a szakmunkások hiányán múlik. Azok után, hogy a hétéves recesszió idején az ágazat nyolcvanötezer foglalkoztatottól vált meg, őket az utóbbi két-három évben nem sikerült pótolni, hiába vettek fel plusz tizenkétezret, még több kellene.

Terjeszkedni már nincs hová, a szakemberhiány általánossá vált.

Koji szerint évente 10-15 százalékos bruttó béremelést kellene végrehajtaniuk az építőipari cégeknek ahhoz, hogy a jelenlegi nettó 200-250 ezer forintos szakmunkásbérek belátható időn belül nettó 300 ezer forintra nőjenek, amivel már itthon lehetne tartani az enélkül törvényszerűen elvándorló magyar munkaerőt.

A béremelés és a vendégmunkások mellett ugyanakkor van egy harmadik lehetőség is, miszerint a magyar vállalkozások fejlesztési hitelek segítségével gyors és intenzív gépesítésbe kezdenek, és ezzel kiváltják az emberi munkaerőt. Így a magyar építőipar is eljuthatna oda, ahova a német, amelynek 2000-ben még 1,2 millió munkavállalóra volt szüksége ahhoz a teljesítményszinthez, amit 2015-ben már mindössze 680 ezer munkással elért.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):