A Humán Platform, a különböző magyarországi civil szervezetek ernyőszervezete, megtartotta első összejövetelét az orosz elnök, Vlagyimir Putyin látogatását megelőző három esemény közül. Az eseménysorozat célja, hogy három olyan területtel foglalkozzon, melyek Magyarország új keletű szövetségesével, Oroszországgal kapcsolatosak.

A hétfői összejövetelen azzal nyitották meg az eseménysorozatot, hogy az oroszországi polgárjogokkal foglakoztak a résztvevők. A moderálást Dénes Balázs, az Open Society Foundation képviseletében végezte és az eseményen részt vett Dombos Tamás (Háttér Társaság a Melegekért), Kapronczay Stefánia (TASZ), Merész Gabriella (Budapest Pride), Somody Bernadette (Eötvös Károly Intézet), Sz. Bíró Zoltán (történész, Oroszország szakértő), valamint Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is.

Az eseményt Sz. Bíró Zoltán prezentációja nyitotta, melyben bemutatta Oroszország útját a putyinizálódás felé, amely erős hasonlóságot mutat a jelenlegi magyar kormány politikájával. Putyin 1999-es hatalomra kerülését követően komoly gazdasági növekedés következett, ami főleg az emelkedő olajáraknak volt köszönhető. Ennek eredményeképpen az orosz választópolgárok azt érzékelték, hogy Oroszország a fejlődés útjára lépett azt követően, hogy Putyin vezeti az országot.

A 2008-as pénzügyi világválság miatt az olajárak zuhanni kezdtek, és a nemzetközi sajtó elkezdett kritikus szemmel nézni az orosz kormány egyre növekvő önkényuralmi tendenciájára. A megfigyelő szervezetek szerint mind a 2011-es országgyűlési, mind pedig a 2012-es elnökválasztás súlyosan igazságtalan volt. A polgárjogi szervezetek – beleértve a Golosz megfigyelő civil szervezetet is – röviddel a választások után elkezdték szúrni az orosz kormány szemét. 2012 nyarán az orosz kormány számos akciót indított a civil szervezetek ellen, ami az orosz önkény térnyerését mutatta. A digitális médiát – különös tekintettel az elérhető internetes tartalmakra – cenzúrázni kezdték, és a büntetőtörvénykönyv megváltoztatásával a lejáratást is bűncselekménynek minősítették. A törvény különleges védelmet nyújtott a lejáratással szemben bizonyos egyházi csoportoknak és állami szerveknek. Mivel bármilyen nyilvános kritika tekinthető az állam elleni támadásnak, a legtöbb média beszüntette a kormánykritikus cikkek közzétételét.

A “külföldi ügynök regisztráció” törvény szigorította az orosz civil szervezetek működési feltételeit, és arra kötelezte az összes olyan civil szervezetet, amely külföldi támogatást is kap, hogy magát „idegen ügynöknek” bélyegezze meg minden olyan eseményen, amelyen jelen van, beleértve a nyomtatott brosúráikat és a honlapjaikat is. (Egy 2004-es kísérlet a civil szervezetek külföldi ügynökként történő regisztrációjára később jogtalannak bizonyult.)

Sz. Bíró elmagyarázta, hogy a „külföldi ügynök törvény” a politikai tevékenységet úgy határozta meg, mint bármely más tevékenységet, amely a kormányzati szervek döntéseinek a befolyásolására irányul, bármely tevékenység, amely az állam működésének megváltoztatására irányul, illetve bármilyen tevékenység, amely az állam működéséről alkotott közvélemény befolyásolásra irányul.

A háttérinformáció alapján a beszélgetés résztvevői Oroszország Putyin alatti önkényuralmi eltolódását a második és harmadik Orbán-kormány önkényuralmi tendenciáihoz hasonlították.

Kapronczay Stefánia a TASZ képviseletében elmondta, hogy a civil szervezetekkel szemben tanúsított magatartás Oroszországban tükrözi a magyarországi bánásmódot, és felidézte a nyílt és ellenséges fellépést a magyarországi civilekkel szemben (legutóbb a Norvég Civil Alap kedvezményezettjeivel szemben). Kapronczay kiemelte a szólásszabadság és a sajtószabadság elleni támadásokat is.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottságtól beszélt a számos jogalkotási manőverről, melyeket a kormány a magyar demokrácia leépítése érdekében 2010 óta alkalmaz. Véleménye szerint az ilyen jogszabályi változtatások, beleértve a választási rendszer átalakítást is, teljesen aláássák a magyar demokratikus rendszer legitimitását.

A második esemény “A Keleten a helyzet változatlan” címen kerül megrendezésre, csütörtök este 7 órakor a Ráday utcai Stúdió K-színházban, és az ukrán krízisselvalamint azzal fog foglalkozni, hogy milyen szerepe van Oroszországnak, az EU-nak és Magyarországnak a krízis megoldásában. A panelbeszélgetésen részt vesz Hunyadi Bulcsú, a Political Capital képviseletében, és Nyilas Gergő, az Index újságírója is. A moderátor Kóbor Andrea lesz.

A harmadik esemény „Putyinizáció Magyarországon- Oligarchák, Paks2, korrupció” címen kerül megrendezésre most szombaton este 7 órakor a Stúdió K-színházban. A téma Magyarország putyinizálódása, az állam csapdája, az állam harca az intézményes korrupció ellen, és a magyar illetve orosz korrupció közötti párhuzamok lesznek. A panelbeszélgetésen részt vesz Ámon Ada, az Energia Klub elnöke, Becker András az Átlátszó.hu képviseletében, Koncsik Anita a K-Monitor-tól, Rényi Pál Dániel a Magyar Narancstól. A moderálást Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője végzi.