Menekült gyerekek Budapesten tavaly nyáron. Fotó: Budapest Beacon

Idén is meg kell mondania az iskolaigazgatóknak, hány migráns tanuló jár az általuk vezetett intézménybe.

Meg kell mondani az iskolaigazgatóknak ebben az évben is, hogy hány migráns tanuló járt az intézményükbe – tudta meg a Magyar Nemzet abból a levélből, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) küldött ki az intézményvezetőknek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) megkeresésére hivatkozva.

Arra is kíváncsiak, hogy az érintett gyerekek közül tanév közben hányan távoztak és hányan fejezték be Magyarországon tanulmányaikat, illetve hogy hány migráns gyermeknek maradt meg a tanulói jogviszonya az év végére.

Azt nem fejtik ki, hogy pontosan mely tanulók minősülnek migránsnak, és mi célból történik az adatgyűjtés. A gyerekek nevét nem kell közölni, de összesített létszámukat egy táblázatba kell vezetni az említett szempontok alapján. Az érintett iskolaigazgatóknak túl sok időt sem hagytak a feladatra: kevesebb mint kétnapos határidő alatt kell teljesíteni a gyermekszámlálást.

A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egyik igazgató szerint felháborító a kérés, és nem is érti, mi alapján kellene megkülönböztetnie a diákokat egymástól. Az adatokat tavaly kérték be először, de volt olyan intézményvezető, aki sem akkor, sem most nem tesz eleget a kérésnek.

Tavaly azzal a céllal kérték be az adatokat, hogy segítsék a migráns gyerekek itteni integrációját – nyilatkozta az ogránumnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A magánvéleménye, de ha idén is valóban azért gyűjtik az információkat, hogy segítsék a tanulók beilleszkedését, az dicséretes, ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, a kormány adatokat keres, hogy alátámassza „a migránsveszéllyel való riogatást” – tette hozzá.

Az integrációról Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár úgy nyilatkozott még 2015-ben: az oktatásügy következő nagy kihívása a „népvándorlás” nyomán Magyarországra érkező, s itt rövidebb-hosszabb ideig tartózkodó gyermekek oktatása-nevelése, amit, úgy véli, a magyar gyerekekkel közös rendszerben kell megtenni.

Már a definíció sem stimmel

A „migráns” szó használata meglehetősen furcsa, mivel ezt általában azokra az emberekre használják, akik külföldről érkeztek, és jelenleg Magyarországon tartózkodnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint 2016. január 1-én mintegy 148.400 migráns tartózkodott Magyarországon. A legtöbben a szomszédos országból érkeztek, többek között Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából, de magas volt a német nemzetiségűek aránya is.

Csakhogy, a menekültválság kezdete óta a kormány egy egészen másra kezdte használni a migráns kifejezést: azokat a menedékkérőket sorolta ide, akik akár legálisan a tranzitzónákon keresztül, akár illegálisan érkeztek Magyarország területére.

Fót nem kér a fiatalkorúakból

Miután az országba érkeznek, az egyedül utazó gyerekek a fóti gyermekotthonba kerülnek. Tavaly 3500 fiatalt hoztak az intézménybe, de mivel az már így is túlzsúfolt, a Hódmezővásárhelyen és Budapesten üzemelő befogadóállomást is megnyitották a fiatalkorú menekültek részére. A hivatalos statisztikák szerint tízből mindössze egy gyerek marad itt. A legtöbben arra várnak, hogy ismét találkozhassanak szüleikkel, vagy egy másik EU-s tagországba kerüljenek.

Múlt héten Rétvári Bence, az Emmi államtitkára beszélt arról, hogy a fiatal menedékkérők tudtuk nélkül is egy emberkereskedelmi akció részesei lehetnek. A Kossuth Rádiónak adott interjújában a politikus azt állította, hogy Fótról szervezetten szállítják az embercsempészek Nyugat-Európába a kísérő nélkül érkező, kiskorú menekülteket.

A fótiak szintén nem örülnek a fiatal menekülteknek. Bartos Sándor, Fót polgármestere szerint a gyermekotthon kapacitásbővítésének terve kész katasztrófa. A városvezetést korábban nem tájékoztatták a bővítési tervekről (Czibere Károly államtitkár említette meg röszkei tájékoztatóján – a szerk.). Fót fideszes polgármestere jelezte: a város tiltakozni fog, és a lakosok mellé áll, akik egyre többször tettek panaszt az elmúlt hónapokban a fiatalkorú menedékkérők viselkedése miatt – írja egy korábbi cikkében ugyancsak a Magyar Nemzet.