| Gyetvai Viktor és a sokaság. Fotó: Budapest Beacon, Hajdú D. András |
Pár ezer ember vett részt azon a – három magánember által jegyzett – péntek délutáni-koraesti budapesti diáktüntetésen, amelynek szervezői tizenkét pontos ultimátummal kedveskedtek a kormányzatnak. Arra az esetre, ha követeléseik január 31-ig nem teljesülnek, újabb demonstrációt és akciót ígértek. Többek közt elhangzott: „amíg nem lesz demokrácia az oktatásban, nem lesz demokrácia a társadalomban”, s volt viktorozás is, pozitív töltettel.
Bár előzetesen több mint tizennégyszer ember jelezte biztosra és közel negyvenezer talánra a jelenlétét, a rendezvényen végül párezer ember jelent meg. A tüntetés csatolmánya egy diáksztrájk volt: „Január 19-én (pénteken) délelőtt ne menj suliba, délután 4-kor pedig közösen tüntetünk a Parlament előtt az oktatási rendszer igazságtalanságai miatt!” – írták a Facebookon a szervezők.
Korábbi videóinterjúnk Gyetvai Viktorral:
„Tudtára lehet adni a hatalomnak, hogy eddig, s ne tovább”
„Ha a kormánynak tényleg nem érdeke az, hogy a fiatalok felelősségteljes állampolgárok legyenek, akkor arra számíthatnak, hogy nem itt fogunk élni és dolgozni. Ez egy utolsó lehetőség sokunk számára, de utolsó lehetőség az országnak és a vezetésének is” – mondja Gyetvai Viktor, a „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért #január19-én!” tüntetés egyik szervezője.
A tüntetésen a politikusi megjelenés kissé eklektikus volt. Helyszíni tudósítónk ott látta Hajdu Nórát, az Együtt alelnökét, Szabó Tímeát, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnökét, Kincses Gyula egészségpolitikust, a később a Gyurcsány-kormány államtitkárává avanzsált volt MDF-es országgyűlési képviselőt és Kovács Tamást, a Jobbik országgyűlésiképviselőjelölt-jelöltjét, aki vívó, illetve kardvívó szövetségi kapitányként négy olimpiai győzelem részese volt.
„Balogh (sic! – Sz. P.) Zoltán mondjon le!”, „Halál a nulladik órára!”, Iskolának nem sertéstelep!”, Történelem lecke (sic! – Sz. P.): a diktátor bukása” – egyebek közt ezek a mondatok voltak olvashatóak a transzparenseken. Sokan egy rajzlapot tartottak, amelyen a Facebook mérgesjelét lehetett látni.
| „Dühítő”. Fotó: Budapest Beacon, Hajdú D. András |
A tüntetés előjátékaként tücü-tücü és mca-mca úgynevezett „zenék” mentek. A Deep Purple-Rolling Stones-Pink Floyd belsőhármason szocializálódott tudósítónk ekkor komolyan elgondolkodott egy, a Marsra történő egyirányú úton.
„Nem kérjük el az ellenőrzőtöket” – mondta a tüntetést fölvezető egyik aktivista a színpadról. „Nincs is” – nyögte be válaszul a sokaságból, a Budapest Beacon tudósítója mellett egy ifjú tüntető.
Szinte másodpercre pontosan a tüntetés kezdetekor elkezdett elég rendesen esni.
„Amilyen a ma oktatása, olyan lesz a holnap Magyarországa” – elkezdődött a tüntetés
„Leborulok a nemzet nagyága előtt” – hangzott el be nem mutatkozó konferansziétól, a tüntetés spiritusz rektorától a többezres tömeget látva. „Demokratikus, modern és a diákokat megkérdező oktatás” melletti kiállás a tüntetés – derült ki szavaiból. „Amilyen a ma oktatása, olyan lesz a holnap Magyarországa” – mondta a konferansziéi szerepből meglehetősen kieső aktivista, akinek fölkonferálásai lényegében egy-egy önálló tüntetési beszédként funkcionáltak. Egyik hosszúra sikerült átvezetésében közölte – pontosabban üvöltötte: nem ők kormányellenesek, hanem a kormány diákellenes. Később azt kérdezte a közönségtől, hogy a múltban vagy a jövőben szeretnének-e élni. A média kormányközeli részét is aprította, amiért azt terjeszti róluk, hogy „lusta, buta, tanulni nem akaró, bukott diákok” lennének, akik csak „bulizni és berúgni” akarnak. Szavaiból az is kiderült: nem mecénásuk sem Soros György, sem Simicska Lajos.
„Mi még fiatalok vagyunk. Nem felejtettünk el gondolkozni.”
„Az oktatási rendszer szorongó, döntésképtelen és megalapozatlan gondolkodású felnőtteket nevel belőlünk” – hangsúlyozta az első szónok, egyben a tüntetés egyik jegyzője, Bognár András. „Indítsunk […] párbeszédet az oktatásért felelős döntéshozókkal” – folytatta. „Mi még fiatalok vagyunk. Nem felejtettünk el gondolkozni”. Bognár szerint csak a tüntetőkön múlik, hogy lesz-e „modern, demokratikus, diákbarát és gyakorlatias” oktatás.
Tóth Daniella győri egyetemista a felsőoktatás anomáliáit – többek közt az egyetemi szólásszabadság korlátozását és a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának rendszerét – ostorozta. A szónok szerint az egyetemi polgárok valójában inkább jobbágyok, mintsem polgárok. „Szeretném, ha biztosítanának nekünk egy olyan országot, hogy azt mondjam […]: szeretném, hogy a gyerekem Magyarországon nőjön fel, a Rubik-kocka, a golyóstoll, Neumann János, József Attila és Jedlik Ányos hazájában” – így Tóth.
Úgy kéne működnie minden iskolának Magyarországon, ahogy az ő gimnáziuma működik – mondta az egyik alternatív gimnázium diákja, Gyenis Mihály, aki szerint „a tananyag mennyisége és a tanítási struktúra közel sem megfelelő”. Szerinte „a szólásszabadság – akár a diákok, akár a tanárok körében – lassan megszűnik létezni”. Mint beszéde végén fogalmazott, „ha a s…ünkön ülünk, semmi nem fog történni”.
| Transzparensek. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
A diákok jelentős túlterheltségéről számolt be Tóth Laura szekszárdi gimnazista, aki élénken bírálta a mindennapi tornaórát és a rengeteg leckét. „Nem jut semmi időnk szórakozásra, pihenésre vagy arra, hogy kibontakozzunk” – mondta.
A magyar oktatási rendszert egy tyrannosaurus rexhez hasonlította Kálló Dániel és Kormos Krisztián, a Független Diákparlament – mely nem tévesztendő össze a kormányközeli Országos Diákparlamenttel – szóvivője. „Egy hatalmas test – amit egy aprócska agy irányít – az evolúciós versenyben alulmaradt” – fogalmaztak. „Aki nem alkalmazkodik, lemarad, és a magyar oktatás sajnos nem alkalmazkodik megfelelő mértékben”. Visszautasították azt a vádat, hogy a tüntetők lógni akarnak és lusták lennének. Egyebek mellett azt is kifogásolták, hogy az egyházi iskolák tanulói fejenként 2,8-szer akkora támogatást kapnak, mint az állami iskolák tanulói.
Saját bevallása szerint nem Soros György pénzéből, hanem a diákhitelből utazott föl a tüntetésre a bő egy éve a jobbikos Dúró Dórával közös sajtótájékoztatót tartott Bradánovics Bendegúz. Szavaiból kiderült: külföldre távozik. Bradánovics a diákok által elszenvedett jogsértésekre hívta föl a figyelmet. A Jobbikot, Csintalan Sándort, Bródy Jánost és a Magyar Narancsot egyaránt kedvelő joghallgató szerint a hatalom már átlépte azt a vörös vonalat, amely után az kellett mondani, hogy nem maradnak csendben. „Nem maradunk csendben” – skandálta Bradánovics beszéde közben a tömeg. „Jegyezd vele az égre/Örök tanúságúl:/Habár fölűl a gálya,/S alúl a víznek árja,/Azért a víz az úr!” – zárta Petőfi Föltámadott a tengerének utolsó versszakát idézve beszédét Bradánovics.
„Hol vagy Zoli?”….„Tolvaj Zoli!”
„Hol vagy Zoli?” – skandálta a tömeg, miután a konferanszié bejelentette, hogy a tüntetésre meghívták Balog Zoltán emberminisztert. Aztán ez – legalábbis a Budapest Beacon tudósítójának környékén – módosult és „Tolvaj Zoli!” lett belőle.
Az oktatásban szerinte elmaradt rendszerváltást hiányolta Békés Gáspár tudományos-diákolimpikon, aki úgy vélte: „az iskolákban gyakran nem tisztelik az emberi méltóságunkat”. Békés hangsúlyozta, illetve üvöltötte: nem tanítanak demokratikus szemléletet. A Független Diákparlament reformjavaslatait évek óta válaszra sem méltatják, „vagy amikor mégis, akkor meg mi vagyunk Soros bábszínháza”. Azt mondta: „amíg nem lesz demokrácia az oktatásban, nem lesz demokrácia a társadalomban”.
„Demokráciát!” – skandálta Békés beszéde után a tömeg. (Tudósítónk is ezt tette gimnazistaként, 1988-89-ben.)
A tüntetők a beszédek között időnként azzal szórakoztatták magukat és egymást, hogy áttértek a „Ki nem ugrál, Balog Zoltán, hej, hej!” rigmus skandálására, miközben ugráltak.
„A teljes felnőtt társadalom” egy kicsit megbukott.
„A mai oktatási rendszer zombi […] biorobotot gyárt” – mondta a szülői mivoltában színpadra szólított Gerse Ferenc, aki szerint „a tanárok is foglyai ennek a rendszernek”. Gerse úgy vélte: az oktatásai rendszer nem készít föl a jövő kihívásaira és az életre, nem ad megértést, alkalmazható tudást, nem tanít vállalkozási ismereteket vagy kommunikálni. Az oktatási rendszernek kellene lennie a diákért, nem pedig fordítva. „A gyerek nem másodrendű lény, hanem egy önálló erkölcsi és érzelmi lény, kialakult személyiséggel, egyéniséggel, karakterrel, akarattal és döntési képességgel […]” – fogalmazott Gerse, aki arra biztatta a diákokat, hogy álljanak ki magukért.
Ercse Krisztina szerint „a teljes felnőtt társadalom” egy kicsit megbukott. A Civil Közoktatási Platform szóvivője szerint jelenleg a diákság csak „háttérzaj” az iskolában, holott ők a remény. „A társadalom jólétének mi vagyunk a kirakós darabjai. Egyenként sokat tudunk magunkról, de az egészről keveset, hát tegyük össze, amink van”.
Slam, tizenkét pont, zárszó
Zigi, a Renegátlástalanok slammerje a „nemzeti apátia” veszélyeire hívta föl a figyelmet. „A helyetekben nem biztos, hogy hazamennék, miután lefújták a tüntetést” – mondta beszéde végén. A többi túl trágár volt ahhoz, hogy bármit is idézzünk belőle.
„Nem megyünk haza” – skandálták Zigi beszéde után a tüntetők, amit a konferanszié finomított a színpadról: „Nem maradunk csendben!” volt az hivatalos verzió.
| Telefonok a magasban. Fotó: Budapest Beacon, Hajdú D. András |
Balla István volt a következő fölszólaló, az a tanár, aki abban a komáromi iskolában tanít, ahol a szégyenfal-gate kirobbant, és aki kifejezte egyet nem értését a szégyenfallal. Balla meghallgattatta a közönséggel Tim McMorris The World Is Yours című számát, majd Martin Luther King híres 1963-as washingtoni beszédének egyfajta magyarított változatát adta elő.
A kormány január 31-ig kap határidőt a tizenkét pont teljesítésére.
A Független Diákparlament három képviselőnője fölolvasta a szervezet tizenkét pontba szedett követeléseit, köztük a tankötelezettség tizennyolc éves korra történő visszaállítását és a világnézetileg semleges oktatást.
A színpadról a konferanszié még adományozásra kérte a sokaságot, fényezte a Független Diákparlamentet, a közönséggel megviktoroztatta a Budapest Beaconnek a közelmúltban videóinterjút adott Gyetvai Viktort, aki szerint az elmúlt huszonhét évben még nem volt Magyarországon tüntetés valami mellett, mindig csak valaki ellen volt. (Ez nem igaz.) Gyetvai hangsúlyozta: a kormány január 31-ig kap határidőt a tizenkét pont teljesítésére. Ha nem teljesíti, „újabb demonstráció és akció” jön.
Ezzel a tüntetés hivatalos része véget ért. Páran még ott lézengtek a Kossuth téren, de a forradalom elmaradt.
Az oktatás problémáiról tavaly augusztusban beszélt nekünk részletesen Gyetvai Viktor:
„Amíg az emberek közömbösek, addig tényleg bármit meg lehet csinálni”
A Független Diákparlament szervezőjével készült, tavaly augusztusi interjúnkban a Lex CEU-tól kezdve a fiatalok elvándorlásán keresztül egészen a választásra jogosultak körének szűkítéséig számos ügy szóba került.