Félrevezetésnek tartja Brüsszel ellenségként való pozicionálását Jeszenszky Géza, beválasztották a kamara elnökének feleségét a Monetáris Tanácsba, itt-ott hézagos illesztésekkel, de legalább halkan suhant az új orosz metrókocsi, amíg le nem robbant, Bencsik szerint ahogy a bolha nem kívánatos a macskán, úgy egy politikai rendezvényen sem kívánatosak az ellenvélemények, a Századvég szerint az NGO-k a szakmai szempontokat alárendelik a donorjaik gazdasági magánérdekeinek, Orbán is reagált arra, hogy egy magyar titkosszolga felfedte, mennyire súlyos az orosz fenyegetés, 2016 legdrágább szerbiai lakóingatlan-vásárlását magyar állami támogatásból üthették nyélbe, a kormány házi jogvédő szervezete szerint megfontolandó Magyarország kilépése az emberi jogi egyezményből, elakadt a Fidesz a Heineken-szívatással, visszadobta a Választási Bizottság az LMP Paksról szóló népszavazási kérdéseit, kilencmilliárdból épül az új irodaház a parlamentnek, Szijjártó beszólt az Orbánnak nyílt levelet íróknak – keddi hírösszefoglalónk.
Ferge Zsuzsa: Nincsenek közügyeink, nincsenek viszonyaink, nem beszélünk egymással
Alig fordult elő olyan időszak az elmúlt 25 évben, amikor az aktuális kormányok a vállalt világnézetükhöz passzoló társadalompolitikát folytattak volna. Ezzel szorosan összefügg, hogy a kormányok többségének nem is volt egyértelmű társadalompolitikája, nem voltak világos elképzeléseik a társadalmi céljaikról, legkevésbé arról, hogy hogyan lehetne az emberek alapvető szükségleteit kielégíteni, továbbá, hogy miként lehetne a társadalmi egyenlőtlenségeket mérsékelni. Az első kormány, amelyik szakított ezzel a zavaros hagyománnyal, épp a 2010 utáni Fidesz-kormány lett: ennek a kormányzatnak van a legkoherensebb, törvényekkel is jól követhető programja a társadalom átalakítására. Ez azonban ellentmond majdnem mindennek, amit eddig európai szociális modellként ismerünk. Többek között ezeket a megállapításokat járja körül a március végén megjelenő, Magyar társadalom- és szociálpolitika, 1990–2015 című könyv, amit Ferge Zsuzsa írt, de amihez számos szociálpolitikai kutató tematikus tanulmányokkal járult hozzá. (444)
Jeszenszky: a kormány félrevezeti a társadalmat
Félrevezetésnek tartja Brüsszel ellenségként való pozicionálását Jeszenszky Géza. Ennek a félrevezetésnek belpolitikai célja van – így a volt nagykövet –, de a legtöbb ember már rájött arra, hogy a barátokat nem keleten kell keresni. Jeszenszky szerint „egyedül vagyunk az Európai Unió tagjai között, akik valamiféle mérkőzést folytatnak Brüsszellel”, azonban a kizárás nem fenyegeti Magyarországot – Orbán Viktor és a kormány pedig erre játszik. Egyedül maradtunk azzal is, hogy míg a magyarok alacsony színvonalon élnek, és ellenségképekbe kapaszkodnak, addig a szomszédos országok és a balti államok egyre jobban élnek, és nem keresnek ellenségeket. Orbán Viktor nem vezetné ki Magyarországot az Európai Unióból, ugyanis akárhányszor úgy tűnt, hogy Magyarország rosszul járhat, akkor visszakoztak, törvényeket módosítottak – jegyezte meg Jeszenszky. A volt nagykövet szerint Paks II. megépítésével jobban függünk majd Oroszországtól mint most, amikor csak az olaj és a földgáz érkezik tőlük. (Hírtv.hu)
Ilyen lesz a civilek elleni törvény?
A nem-kormányzati szervezetek működése legitim, de a rájuk vonatkozó szabályozásnak igazodnia kellene a lobbista jellegükhöz – állítja a Századvég, amely tanulmányt írt ezen szervezetek „befolyásszerzési technikáiról”. Úgy vélik, „az NGO-k a szakmai szempontokat alárendelik a donorjaik gazdasági magánérdekeinek”. (Budapest Beacon)
Orbán is reagált arra, hogy egy magyar titkosszolga felfedte, mennyire súlyos az orosz fenyegetés
Az Index a 13 évig a kémelhárításnak dolgozó Katrein Ferenccel készült interjújából kiderült:
- Azért szerelt le mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást orosz ügyekben politikai szintről lefojtották.
- Az orosz szolgálatok úgy érzik, szabadon nyomulhatnak Magyarországon.
- A közmédia Kreml-propagandát sugároz, a letelepedési kötvényekkel illegális ügynököket lehet betelepíteni, és a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani.
- Kiss Szilárd és Kovács Béla is politikai döntés miatt mászkálhat szabadon, és Győrkös István GRU-s kapcsolata miatt sem a szolgálatok, hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal.
- Nyomozott a romagyilkosságok ügyében, neki is el kellett számolnia a lelkiismeretével, és sosem felejti el a hat áldozatot. Szerinte meg lehetett volna még menteni életeket.
- Elmondta, milyen érzés NATO-s partnerszolgálatoknak magyarázkodni, amikor az ember felettesét azzal gyanúsítják, hogy Moszkvának dolgozik.
- Beszélt arról is, hogy ügynököt beszervezni nem olyan nagy dolog, de máshogy megy, mint azt képzeljük.
Az üggyel kapcsolatban Orbán Viktor is megszólalt: szerinte el kell fogadni, hogy Magyarország a Föld nevű bolygón van, és nem a legnagyobb ország a világon, de fontos helyen fekszik, tőle Keletre, és Nyugatra is vannak államok, melyeknek érdekei fűződnek az országhoz, és mindenkinek vannak eszközei, hogy ezen érdekeknek érvényt szerezzen. A miniszterelnök hozzátette: Magyarország nem izoláltan él, nem is lehet izolálni. Magyarországot megvédeni lehet, ehhez pedig jól működő védelmi rendszerre van szükség, amit szerinte 2010 óta felépítettek. „Én is törődöm a kérdéssel, elég sok időt is vesz el a munkámból” – jegyezte meg.
A miniszterelnököt kérdezték arról is, hogy ha a Jobbikot csicskapártnak nevezi, mert az szerinte Simicska kezében van, akkor mi volt a Fidesz korábban? Orbán csak annyit válaszolt, hogy a Fidesz egy szuverén párt, és mindig is az volt.
A Matolcsy György által említett külföldi szervezkedésekre reagálva Orbán kiállt a Nemzeti Bank elnöke mellett, sőt, hozzátette, hogy ezek a befolyásolási kísérletek valósak, és folyamatosak, több irányból érkeznek, komoly szakértelem azok kivédése.
Orbánt egyébként „Isten hozta!” feliratú táblákkal, és percekig tartó vastapssal fogadták kedden Salgótarjánban, a Modern Városok Program egyik utolsó állomásán. A miniszterelnök és a szocialista polgármester, Fekete Zsolt megbeszélése elhúzódott, közös sajtótájékoztatójuk fél órás késéssel kezdődött. A polgármester elmondta, hogy Salgótarján a leghátrányosabb megyeszékhely az országban, de szerinte a negatív spirált meg lehet állítani. Orbán kijelentette, hogy mindig nagy a várakozás, ha egy ellenzéki vezetésű városba megy tárgyalni a miniszterelnök. (Index, 444)
Beválasztották a kamara elnökének feleségét a Monetáris Tanácsba
Parragh Bianka és Kocziszky György lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának két új tagja. Nem borult a papírforma, a parlamenti többség mindkét új jelöltet támogatta. Parragh Bianka Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének a felesége, egyébként pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adjunktusa. Sok köze sem a makrogazdasághoz, sem a monetáris politikához nincs. Szakterülete önéletrajza alapján a vállalati versenyképesség, a vezetésszervezés és a gazdasági szabályozás az állam és a gazdasági szereplők kapcsolatán keresztül. Doktori értekezését a kis- és középvállalkozások túlélési esélyeiről írta 2010-ben a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Nemcsak publikációs listája rövidebb elődjénél, de arra sem lehet igazán büszke, ahogyan az elmúlt években bekerült a hírekbe. 2014-ben a Hvg.hu és a Népszabadság írt arról, hogy Parraghék több cége elmulasztotta a kötelező kamarai tagdíj befizetését. A cégek egyike a Parragh Kft. volt, amelynek az egyik tulajdonosa az egyesült államokbeli offshore-paradicsomban, Delaware-ben bejegyzett International Tiles Connections Corporation. Ennek a kézbesítési megbízottja Parragh Bianka volt. Kocziszky György jelenleg is a Monetáris Tanács tagja, de mandátuma lejár április 5-én, ezért kellett dönteni személyéről. A Monetáris Tanács tagjai a jegybankelnök fizetésének hatvan százalékára, vagyis havi bruttó hárommillió forintra jogosultak. (Hvg.hu)
2016 legdrágább szerbiai lakóingatlan-vásárlását magyar állami támogatásból üthették nyélbe
Soha nem látott mennyiségű magyar költségvetési pénzt pumpál a kormány a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) körüli szervezetekhez – legutóbb például egy 50 milliárd forintos támogatási keretet kapott gazdaságfejlesztésre a VMSZ-hez több szálon kötődő Prosperitati Alapítvány. Nagyon úgy néz ki, 2016 legdrágább lakóingatlan-vásárlását egy másik VMSZ-közeli szervezet, a Bíró Károly Alapítvány ütötte nyélbe: 1,2 millió eurót fizetett egy korábban sokkal olcsóbban eladásra kínált szabadkai villáért. (Átlátszó)
Kellemesen ringat és halk az új orosz metrókocsi
Az új, vagyis felújított orosz metrószerelvény olyan mint a régi, csak jóval halkabb. Valamivel kényelmesebb is, de azt nem tudná letagadni, hogy orosz: csálé illesztéseket, részleteiben hanyag kivitelezés jellemzi. A nagyobbik baj, hogy a kocsi egy nap után le is robbant az ajtónyitórendszer meghibásodása miatt. (444, 444)
Kilencmilliárdból épül az új irodaház a parlamentnek – alagút is lesz
Drága beruházás kezdődik hamarosan a budapesti Kossuth téren, a volt MTESZ-székház helyén épülő országgyűlési irodaház beruházására ugyanis nettó 9 milliárd forintot használhat fel az Országgyűlés Hivatala vezetője – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. (Napi.hu)
Elakadt a Fidesz a Heineken-szívatással
A Fideszben is rájöttek, hogy mégsem annyira egyszerű háborúba indulni az Igazi Csíki-sör miatt a Heineken ellen. A Hvg.hu korábban azt írta, hogy a Fidesz szépen csendben kihátrál a javaslat mögül, miszerint a Heineken vörös csillaga tiltott önkényuralmi jelkép. Ez tényleg akkora ökörség, hogy a jogászok hamar jelezték, hogy ne erőltessék, de Lázár János Semjén Zsolttal párban mégis beterjesztette a Parlament elé a Heinekent leckéztető javaslatot. Alig valamivel később, hogy Semjén Zsolt a kihátráló információra úgy reagált, hogy egy frászt, Kósa Lajos sajtótájékoztatón ismerte el: több helyen módosításra szorul a törvényjavaslat, amelyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament, a szövegről ugyanis vita van a Fideszben. Megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat és a romániai – az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti – védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni”, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról – mondta Kósa. (444)
A Jamie Foxx-film díszletei égtek le az etyeki filmstúdióban
A Robin Hood-film díszletei semmisültek meg abban a tűzben, ami az etyeki Korda Filmstúdióban ütött ki kedden. Ezt a filmet forgatja nálunk Jamie Foxx. A legnagyobb díszletek égtek le az 1500 négyzetméteres csarnokban, áprilisig forgattak volna benne. (444)
Bencsik szerint ahogy a bolha nem kívánatos a macskán, ugyanúgy egy politikai rendezvényen sem kívánatosak az ellenvélemények
A Demokrata főszerkesztője, a Békemenet alapítója, az olimpiai népszavazásra aláírókat lehazaárulózó Bencsik András szerint egy tömegrendezvényen ellentüntetőként (Juhász Péterék, március 15.) megjelenő emberek „valójában provokátorok”, akik nyilvánvalóan ki fogják váltani a nemtetszését az ott levőknek, és ez akár tettlegességig is fajulhat. Bencsik fölidézte, miszerint korábban az ilyen embereket a rendőrség kiemelte és megbüntette. Az ellenvélemény kifejtése persze nem mindig rossz – Göncz Árpád kifütyülését említi példaként –, ám március 15-én nem erről volt szó: a Múzeum körúton egy jelentéktelen számú és súlyú csoport ült rá egy nagy rendezvényre, és folyamatosan próbálta megzavarni azt. Erről aztán az jutott eszébe Bencsiknek, hogy két macskája időnként bolhás szokott lenni: ilyenkor állatorvoshoz viszi az állatokat, és egy csepptől egy időre megszabadulnak a bolháktól. „Ahogy a természetben, az orvostudományban van mód kezelni ezt a problémát, hogy a nem kívánatos parazitáktól a gazdaállat megszabaduljon, úgy szerintem a társadalom életében is, ahogy korábban Rosdy Pál (amúgy Tamás) esetében képes volt (Gyurcsány távozását követelte 2009-ben egy állami ünnepségen, amiért előállították, de később felmentették), ma is képesnek kéne lennie a rendnek és a törvénynek arra, hogy a parazitákat, akik nem önálló politikai véleményt fejtenek ki, hanem ráülnek egy rendezvényre, hogy ott balhét csináljanak, azt eltávolítsák” – fejtette ki véleményét a Demokrata, ismétlem, a demokrata főszerkesztője, hozzátéve, hogy „ahogy a bolha nem kívánatos a macskán, ugyanígy egy politikai rendezvényen nem kívánatosak az ellenvélemények.” (EchoTV)
A kormány házi jogvédő szervezete szerint megfontolandó Magyarország kilépése az emberi jogi egyezményből
Az Alapjogokért Központ az a szervezet, melynek képviselői bármikor bevethetőek a köztévében, ha a kormány valamelyik intézkedését nemzetközi szervezetek aggályosnak ítélik meg. Legújabb közleményük szerint megfontolandó, hogy Magyarország kilépjen az emberi jogi egyezményből. (MTI, 444)
Visszadobta a Választási Bizottság az LMP Paksról szóló népszavazási kérdéseit
Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Lehet Más a Politika (LMP) szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület keddi ülésén. Az NVB tagjainak többsége a kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra hivatkozott, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok. (MTI, 444)
Szijjártó beszólt az Orbánnak nyílt levelet íróknak
Szijjártó Péter külügyminiszter reagált arra a kritikus hangvételű levélre, melyet nemzetközi szakértők egy csoportja írt Orbán Viktornak címezve. Ebben a miniszterelnököt arra, szólították föl, hogy viselkedjen rendes konzervatívként, és hagyjon föl a civilek vegzálásával. Szijjártó szerint „a magyar kormány mindig a törvények talaján áll, legyen szó az illegális bevándorlás megfékezéséről vagy a külföldi pénzből működő szervezetek átláthatóságáról”. Magyarországon a kormánypártok által tervezett jogi szabályozás kevesebbet követel meg a külföldi pénzből működő szervezetektől, mint az Egyesült Államokban a ma is hatályban lévő, 1938-as Fara-törvény – jelezte. Szijjártó ezzel arra az amerikai törvényre utalt, melynek értelmében a külföldi ügynököknek regisztrálniuk kell magukat és tevékenységüket az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumánál. Azonban a FARA a kifejezetten külföldi hatalmakat képviselő ügynökökre vonatkozik, nem pedig olyan civil szervezetekre, melyek külföldi magánadományozók támogatását is élvezik. Szijjártó úgy folytatta: a magyar emberek ezeket a szervezeteket soha nem hatalmazták fel arra, hogy őket képviseljék, ezzel szemben az Orbán-kormányt egymás után kétszer is nagy többséggel választották meg. A magyar embereket tehát a megválasztott magyar kormány képviseli. „Nem szorulunk kioktatásra azzal kapcsolatban sem, hogy mi a különbség a kommunizmus és a demokrácia között, Orbán Viktornak és a magyar kormánynak valamivel több tapasztalata van ezzel kapcsolatban, mint nyugati barátainknak […]. A magyar kormány a politikáján nem fog változtatni a nyomásgyakorlás ellenére sem” – fogalmazott a tárcavezető. (Kormany.hu)
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):