Vasárnap a szélsőjobboldali Jobbik tartott megemlékezést Horthy Miklós admirális 95 évvel ezelőtti budapesti bevonulásáról. A Kun Béla által vezetett 133 napig tartó vörös terror, majd a román, szerb, francia és csehszlovák intervenciós csapatok bevonulását követően Horthy budapesti bevonulása a fehér lovon jelezte nacionalista rendszerének kezdetét. A Jobbik tagjai és ultra-nacionalista ifjúsági szervezetek vezetői még mindig politikai példaként tekintenek Horthyra a magyar történelemben. Minden évben ilyenkor korhű egyenruhában végigmasíroznak dél-Buda utcáin, a fehér lovon ülő vezetőt követve.

Novák Előd, a Jobbik parlamenti képviselője a tömeg előtt azt mondta, hogy bár Horthynak sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kellett kezelnie, az 1929-33-as Nagy Gazdasági Világválságot, sokkal jobb munkát végzett, mint a mai vezetők. Novák elmondta, a Horthy éra virágzó időszak volt Magyarországon, az 1920-as Trianoni békeszerződés és a spanyolnátha járvány ellenére.

Az admirális útját fordítva tette meg a 200 főből álló csoport, a Szent Gellért térről a Kelenhegyi úthoz mentek, ahol a beszédeket is megtartották. A beszélő között volt Tokody Marcell, a Jobbik budapesti közgyűlési képviselője és ifj. Hegedüs Lóránt keményvonalas református lelkész, akinek felesége a Jobbik parlamenti képviselője.

“Addig nem vagyunk méltóak Horthy örökségére, amíg a vörös és a szivárványszínű rongyok le nem hullnak Budapestről, hogy az megint a magyarok fővárosa legyen” mondta Tokody, a baloldal és a meleg büszkeség zászlóira utalva. Hegedüs hozzátette, hogy „amíg büntetlenül lehet Horthyt gyalázni, addig meg lehet azt tenni az egész magyar nemzettel is”.

A liberális Együtt és a kommunista Munkáspárt 2006 pártok is elítélték a megmozdulást. Az Együtt azt írta: „Horthy Miklós bűnrészes a magyar nemzet egyik legnagyobb sorstragédiájában, a holokausztban, így nem csak magyar katonák, de közvetve több százezer zsidó és cigány származású magyar haláláért felelős”.

A történelmi irodalom szerint Horthy 1919-es bevonulása után közel két éves erőszakos megtorlások következtek. A szovjet hadsereg vörös terrorjára „válaszolva”, Horthy és serege bevezette a fehér terrort 1919 és 1920 között, amely több ezer életet követelt. Az intézkedések nem csak a bolsevik vezetők ellen irányultak, a rezsim az egész magyar zsidóságot kollektívan felelőssé tette az 1919-es márciusi kommunista forradalom miatt, és antiszemita felkelések kezdődtek országszerte. Horthy nem hivatalos „rongyos gárdájának” tagjai rendszeresen raboltak el és végeztek ki olyan újságírókat, akik az alakulatok korábbi gyilkosságairól mertek beszámolni.

A zsidó-ellenes érzelmek folyamatosan jelen voltak Horthy ideológiájában, az 1920-ban bevezetett Numerus Clausus törvény korlátozta a zsidó származású jelentkezők számát az egyetemekre. A Horthy rezsim volt felelős több, mint 400 ezer magyar zsidó 1944-es deportálásáért is. Emellett 43.000 zsidó származású ember veszett oda kényszermunkatáborokban és a frontokon. Horthy idején a magyar fegyveres erők szerbek és zsidók elleni tömegmészárlásokat is végrehajtottak az elfoglalt Jugoszlávia területén, Újvidéken 1941-ben.

Horthy védelmezői rámutatnak, hogy a 20-as évek viszonylagos politikai és gazdasági konszolidációja a mérsékelten nacionalista Bethlen István miniszterelnök politikájának volt köszönhető. Az utóbbi években a Fidesz kormány tisztviselői számos gesztust tettek Horthy támogatói felé, a kormányzót pozitív történelmi személyként beállítva, egyre több és több szobrot és mellszobrot engedélyeznek a két háború közötti magyar államfőnek. Nemrég Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter mondta azt, hogy „Horthy nélkül ma nem lenne Magyarország”.

Hivatkozás:

http://propeller.hu/itthon/3020396-horthy-miklos-bevonulasara-emlekezett-jobbik

http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/szakirod/stark.htm

http://index.hu/belfold/2014/10/03/fazekas_sandor_vilaghaboru_megemlekezes_riport_horthy/

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=146:toervenyen-kivuel-feherterror-es-lakossagi-pogromhullam-1919-1921-&catid=15:tanulmanyok