Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Rubovszky György KDNP-s képviselő, Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese (balról jobbra) az alaptörvény módosításáról tartott többpárti egyeztetésen a Fidesz parlamenti frakcióirodájában 2016. október 20-án. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Egyelőre nem jutottak dülőre a pártok, már ami az alaptörvény módosítását illeti, a Jobbik ugyanis nyilvánvalóvá tette, miszerint nem enged abból, hogy az együttműködés feltétele a letelepedési kötvény kivezetése, a Fidesz viszont azt mondja: Magyarország védelme nem alku tárgya.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, kedden Vona Gábor gyakorlatilag megzsarolta Orbánt Viktort azzal, hogy az alaptörvény-módosítás feltételéül a letelepedési kötvény megszüntetését szabta. Bár a miniszterelnök Tuzson Bence kommunikációs államtitkáron keresztül kicsivel később jelezte, miszerint mint eddig minden javaslatot, úgy a miniszterelnök ezt is fontolóra veszi, Kósa Lajos szerdán már rendkívül keményen fogalmazott az üggyel kapcsolatban. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: „Vagy nemzeti érdek valami, vagy sem. (…) Vagy hazafi vagyok, vagy hazaáruló.”

A kormánypárti politikus a letelepedési kötvényt vásárlók és az illegális bevándorlók közötti párhuzamról is szólt néhány szót: szerinte az előbbiek olyanok, mint az albérlők – akik engedélyt kérnek, hogy bejöhessenek, és fizetnek érte –, míg utóbbiakat betörőkhöz hasonlította, akik nem kérdeznek, hanem bejönnek a kerítésen.

Vona Gábor a Facebookon reagált, így:

A szópárbaj után csütörtökön folytatódtak a megbeszélések: délelőtt frakcióközi ülést tartottak,  melyen a parlamenti képviselőcsoportok közül csak a szocialisták nem vettek részt.

A találkozó után Kósa Lajos gyakorlatilag ott folytatta, ahol előző nap abbahagyta: előbb felidézte, miszerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke áprilisban azt mondta, aki nem szavazza meg a kényszerbetelepítés lehetőségét kizáró alaptörvény-módosítást, az hazaáruló, majd azzal folytatta, hogy amennyiben a jobbikosok el akarják kerülni, hogy a „saját mércéjük” alapján hazaárulóvá váljanak, akkor meg kellene szavazniuk a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítást.

Nem véletlenül akadt be a lemez Kósánál, hiszen az ülésen a Jobbik újfent előterjesztette azt a javaslatát, miszerint a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötik az alkotmánymódosítás támogatását, a kormánypártok szerint viszont ezt a két kérdést nem szabad összekötni, ez „a politikai kufárkodás” műfaja – tette hozzá a frakcióvezető, emlékeztetve egyúttal, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban bejelentette a letelepedési kötvény intézményének felülvizsgálatát, azonban erről „ötletszerűen” nem lehet dönteni.

Magyarország védelme nem alku kérdése – jelentette ki Kósa, hozzátéve, hogy mindezek ellenére lát esélyt az alaptörvény módosításának elfogadására, amihez mindenképpen kell legalább két ellenzéki vagy független képviselő támogató szavazata is. „Lehet arra számítani és abban bízni, hogy a nem kormánypárti képviselők közül van néhány józan gondolkodású, aki felmérte (…), hogy az alaptörvény-módosítás valóban pártok felett álló ügy” – magyarázta a fideszes politikus.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője konstruktívnak nevezte a találkozót, de továbbra is ragaszkodnak ahhoz, amihez eddig: a kormány vessen véget a letelepedésikötvény-biznisznek. Értékelése szerint az október 2-i népszavazáson az emberek 98 százaléka nemcsak a brüsszeli kvótára, hanem a migráció minden formájára nemet mondott. Hozzátette: a kötvénnyel érkezők száma magasabb lehet, mint az uniós kvótákkal érkezőké, ezért ennek az intézménynek véget kell vetni.

Az LMP továbbra is azon az állásponton van, hogy nem vesz részt az alaptörvény módosításáról szóló szavazásban – ezt Schmuck Erzsébet frakcióvezető mondta az MTI-nek.

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”. Igaz, arról már nem tett említést, hogy több mint 13 milliárd forintból sikerült összehoznia egy immár jogerősen is érvénytelen népszavazást. Lapunk az alaptörvény tervezett módosításáról is részletesen beszámolt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):