A Budapest Beacon Léderer Sándorral, a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet alapítójával és ügyvezetőjével készített interjút arról, hogy a szervezet miként vészelte át a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatát, mit tanultak ebből, és mik a K-Monitor tervei 2015-re.

A K-Monitor egyedi megközelítése a korrupcióellenes harcban ötvözi az információs technológiákat és a civil közreműködést. A független civil szervezet 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a korrupcióra.

A K-Monitor egyike volt azoknak a magyar civil szervezeteknek, melyeknél a KEHI tavaly nyáron vizsgálatot folytatott a miniszterelnöki hivatal és Norvégia között folyó vita keretében a Norvég Civil Alap forrásainak az elosztása miatt.

Léderer elmondta, maga a vita bizonyítja azt, hogy szemben más európai országokkal és az USA-val, Magyarországon a kormány harcot folytat a civil társadalom ellen.

“Ez a kormány nem igazán tolerálja, ha bárki felemeli a hangját ellene. . . és számos úton támadta a szabad sajtót. Most nincs valódi ellenzék Magyarországon. A létező ellenzéki pártok megosztottak és erőtlenek, és nem jelentenek valós veszélyt a kormányra. . . Azt mondanám, a civil társdalom lett bizonyos fajta ellenzék. Nem politikai ellenzék, nem parlamenti ellenzék, de bizonyos kérésekben a civilek állnak szemben a kormánnyal” – mondta Léderer.

A magyar független civil társadalom 2014 áprilisában kezdte el szúrni a miniszterelnöki hivatal szemét, miután Norvégia hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy felfüggesztik 142 millió euró értékű fejlesztési támogatás kifizetését, mivel a kormány nem tett eleget az ügy megnyugtató rendezésének a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013 végi felszámolását követően. Az NFÜ kezelte az EU, Norvégia és az EGT fejlesztési támogatásait Magyarországon, mielőtt a munkáját átvette a Széchenyi Programiroda.

A 142 millió euró norvég, izlandi és liechtensteini fejlesztési támogatás elvesztésére Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azzal reagált, hogy megvádolta a norvégokat a magyar belügyekbe történő beavatkozással, és ragaszkodott ahhoz, hogy a civil alap forrásainak kifizetését is függesszék fel addig, amíg teljes körű megállapodás nem születik az összes norvég és EGT támogatásról. Amikor ezt Norvégi visszautasította, Lázár és emberei (beleértve Csepreghy Nándor, kommunikációért felelős helyettes államtitkárt) azzal vádolták meg a Norvég Civil Alap kedvezményezettjeit, hogy külföldi kormányok érdekeit szolgálják, azok ügynökei.

“Mivel gyakran kritikus hangon beszéltünk a kormányról, minket a kormányzati politika megvalósítására, vagy magára a kormányzatra veszélyt jelentő szervezetként azonosítottak. Természetesen itt a hírnévről is beszélünk” – mondta Léderer.

Bár, ahogy a Norvég Civil Alap magyar alapkezelője, az Ökotárs, úgy a K-Monitor is megkérdőjelezte a KEHI jogát a vizsgálat lefolytatására, a K-Monitor végül eleget tett a KEHI kéréseinek, és saját weboldalán hozta nyilvánosságra a kért dokumentumokat, ezáltal azokat a nyilvánosság is megismerhette.

Léderer szerint a vizsgálat hónapokig tartott. Végül október közepén a KEHI közzétette megállapításait egy homályos jelentésben, ami gyakorlatilag nem talált semmit.

“Nem voltunk elégedettek a jelentéssel. Bajunk volt az egész vizsgálat alapjaival. De ugyanakkor elég kíváncsiak is voltunk, hogy mit találnak és mi lesz ebből az egészből. Sosem említették a szervezeteket név szerint, ezért nem lehetett kitalálni, hogy volt-e valami gond a szervezeteddel, amelyet nem hoztak nyilvánosságra. A jelentés nagyon általános megállapításokat tartalmazott azzal kapcsolatban, hogy történt-e visszaélés közpénzzel, volt-e összeférhetetlenség, sikkasztás, stb. De azt nem lehetett kitalálni, hogy mi volt pontosan a problémájuk. Szóval ezt a jelentést egy kormányzati kommunikációs anyagnak tekintettük, nem pedig valódi vizsgálati ellenőrzésnek” – mondta el a K-Monitor vezetője.

Léderer szerint a kormányzati vizsgálat és a KEHI jelentés célja az volt, hogy rombolja a független magyar civil társadalom hírnevét. A vizsgálat eredményeképpen nem került sor vádemelésre.

Léderer elmondta, ez a tapasztalat megtanította arra, hogy pontosan és gyorsan végezzék a pénzügyi beszámolók elkészítését és a könyvelést, és megerősítette őt abban a hitében, hogy a kormány harcot vív a független civil társadalom ellen.

Mi várható 2015-ben?

A K-Monitor folytani fogja 2015-ben is érdekérvényesítő munkáját. Léderer a Beaconnek elmondta, három terület van, ahol szervezete tevékenykedni fog az idei évben, különös tekintettel az EU közbeszerzési direktívájának a magyar kormány általi betartásának figyelemmel kísérésére.

Léderer úgy véli, az EU direktívája miatt új közbeszerzési szabályokat fognak alkotni Magyarországon, és reméli, hogy a K-Monitor segítséget tud nyújtani ebben a jogalkotási folyamatban.

“Ez rendkívül fontos, mert a közpénzek legnagyobb részét közbeszerzési eljárások során osztják ki. Ezért a korrupcióellenes munkában alapvető fontossággal bír a környezet formálása és a jogi keretrendszer megalkotása. Szóval nagyon alaposan fogjuk figyelemmel kísérni ezt a folyamatot, és fel fogjuk emelni a hangunkat minden esetben, amennyiben úgy látjuk, hogy rossz irányba haladunk, és természetesen javaslatokat is fogunk tenni arra, hogy mi miként járnánk el” – mondta.

A K-Monitor együtt dolgozik a Transparency International Hungary-vel is a „Vörös Zászló a Közbeszerzésekben” nevű IT programjában, amely tájékoztatja az újságírókat a gyanús közbeszerzési eljárásokról. Léderer reményének adott hangot, hogy a kezelő hatóságok is használni fogják a programot a közbeszerzések nyomon követésére.

A vagyonbevallások területe egy másik olyan terület, amelyen változtatni szeretne a K-Monitor. Léderer szerint ez az egyik olyan terület, amelynél a magyar állampolgárok érzékelhetik a korrupció jellegét.

“Úgy véljük, ezen a területen hatalmas társadalmi nyomást lehet kifejteni, mivel ez egy olyan terület, amelyet az emberek valóban értenek. Látják, hogy a kormányzati alkalmazottak hatalmas villákat és birtokokat tudnak venni maguknak vidéken a normális fizetésükből. Hogyan lehetséges ez a viszonylag alacsony fizetésből, ha semmi gyanús dolog nem történik? Szóval úgy vélem, ez az a terület, ahol az emberek érzékelni tudják, hogy valójában hogyan működik a korrupció ebben az országban” – mondta Léderer.

A K-Monitor folytatni fogja az úgynevezett „Háló” programját is, amely feltárja a politikusok és üzletemberek közötti kapcsolatokat és az általuk kapott állami pénzeket. A program béta verziója során felmerült néhány gubanc, amelynek megoldásán dolgoznak. A Háló fejlesztésének második fázisára még idén sor kerül.