A fiatal és képzett munkavállalók hagyják el Magyarországot. A felsőfokú végzettségűek a családjukat is magukkal viszik.

„Az utóbbi bő évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek” – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének adataira hivatkozva. Azt eddig is sejthettük, hogy az „agyelszívás” komoly károkat okoz a magyar gazdaságnak, most azonban világossá vált, hogy talán az eddig gondoltnál is jobban sújtja ez a jelenség Magyarországot. Nem csoda, hogy ma már alig találnak képzett munkaerőt a vállalatok a betöltetlen álláshelyekre.

A tanulmány szerint 2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban. Az sem kizárt, hogy azóta már 400 ezer közelébe emelkedett a kivándorlók száma, hiszen a statisztikai hivatal 2014-ben és 2015-ben egyaránt történelmi magasságba emelkedő, 30 ezer fölötti kivándorlót mért. A legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába mennek.

A kutatók szerint a különböző adatforrások azt mutatják, miszerint a legtöbb kivándorló a szakmunkások és a felsőfokú végzettségűek közül kerül ki. Míg a források egy része – a népszámlás és a munkaerő-felmérés – inkább a szakmunkások jelenlétét mutatja dominánsnak, addig más adatfelvételek szerint a felsőfokú végzettségűek vannak többen.

A tanulmány szerint a munkaerőpiacon értékesíthető tudással legjobban ellátott két csoport – a szakmunkások és a diplomások csoportja – különböző migrációs stratégiát folytat. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a hosszabb távra, családdal költöznek külföldre, a szakmunkások kiemelkedő arányban vannak jelen a rövidebb időtávra, a hazai kapcsolatokat fönntartva elmozdulók és ingázók között. (Az idei első negyedévben 120 ezer magyar dolgozott csak rövid ideje, kevesebb mint egy éve külföldön – a szerk.)

Program nélkül is visszatérnek

A kivándorlók egy része néhány éven belül visszatér Magyarországra. Németországból 30 százalék feletti a visszatérési arány, de Ausztriából is minden második kivándorló hazajön. Németországból a válság kitörése óta minden egyes évben tízezer feletti a visszatérők száma, ugyanakkor a kivándorlóké jóval harmincezret meghaladó mértékű. A tanulmány szerint a külföldön dolgozó magyarok jelentős része tudatosan tervezi a visszatérést, esetükben a legfőbb motiváció a család és a barátok hiánya volt.

Kor szempontjából az látszik, miszerint a kivándorlók főbb célországaiban 50-70 százalék közötti volt a 20–39 évesek aránya, míg a hazai népességben arányuk 30 százalék alatti. Főként az új célországokban, mint Hollandia és Írország volt különösen magas a fiatalok aránya, míg a hagyományosnak mondható célpontok (Németország, Ausztria, Svájc) esetében az idősebb korcsoportok is nagyobb arányban voltak.

A kormány már egy ideje próbálkozik az elvándorolt fiatalok hazacsábításával, ám a Gyere Haza, fiatal! elnevezésű program totális bukás volt, ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter végül a program leállítása mellett döntött.

Egyre nagyobb gond a munkaerőhiány

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, csak Budapesten és környékén 18.000 embert tudnának azonnal foglalkoztatni, és még az olyan nagy multinacionális cégek, mint a Tesco is küszködik, hogy megfelelő számú munkaerőt találjon. Egy magyarországi kistelepülésen például mexikói vendégmunkásokat voltak kénytelenek alkalmazni, mivel nem állt rendelkezésre megfelelően képzett magyar munkaerő.