Pénzügyi körökből származó információk szerint a jegybank alapítványai megvennék az állami tulajdonban lévő MKB-t. A Magyar Nemzeti Bank és alapítványai szerint nem igazak a híresztelések.

A Világgazdaságot idézve a 444 arról számolt be, hogy a szakmában terjedő pletykák szerint a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban alapított hat alapítványának segítségével egy olyan alapot hoznának létre, amely megvenné az állami tulajdonú bankot, az MKB-t.

A folyosói hírek úgy tudják: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné-alapítványok arra készülnek, hogy egy külföldi magántőkealapba tegyék a vagyonukat. Így ezek is tehetnének vételi ajánlatot az államnak az MKB-ra. A Világgazdaság közölte: az érintettek tagadták ezen híresztelések valós voltát.

Az addig az MNB alelnökeként tevékenykedő Balogh Ádámot akkor nevezték ki a bank élére, amikor az állam megvásárolta azt. Mindemellett Balogh az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány kuratóriumi elnöke is.

Az állam akkoriban azzal érvelt az MKB megvásárlása mellett, hogy lehetséges a bank talpra állítása és külföldi befektetőknek történő nyereséges értékesítése. Kiderült, hogy ez lényegesen nehezebb annál, mint amire számítottak.

A Világgazdaság szerint korábban az is felmerült, hogy az alapítványok közvetlenül vásárolják meg az MKB-t, ám ezt a jegybank végül a várható európai uniós jogi ellenvetések miatt nem lépte meg.

A lap úgy tudja: két külföldi magántőkealap van versenyben az MKB-ért, és valójában azt sem lehet kizárni, hogy ezek valamelyike mögött a Pallas Athéné-alapítványok állnának, esetleg befektetőként vesznek részt bennük.

Az MNB és mind a hat, a jegybank által létrehozott alapítvány szerint is minden alapot nélkülöznek a piacon keringő információk.

Az MKB-t 2014-ben vásárolta meg az állam, a tulajdonjogot – mint arról a Budapest Beacon beszámolt tulajdonjogot – az MNB-re ruházta. A veszteséges bank vételára a legtöbb közgazdász szerint jóval meghaladta azt az összeget, amennyit a bank valóban ért.