Az Országgyűlés elfogadta a Lex Civilt; a törvény által kötelezővé tett regisztrációt nem hajlandó a Helsinki Bizottság és a TASZ végrehajtani; a Magyar Kétfarkú Kutyapárt külföldről támogatott civilszervezetet csinálna a Lex Civil alapján a Civil Összefogás Fórumból; utólagos normakontrollt akar a Lex Civilről az LMP; az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket; kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen annak menekültpolitikája miatt; Sólyom Lászlóék írásban szedték szét és nyilvánították alkotmányellenesnek a Lex CEU-t; átadta a rendőrség a Soá-tagadó Horst Mahlert a német hatóságoknak; a Nemzeti Választási Bizottság elnöke szerint nem lehet népszavazást tartani Paksról; Tarlós István szerint 2020 elejére lesz fölújítva a 3-as metró, két budapesti fölüljárót valószínűleg elbontanak; próbára bocsátotta a bíróság a debreceni Nagytemplomra horogkeresztet rajzoló fiatalokat; új eljárást rendelt el a Kúria a lúgos orvos ügyében – keddi hírösszefoglalónk.

Az Országgyűlés elfogadta a Lex Civilt

Elfogadta a parlament A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke és de iure független országgyűlési képviselője a szavazás után Orbán Viktorhoz vitt egy sokméteres dokumentumot a nehéz helyzetbe sodort szervezetek listájával. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott. A fideszes és kereszténydemokrata képviselők szavaztak igennel, a demokraták nemmel, a jobbikosok tartózkodtak. A zárószavazás előtt a fideszes többség leszavazta az ellenzéki módosításokat. (Budapest Beacon, Hvg.hu)

Lex Civil: nem hajlandó regisztrálni a Helsinki Bizottság és a TASZ

A kedden elfogadott Lex Civilt követően a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért külön-külön közleményt jelentetett meg. Mindkét jogvédő civilszervezet közleményéből az derül ki, hogy polgári engedetlenségi mozgalommal válaszolnak a törvényre. A Helsinki Bizottság, a TASZ és még közel kétszáz másik civilszervezet egy közös, harmadik közleményt is megjelentetett kedden. A civilszervezetek szerint a törvény fölösleges, megbélyegző és káros. „Élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene” – írják. (Budapest Beacon)

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt külföldről támogatott civilszervezetet csinálna a Civil Összefogás Fórumból

„Van egy ilyen ötlet, hogy gyűjtsünk össze 7.2 millió forintot, és utaljuk el külföldről a CÖF-nek, hogy legyen eggyel több külföldről támogatott »civilszervezet«” – fogalmaz az ellenzéki párt. (Facebook)

Utólagos normakontrollt akar a Lex Civilről az LMP

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a Lex Civilről, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. Szél Bernadett, az ökotárselnök-frakcióvezetője a szavazást követően sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civilszervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól – közölte Szél. (MTI)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket. Az ügyben Darák Péter, a Kúria elnöke fordult az Ab-hez, kérve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény bírák ellenőrzésére, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Ab kimondta, hogy a Kúria elnökének indítványa megalapozott. Indoklása szerint a nemzetbiztonsági érdekek védelme alkotmányos cél és állami kötelezettség is, ám a támadott szabályozás olyan visszaélésekre adhat lehetőséget, amelyek nem egyeztethetőek össze a bírói függetlenséggel. A testület megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló kétharmados törvény egyes szövegrészei alaptörvény-ellenesek, sértik a bírói függetlenséget és a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó alapjogot, ezért azokat 2018. június 29-ei határidővel megsemmisítette. A jövőbeniség indoka az, hogy a megsemmisített rendelkezések helyett az Országgyűlésnek új szabályokat kell alkotnia. Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította annak az új szabályozásnak egyes elemeit is, amelyek a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárására vonatkoznak, arra hivatkozással, hogy a rendelkezések tartalma nincs pontosan meghatározva. (MTI)

Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen annak menekültpolitikája miatt

Hivatalossá vált, amiről a Budapest Beacon kedden beszámolt: az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert Budapest nem hajtja végre a menekültek átvételére vonatkozó rendelkezéseket – jelentette be a testület strasbourgi ülése után Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyekért felelős biztos. „Európa nemcsak azt jelenti, hogy pénzt kérünk és biztonságban akarjuk érezni magunkat. Azt is jelenti, hogy a nehéz pillanatokban segítjük egymást” – fogalmazott a konzervatív görög politikus. Ugyanezért eljárás indul Lengyelország és Csehország ellen is. Magyarországnak 1294 embert kellene befogadnia. Ez több mint Sajóhídvég teljes lakossága, és nyolcezer magyar állampolgárra több mint egy menekült jutna. (Budapest Beacon, Hvg.hu)

Sólyom Lászlóék írásban szedték szét és nyilvánították alkotmányellenesnek a Lex CEU-t

Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt az Alkotmánybíróságnak (Ab) Sólyom László volt köztársasági és alkotmánybírósági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint két MTA-doktor egyetemi tanár, Jakab András és Szente Zoltán a Lex CEU-ról. Az Ab kiemelt ügyként kezeli a törvényt. Sólyom durván alkotmányellenesnek tartja a törvényt. „A törvény egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat az Alkotmánybíróságnak – tekintettel az alaptörvény-ellenesség súlyára, valamint arra, hogy az érintett rendelkezések még nem kerültek végrehajtásra – ex tunc (visszaható) hatállyal meg kellene semmisítenie” – írja a négy jogászprofesszor, köztük a volt köztársasági elnök. (Index)

Átadta a rendőrség a Soá-tagadó Horst Mahlert a német hatóságoknak

Átadta a magyar rendőrség a Sopronban elfogott nyolcvanegy éves Horst Mahlert a német hatóságoknak. A Fővárosi Törvényszék múlt kedden döntött a férfi egyszerűsített eljárásban történő átadásáról. Horst Mahlert május 15-én vették őrizetbe a Soproni Rendőrkapitányságon európai elfogatóparancs alapján. A német férfi ellen azért adtak ki európai elfogatóparancsot, hogy letöltse a Soá-tagadás és más bűncselekmények miatt kiszabott összbüntetéséből fennmaradó részt. A nyolcvanegy éves német férfi sajtóhírek szerint a Vörös Hadsereg Frakció elnevezésű szélsőbaloldali terrorista csoport egykori alapítója volt, majd szélsőjobboldali lett. Mahlert Soá-tagadás miatt 2009-ben Németországban tíz év börtönre ítélték, ezt azonban 2015-ben egészségi állapota miatt felfüggesztettre módosították. Ez év elején azonban újra be kellett volna vonulnia a börtönbe, ekkor szökött meg a német hatóságok elől. (MTI)

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke szerint nem lehet népszavazást tartani Paksról

Nem tartja igazságtalannak és aránytalannak a jelenlegi választási rendszert Patyi András. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke – egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora – szerint a paksi bővítés ügyében a nemzetközi szerződés miatt semmilyen népszavazási kérdés nem hitelesíthető. „A paksi megállapodás ügyében a Kúria már három éve is világosan elmagyarázta, hogy ez nemzetközi szerződés, a bővítésről szól, sőt a finanszírozásról, valamint atomkárokról is létrejött egy külön nemzetközi szerződés. Ezekben a kérdésekben még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok” – fogalmazott az NVB elnöke. (Magyar Nemzet)

Tarlós István szerint 2020 elejére lesz fölújítva a 3-as metró, két budapesti fölüljárót valószínűleg elbontanak

Tarlós István főpolgármester szerint 2020 első negyedévére fejeződhet be a 3-as metró fölújítása, de a biztonságos működés addig is garantált. A kormánypárti politikus azt mondta: a fölújítás idén szeptember végén kezdődik. Szavaiból kiderült: mind a kormányzat, mint a fővárosvezetés elbontatná a Nyugatinál, illetve a Keletinél lévő fölüljárót. „A Nyugati tér és a Keleti pályaudvar előtti Rottenbiller-Fiumei úti felüljáró eltüntetése városképi szempontból nagy jelentőségű. Ebben a miniszterelnök támogatását élvezzük, sőt, hajlik rá, hogy mind a két projekt fedezetét az állam a fővárosnak átadja, és meg tudjuk valósítani ezeket a kisebb projektjeinket” – tudatta Tarlós. (Info Rádió)

Próbára bocsátotta a bíróság a debreceni Nagytemplomra horogkeresztet rajzoló fiatalokat

Jogerősen is két-két év próbára bocsátotta kedden zárt ülésen a Debreceni Törvényszék azt a két fiatalkorút, aki tavaly áprilisban horogkeresztet festett a debreceni Református Nagytemplom talapzatára. A két fiatalkorú a próbára bocsátás idején pártfogói felügyelet alatt áll. A két tizenöt éves fiú a református egyházközösségnek nyolcvanezer forint kárt okozott. Mindketten elismerték a bűncselekmény elkövetését. Bűnösségüket a tanúvallomások és az okirati bizonyítékok is alátámasztották. Az elkövetők megbánták tettüket, az elsőrendű vádlott megfizette az okozott kárt, és bocsánatot is kért a sértettől. Az ügyészség azt kérte, hogy a másodrendű vádlott a Debrecen-nagytemplomi egyházközség presbitériuma előtt, a presbitérium által meghatározott időpontban kérjen bocsánatot. A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletében azonban ezt nem írta elő. Az indoklás szerint nem lehet erre kötelezni a vádlottat. A magatartási szabályok kötelezettségeket, tilalmakat szabhatnak meg, a jog eszközével bocsánatkérést nem lehet kikényszeríteni. Márpedig, ha ez nem belülről jön és nem őszinte, akkor preventív hatása sincs – hangoztatta a bíróság. (MTI)

Új eljárást rendelt el a Kúria a lúgos orvos ügyében

Bár Bene Krisztiánt első- és másodfokon is bűnösnek mondta ki a bíróság, ennek ellenére a Kúria bizonyítási hiányosságokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a korábbi döntéseket. A vád szerint a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatója maszkot viselve 2013 márciusában saját otthonában megtámadta volt barátnőjét, Renner Erikát, elkábította, maró lúggal leöntötte a nő altestét, nemi szervét, majd becsavarta egy pokrócba, és magára hagyta áldozatát. A nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy soha nem lehet már normális szexuális élete, és további helyreállító műtétekre lesz szüksége, eddig nyolcon van túl. Renner és ügyvédje azt akarta elérni, hogy emberölési kísérletért ítéljék el a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatóját. A Kúria arról is döntött, hogy az orvos – amúgy Mikola István külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, volt egészségügyi miniszter unokaöccse – előzetes letartóztatásban marad. (Budapest Beacon, Hvg.hu)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):