Magyar Nemzet: 16,55 milliárd forint folyt el titokban az olimpiára

január 13, 2017

Bár még egyáltalán nem biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben a nyári olimpiai játékokat, az állam már korábban megszerezte az egyik területet, amely kiemelt versenyhelyszínként szerepel a tervekben. Most az is kiderült, mennyiért.

Egyáltalán nem biztos, hogy Budapest rendezheti meg a 2024-es olimpiai játékokat, de a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna majd otthont.

A Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. (korábbi Wallis) egyik projektcége, a Duna Passage Kft. tulajdonában van a szóban forgó terület. A cég 2011-ben 100 milliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméter irodával, ám ebből nem lett semmi. Végül 2014 decemberében köttetett meg az adásvételi szerződés az állam és a Wing Zrt. között. Az ügylet érdekessége az volt, hogy az MNV Zrt. nem közvetlenül a 15 hektáros területet, hanem a Duna Passage Kft.-t vásárolta meg.


Az adásvételről eddig is lehetett tudni, ám a vételárat nem árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Eddig, ugyanis miután a Lehet Más a Politika (LMP) IX. kerületi képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a vagyonkezelőhöz, és végül a bíróság segítségével sikerült kiperelnie az adatokat (az állami társaság üzleti titokra hivatkozva próbált kibújni a kötelezettsége alól), az MNV-nek nem maradt más választása. Jancsó Andrea a napokban kapta meg a kért dokumentumokat – írja a csütörtöki Magyar Nemzet.

Az adásvételi szerződésből kiderült, hogy a magyar állam 16,55 milliárd forintért vásárolta meg a Duna Passage Kft.-t és az ahhoz tartozó ingatlant a Wing Zrt.-től.

Mellékes körülmény, hogy utóbbi cégnek korábban vezérigazgató-helyettese volt Fürjes Balázs, ő jelenleg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként, a hazai olimpiai pályázat elnökeként tevékenykedik. Fürjes emellett az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosi posztot is betölti.

További érdekesség, hogy a vásárlást előkészítő dokumentumok alapján nem az MNV Zrt. volt az egyetlen, amely hozzá kívánt jutni a területhez. Egy másik cég – a hazai ingatlanpiacon is aktív Appeninn Holding Nyrt. – is bejelentkezett az ingatlanra, ugyanakkor az állam elővásárlási jogával élve a cég előtt megvehette a Duna Passage Kft.-t.

Az Appeninn Holding Nyrt.-ről tavaly májusban a Világgazdaság azt írta, hogy a cég részvényeinek harmadát birtokló Lehn Consulting AG nevű társaság ugyanabba a hatezer fős kis svájci településre van bejegyezve, ahova Csányi Sándor OTP-vezér fia, valamint az egyik Mol-leányvállalat elnöke, Zsuga János és a volt MFB-vezér, Erős János is be van jelentve.


Jancsó Andreának az ügylettel kapcsolatban elsősorban az nem világos, hogy az állam miért nem magát a területet vette meg a gazdasági társaságtól, s miért a Duna Passage Kft.-t. Mivel a bírósági eljárás során az MNV Zrt. gyakorlatilag elismerte, hogy amennyiben nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingatlanfejlesztési projekt helyszíneként szolgálna, a képviselő két lehetőséget lát: az egyik, hogy az állam maga fog ingatlanfejlesztésbe a területen, ami azt jelentené, hogy közpénzen lakóparkot, irodaházakat és egyéb kereskedelmi-vendéglátóipari egységeket építenének. A másik lehetőség, hogy a területet egy magánbefektetőnek adják el, így létrejöhet egy Garancsi-féle Kopaszi-gáthoz hasonló beruházás.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):