A magyar választási törvény, azon túl, hogy csalásra ösztönöz, Spirk József (index.hu) szerint jelentős hátrányba hozza az ellenzéki pártokat. Egyfelől sokkal egyszerűbb a független jelölteknek indulnia a parlamenti székért bármely adott választókerületben, ezáltal a törvény megosztja az ellenzéki szavazatokat. Másfelől pedig bünteti azokat az ellenzéki pártokat, akik vonatkozó jelölt listájukat össze szeretnék hangolni annak érdekében, hogy ne egymással versenyezzenek egy adott kerületben. Emiatt az MSZP-Együtt 2014-PM ellenzéki szövetség 149 millió forinttal kevesebbet kap az állami kampányforrásból, mint a 106 választói kerület mindegyikében saját jelöltlistát állító pártok.

Az idén elfogadott választási törvény minden egyes országgyűlési képviselő jelöltnek 1 millió forintot biztosít a kampányhoz az állami alapból. A kritikusok aggodalmukat fejezték ki, hogy ez arra bátorít majd számos független helyi jelöltet, hogy induljanak el mind a 106 választókerületben, ezáltal „hígítva” a az ellenzéki szavazatokat.

Azok a pártok, melyek a 106 magyarországi választókerület legalább 75%-ában (80 választókerületben) jelöltet indítanak, jogosultak a jelölteknek járó összeg felett további 448 millió forintot felvenni. Azok a pártok, melyek a választókerület 50%-ában indítanak jelölteket 199 millió forintot, azok pedig, akik a választókörzetek 25%-ában tudnak jelölteket indítani 149 millió forint kampányösszegre jogosultak.

Ahogy a korábbi választásokon is, a Fidesz-KDNP szövetség közös listát fog indítani a jövő évi választásokon, ennélfogva további 597 millió forintot vehetnek fel, az egyéni jelöltjeiknek járó 106 millió forinton túl, ami összesen jelöltjeiknek 703 millió forintot jelent.

Annak érdekében, hogy ne hígítsák fel egymás szavazatait az MSZP és az Együtt-PM arról állapodott meg, hogy egymást támogatva külön-külön indulnak. A törvény szerint így nem adható össze a két szervezet jelöltszáma: Bajnaiék a 31 jelöltre (29 százalék) 149 milliós támogatást kapnak majd, a szocialisták 75 ember után (71 százalék) azonban csak 299 milliót. Az MSZP-Együtt szövetségnek tehát összesen 448 millióval kell megelégednie, valamint a jelöltek után járó 106 millióval, mindösszesen 554 millió forintból gazdálkodhatnak. Ez 149 millió forinttal kevesebb, mint amennyit a Fidesz-KDNP és jelöltjeik kapnak.

Fontos, hogy ne ássunk mélyre a számok mögé. Sok bizonyíték van arra nézve, hogy a magyar főbb politikai pártok a történelem során jelöltenként sokkal többet költöttek a kampány során, mint amennyit a törvény megengedett volna. A hivatalos számadatok szerint, a Fidesz-KDNP 405 millió forintot költött a 2010-es választásokon, az MSZP szintén 405 milliót, a Jobbik 110 milliót, az LMP pedig 192 milliót, ami összesen 1112 millió forint, ami kényelmesen belefér a limitbe. Azonban ha abból indulunk ki, hogy milyen hatalmas óriásplakát kampányt folytatott a Fidesz és az MSZP, okkal feltételezheti a Jobbik és az LMP, hogy csak ők adtak meg a valósághoz közelítő adatokat a saját maguk és támogatóik által elköltött kampányköltségeikkel kapcsolatban. Az LMP volt az egyetlen párt 2010-ben, amely elszámolt a kampány hozzájárulásokkal és kiadásokkal a választás ideje alatt.

Mind a Fidesz-KDNP-t mind pedig az MSZP-t az a vád érte, hogy 2010-ben több mint egymilliárd forintot költöttek kampányolásra, ami viszont jóval meghaladja a törvényben akkor előírt összeghatárt.

A pénz nagy része feltételezhetően illegális kampány hozzájárulásokból származott, kormányzati alvállalkozók visszaosztásából, vagy állami cégektől kicsikart, vagy elsikkasztott közszolgáltató cégek forrásaiból érkezett.

Hivatkozás:

149 millió forintos hátrányból indul az MSZP-Együtt, index.hu, 2013. december 27.

Közel ugyanannyit költött a 2010-es, origo.hu, 2011. május 24.