A magyar társadalom alig egyharmada tekint bizakodással a jövőbe. A legelégedettebbek a harmincas éveiket taposó városiak, a legelégedetlenebbek a vidéki idősek.

A választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy Magyarországon kik elégedettek az életükkel és kik nem, továbbá, hogy az utóbbiakat mely pártok tudják majd megszólítani. Ezzel kapcsolatban készített felmérést a Policy Solutions, a Závecz Research és a Friedrich-Ebert-Stiftung – írja az eredményeket bemutató 444.

Magyarországon a társadalom 61 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (az összes korcsoportban többségben vannak a borúlátók), és csak 31 százalék tekint bizakodva a jövőbe. A nők egy kicsivel pesszimistábbak a férfiaknál: előbbiek 62, utóbbiak pedig 59 százaléka borúlátó.

A legelégedettebbek a 30-39 évesek, 40 éves kor felett viszont minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb, a 60 év felettiek között pedig már kétharmadnyian gondolják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Utóbbi csoportnak csak a negyede számít bizakodónak.

Az iskolázottság is befolyásolhatja az elégedettséget: a nyolc általánost sem végzők messze a legelégedetlenebbek – 83 százalékuk szerint rossz irányba megy az ország. A diplomások között ugyanez az arány csak 50 százalék, és közöttük már 41 százaléknyian kifejezetten jónak ítélik a helyzetet.

Az elégedettség aszerint is változik, ki mekkora településen él: Budapesten van a legtöbb optimista (35 százalék), majd a vidéki városok és falvak felé haladva arányuk egyre csökken.

Összességében elmondható, hogy a legelégedetlenebbek a vidéki idősek, politikai szempontból viszont ez a csoport kiesik az országos információáramlásból, az interneten terjedő politikai hírek ugyanis egyáltalán nem érik el őket. Részben ez is magyarázza, hogy a rendszeresen internetezők a statisztika szerint miért elégedettebbek.

Politikai értelemben az elégedetlenek négy nagy csoportra oszthatók:

• a bizonytalan elégedetlenekre (a teljes népesség 22 százaléka),
• a baloldali-liberális elégedetlenekre (a teljes népesség 17 százaléka),
• a jobbikos elégedetlenekre (a teljes népesség 12 százaléka)
• és a kormánypárti elégedetlenekre (a teljes népesség 5 százaléka).

Az elégedetlenek többsége tehát nem tud pártot választani.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):