Idén tavasszal megszűnik a letelepedésikötvény-program – közölte az Államadósság Kezelő Központ. A Párbeszéd szerint a visszafizetést is fel kellene függeszteni.

2017. március 31-ével megszűnik a letelepedési kötvények értékesítése – közölte az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) csütörtökön az MTI-vel. Az ÁKK az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzettel indokolta a 2013-ban indult program lezárását.

A központ 2016. december 31-i adatai szerint a letelepedésikötvény-csomagból az indulás óta 17009 darabot értékesítettek, 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben (Ez a csütörtöki árfolyamon számolva majd 400 milliárd forint).

A tavalyi év utolsó két hónapjában jelentősen megugrott a kötvények iránti kereslet, miután felmerült, hogy év végén befejezik az értékesítést: novemberben 1296, decemberben 2718 darab letelepedési kötvényt adtak el, míg az év korábbi hónapjaiban jellemzően néhány száz kötvény kelt el. Most, hogy a program valóban lezárásra kerül – legalábbis az ÁKK szerint –, hasonló, vagy még nagyobb roham várható az olcsó és gyors magyar konstrukcióért.

A számok az eladott kötvények darabszámát jelentik: ezeket 2015 előtt öttel, 2015-től pedig hattal kell elosztani, hogy megkapjuk a vásárlók számát, ugyanis az 50 ezer euró névértékű kötvényből 2015-ig ötöt, utána viszont hatot kellett vennie minden vásárlónak – hívja föl a figyelmet a Portfolio.

Október végéig a családtagokkal együtt összesen több mint tízezren kaptak tartózkodási illetve letelepedési engedélyt, köztük például egy orosz csaló is, akinek egy Karib-tengeri szigetországban állították ki az erkölcsi bizonyítványát.

A közvetítőcégek 112 milliárd forintot nyertek az üzleten. Ezeknek az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága adta meg a forgalmazási engedélyt, melyet a program indulásakor Rogán Antal elnökölt. Jelenleg öt ilyen cégnek van engedélye – egy kivételével olyan helyszíneken vannak bejegyezve, amelyek igen népszerűek az offshore-körökben.

Az elmúlt szűk két évben a Magyar Nemzet számításai szerint 8,7 milliárd forintot bukott az állam, vagyis ennyivel több adófizetői pénzt költött el csak a letelepedésikötvény-programmal, mint ha piaci körülmények között finanszírozta volna az adósságát. A garantált hozam ugyanis 2 százalékos, miközben már 0,3-0,5 százalékon lehetne tisztán piaci körülmények között finanszírozni az államadósságot.

Az alaptörvény hetedik módosítása is a sokat támadott programon bukott el. Előbb a Jobbik – ígéretéhez híven – nem szavazta meg Orbán Viktor módosítóját, melynek értelmében idegen népesség nem lett volna betelepíthető Magyarországra, majd a kormánypártok fúrták meg az ellenzéki párt Orbánéval lényegében szóról szóra megegyező módosítását (Az egyetlen különbség a letelepedésikötvény-biznisz felszámolása volt a két javaslat között.).

Párbeszéd: a megszüntetés nem elég

A letelepedési kötvények megszüntetése nem elég, 2018-tól fel kell függeszteni a visszafizetést – közölte a Párbeszéd.

Az ellenzéki párt szerint a program leállítása után „el kell számoltatni az értékesítést végző offshore cégeket, hogy megtudjuk, mennyit tettek zsebre a fideszes politikusok és haverjaik”. A Párbeszéd törvényjavaslata szerint addig nem lehet visszafizetni a kötvényeket, amíg a vizsgálatra nem kerül sor.

A még mindig futó kötvényprogram a Párbeszéd szerint egy „VIP-kategóriás embercsempész üzlet, amelynek része a Quaestor-féle fiktív kötvénykibocsátáshoz hasonló program, hiszen az offshore cégek egy ismeretlen feltételekkel rendelkező értékpapírt adnak el a vevőiknek”.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):