A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint július elejéig több mint tizenhétezren lépték át illegálisan a szerb- illetve horvát-magyar határt. Pedig ott a kerítés. Nem sokan részesülnek nemzetközi védelemben.

A Magyar Helsinki Bizottság július elején közzétett adatai szerint az idei évben összesen 17472 menekült próbálta illegálisan átlépni a szerb-magyar, illetve a horvát-magyar határt ott, ahol a kormány kerítéssel próbálja elejét venni annak, hogy emberek ellenőrizetlenül lépjenek Magyarország területére.

Ezen időszak alatt összesen 22491 menedékkérelmet regisztráltak a magyar hatóságok, de mindössze 228 esetben látták indokoltnak, hogy az érintett személy nemzetközi védelemben részesüljön.

A jogvédő szervezet adatai szerint a menekülők többsége (65 százalékuk) háború vagy terror sújtotta övezetből érkezik: 15 százalékuk Szíriából, 37 százalékuk Afganisztánból, 11 százalékuk Irakból, 1 százalékuk pedig Szomáliából.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Menekültügyi Főbiztosságának szóbeli tájékoztatása alapján június 20-án 1489 menedékkérő tartózkodott nyílt befogadóállomásokon (Bicskén, Vámosszabadiban, Körmenden és Balassagyarmaton), és 734, kérelmét először benyújtó embert tartottak fogva menekültügyi őrizetben (Békéscsabán, Kiskunhalason és Nyírbátorban).

Az úgynevezett dublini eljárás keretében az év első öt hónapjában háromszáz menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra, elsősorban Németországból (144 fő) és Svájcból (44 fő).

Ugyanebben az időszakban a magyar hatóságok mindössze 99 embert adtak át hivatalosan Szerbiának. Közülük 33-an szerb, 26-an koszovói, 19-en albán állampolgárok voltak. A Helsinki Bizottság szerint Szerbia egyetlen szír, afgán, iraki vagy szomáliai menedékkérőt sem vett át.

A vonatkozó törvénymódosítások hatálybalépése (2015. szeptember 15-től számít bűncselekménynek az illegális határátlépés) és 2016. június 26. között a Szegedi Törvényszéken 2.839 emberrel szemben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépése miatt, közülük pedig 2.792 embert el is ítéltek.