Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája keddi döntésében kimondta: a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a civilszervezet számára.

Eldőlt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye továbbra is védi a közérdekű adatokhoz való jogot azzal, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tizenhét bíróból álló Nagykamarája a Magyar Helsinki Bizottság adatkérésének ügyében a civilszervezet javára döntött – közölte az Átlátszó. Az oknyomozóportál jogászai is képviselték a Helsinkit.

A 15-2-es szavazati aránnyal meghozott döntés helyt adott a Magyarország ellen benyújtott panasznak, amit a civilszervezet azután nyújtott be, hogy a magyar bíróságok elutasították a rendőrség által megtagadott, a kirendelt védők nevét és az általuk ellátott ügyek számát tudakoló adatkérések megtagadása miatt indított adatperes kereseteket.

Az ügynek a konkrét adatkérésen vagy a kirendelt védők tevékenységének ellenőrzésén túlmenő jelentőségét az adta, hogy a közérdekű adatok igénylésének jogát annak idején nem foglalták kifejezetten bele az Emberi Jogok Európai Egyezményének szövegébe, a Bíróság eddigi gyakorlata azonban beleértette a szólásszabadsághoz való jogba a közérdekű adatok megismerésének jogát, mondván: az állam nem hozhat létre közvetett cenzúrát azáltal, hogy önkényesen akadályokat gördít a véleményalkotáshoz szükséges információk megszerzésének útjába.

Egyszerűbben megfogalmazva: nem létezhet valódi vélemény-és szólásszabadság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nélkül. Az eredetileg a sajtóra kialakított megismerési jogot a Bíróság a TASZ kontra Magyarország ügyben 2009-ben kiterjesztette az olyan társadalmi szervezetekre is, amelyek az állami működés megfigyelését, és a nyilvános viták alakítását végzik – írja az Átlátszó.

Ennek a gyakorlatnak a megerősítése vagy elvetése volt a mostani ügy tétje, melynek jelentőségét jól mutatja, hogy hatalmas nemzetközi érdeklődést váltott ki az eset: harmadik félként beavatkozott az ügybe több nemzetközi civilszervezet és a brit kormány is. (Utóbbit az magyarázza, hogy a brit legfelsőbb bíróság egy adatkérési ügyben tavaly év elején nyíltan megkérdőjelezte a strasbourgi gyakorlatot, mondván, azt a Nagykamara ezidáig nem erősítette meg.)

A Helsinki jogtörténelmi jelentőségű győzelemnek nevezte a döntést.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):