Nagyot kaszál a zalaegerszegi tesztpályán a kormány egyik kedvenc cége, tízmilliárdból épülhet teniszközpont a Margitszigeten – ez történt a hosszú hétvégén

június 6, 2017

Trianon-filmet láttunk, Romániába mennek dolgozni a magyar masszőrök, apróságokban hajlandó módosítani a kormány a civiltörvényt, Vona betiltaná a Pride-ot, Szijjártóék szerint minden a legnagyobb rendben volt az üzbég nagykövetségen, nagyot kaszál a zalaegerszegi tesztpályán a kormány egyik kedvenc cége, lemondott Kunbaja fideszes polgármestere, tízmilliárdból épülhet teniszközpont a Margitszigeten, meghalt Jókai Anna – hétvégi hírösszefoglalónk.

Orvoshiány miatt zárják be a Nyírő Gyula kórház fél belgyógyászatát

A súlyos orvoshiány miatt a Nyírő Gyula Kórház kénytelen a nyárra bezárni a belgyógyászati osztálya felét, az ellátáshoz a Honvédkórháztól kap segítséget az intézmény. Június 1. és augusztus 31. között a belgyógyászati osztály közel felén szünetel az ellátás, 67 ágyból 32 lesz elérhetetlen – írja az intézmény a honlapján. (Magyar Nemzet)

Egyértelmű, hogy a kereszténységet akarják eltörölni a Föld színéről

Többek között ez jutott eszébe Szijjártó Péter külügyminiszternek a szombat éjjeli, londoni terrortámadásról. Meg persze az, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, különben elpusztulunk. (444)

Apróságokban hajlandó módosítani a kormány a civiltörvényt, a lényeg marad

Az Európa Tanács véleményező testülete, a Velencei Bizottság súlyos kifogásokat fogalmazott meg a civiltörvénnyel kapcsolatban, ám a kormány csak apróságokban hajlandó változtatni, legalábbis ez derül ki Völner Pál államtitkár MTI-nek adott nyilatkozatából. Azt mondta: „A Velencei Bizottság előzetes véleményében találhatók szakmai és politikai alapon hozott észrevételek.” Előbbiekhez nyitottan állnak, utóbbiakat ugyanakkor nem tudják figyelembe venni. Csakhogy, ezzel pont a lényegről nem akarnak tudomást venni, vagyis, hogy a javaslat megbélyegzi a külföldről támogatott szervezeteket. (MTI, 444)

Nagyot kaszál a zalaegerszegi tesztpályán a kormány egyik kedvenc cége

Már látszik, milyen sokba kerül a kormány által megálmodott zalaegerszegi autós tesztpálya építése, miután győztest hirdettek az előkészítő munkákra kiírt közbeszerzésen. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent tájékoztató szerint az elmúlt években számos kormányzati megbízást elnyerő, Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft. végezheti a főleg földmunkát jelentő előkészítést, 3,3 milliárd forintért. (Magyar Nemzet)

„Tisza István körülbelül annyira volt népszerű a nyugati világban, mint ma Orbán Viktor, vagy még kevésbé”

Filmet készített Trianonról, illetve annak évtizedes előzményeiről a Gulyás Márton alapította Közös Ország Mozgalom. A filmben többek közt elhangzott: „a csernovai sortűz után a brit és a francia sajtó »ázsiai barbár elnyomásról« írt”. Az is kiderült, hogy Bayer Zsolt mitől simulna ki lélekben, és az Álmodtam egy barackfáról is életre kelt. A Budapest Beacon a film vasárnap délutáni budapesti bemutatóján, majd az azt követő vitafórumon járt. (Budapest Beacon)

Házmesterország

Egy fehérvári antikvárius kedvtelésből kifestett néhány utcakövet, a helyiek azonban kutyapártinak nézték és feljelentették, mire kiszállt a rendőrség. (444)

Romániába és Ausztriába mennek dolgozni a magyar masszőrök

Az online kasszák gyakori szoftverhibáira, a készülékek egy részénél rendszeresen előforduló problémákra hívta fel a figyelmet az Országos Taxiszövetség elnöke és a Masszőrök Egyesületének elnöke a Magyar Nemzet szombati számában. Utóbbi megjegyezte azt is, hogy egyre több masszőr megy dolgozni a szomszédos országokba, leginkább Romániába és Ausztriába. (MTI, 444)

Vona: Provokáció a Pride, betiltanám

„Ha Budapest főpolgármestere lennék, nem engedélyezném” – mondta Vona Gábor az azonnali.hu nevű, a héten indult híroldalnak a Budapest Pride-ról. Vona szerint a homoszexualitás magánügy, és egyébként is megvan már minden joguk, ami kell. „Én a Pride-ot már inkább provokációnak tartom, mint egy büszkeségmenetnek” – tette hozzá. (444)

Szijjártóék szerint minden a legnagyobb rendben volt az üzbég nagykövetségen

Magyarország 2016 februárjában nyitott nagykövetséget a keleti nyitás jegyében Üzbegisztán fővárosában, Taskentben. Május elején a Magyar Nemzet a képviselet korábbi beosztottjára hivatkozva azt írta, hogy a nagykövetség biztonsági hibákkal, védtelenül és szabálytalanul működik, sőt még törvénysértés is történt az elmúlt évben. A beszámoló szerint a nagykövetség sokáig őrizetlenül, csak egy üzbég rendőr által őrizve működött, és még a szobákat sem lehetett zárni, gyakorlatilag bárki hozzáférhetett a nagykövetség számítógépéhez is. A Magyar Nemzet szerint mikor a diplomata szóvá tette ezt, a magyar külügynél csak annyit mondtak neki, hogy állítsa le magát. A külügy szerint minden a legnagyobb rendben volt. (444)

Lemondott Kunbaja fideszes polgármestere

„Hosszú mérlegelés után döntöttem úgy, hogy 2017. június 15-i hatállyal lemondok polgármesteri tisztségemről” – írta a Facebookon Kunbaja fideszes polgármestere, Franzné Lakner Éva, aki ellen költségvetési csalás miatt március végén vádat emelt a kecskeméti ügyészség. (444)

Tízmilliárdból épülhet teniszközpont a Margitszigeten

A kormány pénzt és zöld jelzést ad a régóta tervezgetett margitszigeti nemzeti teniszversenyközpont megépítéséhez. Az Orbán Viktor által jóváhagyott rendelet tízmilliárd forintot különítene el a célra a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárca büdzséjéből. A beruházást kiemelt nemzetgazdasági üggyé nyilvánították, így a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntéseknél nem kell figyelembe venni a telekszomszédok fellebbezéseit. (Magyar Nemzet)

A nemzeti összetartozás alkalmából feltöltötte a magyarság szégyenfalát

„A magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is” – mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.  E gondolat a nemzeti összetartozás napjáról jutott az eszébe. (444)

Meghalt Jókai Anna

Hosszan tartó betegség után életének 85. évében elhunyt Jókai Anna író. A kormány saját halottjának tekinti az írót – közölte hétfőn este az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költő 1932-ben született Budapesten.1943 és 1951 között a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanulója volt, már ekkor elkezdett verseket, novellákat írni. Színész szeretett volna lenni, de a színiakadémiára nem vették fel. Az ötvenes években dolgoznia kellett, hogy el tudja tartani magát. 1953-tól a XI. kerületi Tanács Népművelési Osztályán volt művészeti előadó, de 1957-ben elbocsátották, „véleménynyilvánítás miatt”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakát munka mellett végezte el. 1961-ben szerzett diplomát, onnantól 1970-ig a Jázmin utcai Általános Iskola tanára volt. 1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447. „Az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot” – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján megjelent életrajzában. 1989-től az Írók Szakszervezetének tagja volt, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ban jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye, amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökeként dolgozott. Bár a Ne féljetek megjelenése után többször úgy nyilatkozott, hogy több regényt már nem ír, 2007-ben megjelent a Samuel Beckett és Madách Imre emberiségdrámáira rájátszó Godot megjött című műve, 2012-ben pedig egy új regény, az Éhes élet. Utolsó kötetében, a még meg nem jelent Átvilágítás című önéletrajzi regényében életmérleget készített. A Magyar Írószövetség megemlékezésében azt írja: Jókai Anna hőseit soha nem kényezteti, hanem emberi valójukban, esendőségeikben, hétköznapi küzdelmeikben ábrázolja, ezért is jellemezhetőek művei a spirituális realizmus fogalmával. Prózájának kiemelkedő erőssége éppen abban rejlik, hogy gondosan megformált karakterei iránt egyszerre váltja ki az olvasóból a részvétet és a mások sorsa iránti érzékenységet. Ezáltal írásművészetének legfőbb vonása az emberi közönyösség elleni figyelmeztetés, és a szeretet képviselete a világban. (Index)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):