Sorosék szerint a kormány kampánya „Európa legsötétebb óráit” idézi, négy újabb civil szervezet jelentette be, hogy nem regisztrálja magát, a vizes vb győztesei már nem látják majd a Soros-plakátokat, szerdán megkezdődött a Voldemort néven elhíresült Mengyi Roland fideszes képviselő és hat vádlott társának tárgyalássorozata, gyilkossági ügyeket nem kezel úgy a rendőrség, mint a letelepedési kötvényes cégnél történt betörést, Fidesz-közeli vállalkozó fuvarozhat a vizes vb-n, amire egyébként a Facebookon toboroznak operatőröket, a magyar vasút még mindig lassabb, mint huszonöt éve, az atomenergiahivatal szerint minden rendben van a paksi törésvonalakkal, Orbán újabb Seuso-kincsek visszaszerzését jelentette be – szerdai hírösszefoglalónk.
Fidesz-közeli vállalkozó fuvarozhat a vizes vb-n
Szokás szerint hirdetmény nélküli, meghívásos pályázaton választották ki a héten kezdődő vizes vb-re a céget, amely majd luxusautókkal fuvarozhatja a VIP-vendégeket. A pályázatot a kormány egyik kedvelt vállalkozója, a Valton nevű biztonsági cégével már korábban 1,4 milliárdnyi megbízást elnyerő Varga Lajos másik érdekeltségét, a Luxury Limousine Service Kft-t választották ki a pályázatra meghívott három cég közül. (Magyar Nemzet, 444)
A kormány kampánya „Európa legsötétebb óráit” idézi
Hosszú levelet küldött szét ismerőseinek és munkatársainak a magyarországi fejleményekről és a legújabb gyűlöletkampányról Soros György. A „Leszálló Sötétség” című írás feladója maga Soros, ám az a Michael Vachon írta alá, aki hivatalosan a Soros Fund Management tanácsadója, és akit sokan a magyar születésű milliárdos jobbkezének tartanak. A levélben van egy képpár (címlapképünkön is ez látható), amely a Fidesz előző plakátkampányát állítja párhuzamba az 1930-as évek egyik antiszemita karikatúrájával. A levelet – angolról magyarra fordítva – minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöltük. (Budapest Beacon)
Az atomenergiahivatal szerint minden rendben van a paksi törésvonalakkal
Közleményben reagált az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az Átlátszó hétfőn megjelent írására, amely szerint a paksi bővítés miatt elrendelt geológiai tanulmány megállapításai alapján a tervezett atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták. Ennek azért van jelentősége, mert a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai alapján készült 2011-es, vagyis már a Fidesz-kormány által kiadott kormányrendelet szerint tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol tíz km-en belül olyan törésszakasz található, aminél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt. Az OAH közleménye ezt a konkrét problémát nem érinti, pusztán annyit állít, hogy a 2015-16-ban végzett geológiai vizsgálatok „a korábbi ismeretekhez képest új kockázati tényezőt nem tártak fel, a telephely alkalmasságát kizáró szempont nem került azonosításra”. Vagyis, ha vannak is ott törésvonalak, azokról már régebben is tudtak, és nem aggódnak miattuk, mert a paksi bővítésnél olyan műszaki megoldásokat terveznek, amelyek „alkalmasak a kockázati tényezők kezelésére”. (444)
A magyar vasút még mindig lassabb, mint huszonöt éve
Kíváncsi a részletekre? Kattintson! (Forbes)
Soros-plakátok: A vizes vb győztesei már nem látják
A kormány azt tervezi, hogy a „plakáttörvény” hatályba lépésével eltávolítják a Soros-plakátokat is. Orbán Viktor azt látná jónak, ha a vizes világbajnokság győztesei már nem találkoznának a Soros-plakátokkal – tudta meg az Atv.hu egy befolyásos fideszes politikustól. Szerda délben a kormányzati kommunikáció hivatalosan is megerősítette az értesülést, de természetesen nem a tiltakozások köszönhetően döntöttek így, és nem is azért, mert végtelenül kínos lenne a gyűlölködés egy világversenyen. Közölték: „a nemzeti konzultáció május végén ért véget. A kormány az utókampányt két szakaszban, hathetes időtartamra tervezte. Ennek megfelelően a második szakasz az eredeti tervek szerint, július 15-én zárul. […] Értjük, hogy Soros Györgynek és embereinek ez nem tetszik, de el kell fogadniuk, hogy akik a konzultációban részt vettek, azoknak meg Soros György politikája nem tetszik. A milliárdos tervei ugyanis veszélyeztetik Magyarország biztonságát. Tegnap szóvivője is nyíltan bevallotta, hogy évente migránsok százezreit akarja Európába hozni (Hogy mit írt Soros és a szóvivője, azt itt olvashatják el – a szerk.). A magyarok eddig három alkalommal, két konzultáción és egy népszavazáson mondtak nemet ezekre a veszélyes tervekre” – írják a közleményben. (Atv.hu, Budapest Beacon)
Négy újabb civil szervezet jelentette be, hogy nem regisztrálja magát, szerdán lejárt a törvényes határidő
A roma integrációval foglalkozó Autonómia Alapítvány, a helyi közösségeket fejlesztő Civil Kollégium Alapítvány, a drogpolitikával és a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztésével foglalkozó Jogriporter Alapítvány és a környezetvédelemmel és más civil szervezetekkel foglalkozó Ökotárs Alapítvány is bejelentette, hogy nem tesznek eleget az új civiltörvény előírásainak, és nem regisztrálják magukat „külföldről támogatott” civil szervezetként. „Ez a törvény is egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a magyar demokráciát. A törvényt a civilellenes kormányzati propaganda össztüzében szavazták meg, társadalmi egyeztetés nélkül, széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére, ráadásul csak a kormányzó párt támogatásával” – többek között ezt írták a jogszabályról, ami előírja az évi 7,3 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő civil szerveteknek, hogy „külföldről támogatottként” regisztrálják magukat, és ezt minden nyilvános kommunikációjukban jelenítsék meg. A négy szervezet szerint a kormány célja „a független civilek karanténba zárása, megfélemlítése azért, hogy ne szóljanak bele a közügyekbe, és ne nyilvánítsanak véleményt a parlamenti vagy önkormányzati döntésekről”. Az említett szervezetek is azon az állásponton vannak, mint a TASZ, a Helsinki Bizottság és a K-Monitor: hogy a törvény alkotmányellenes, és ezt a bíróság is meg fogja állapítani. (444)
Voldemort: ez nem politikai ügy
Szerdán megkezdődött a Voldemort néven elhíresült Mengyi Roland fideszes képviselő és hat vádlott társának tárgyalássorozata. Mengyi a tárgyalás előtt újságíróknak azt mondta: tévedés áll az egész ügy hátterében, ő nem követte el, amivel vádolják. Nem készült olyan forgatókönyvvel, hogy elítélik, szerinte ugyanis ez nem történhet meg. A Fidesztől semmi kommentárt nem kapott, mert ez nem politikai ügy, semmi köze nincs a Fideszhez vagy a politikához, bár nyilván sokan politikai ügyet akarnak kreálni belőle. Mengyi az ügy hatodrendű vádlottja, a vád ellene bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalás kísérlete, és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés. Mengyi ügyét 2016 augusztusában robbantotta ki a 168 óra című hetilap, amikor tanúvallomásokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva írt százmilliós uniós támogatások lenyúlásának szándékáról. (Index, Budapest Beacon)
„Éreztem, hogy ez lesz a vége” – megszólalt az ellehetetlenített makói igazgató
Hivatalosan egyelőre nem tájékoztatták Rója Istvánt arról, hogy huszonkét intézményvezetéssel töltött év után miért nem fogadták el pályázatát a makói József Attila Gimnázium igazgatói posztjára. „Az iskolaigazgatóként töltött huszonkét évem alatt nem sikerült semmi olyat elkövetnem, amibe bele lehetett volna kötni” – nyilatkozta az intézményvezető Magyar Nemzetnek. Azt a kritikát, amit a makói Fidesz-frakció fogalmazott meg, hogy a gimnáziumában évek óta romlik az oktatás színvonala, azzal utasította vissza, hogy „a magyar oktatás színvonala romlik, nem a makóié […] Nem véletlen, hogy az elitgimnáziumok tanítványai már inkább külföldi egyetemekre jelentkeznek”. A legfőbb problémának amúgy azt tartja, hogy túlterhelt a tanár és a diák is, azt ugyanakkor elismeri, hogy a tavalyi tiltakozások utáni átalakítások jobbá tették a rendszert. „Annyira rossz volt az előző, hogy ennél a mostani már csak jobb lehet” – mondta. De a pénzhiány még mindig ellehetetleníti a működést. (Magyar Nemzet, 444)
Gyilkossági ügyeket nem kezel úgy a rendőrség, mint a letelepedési kötvényes cégnél történt betörést
A tömeges kihallgatások jogi szempontból is problémásak. A szervezeten belül egyre többen érzik úgy, hogy a valódi rendőrségi munka elől veszi el az energiát az artonos nyomozás. (444)
A Facebookon toboroznak operatőröket a vizes vb-re
Az utolsó utáni pillanatban is keresnek tévés szakembereket a vizes világbajnokság közvetítésére. Egy zárt Facebook-csoportba tették fel az ajánlatot még múlt csütörtökön: két és fél hét, napi 25 ezerért – operatőrként –, ami egyébként a szakmában nem egy eget rengető összeg. (Index)
A pedofília megítélése kapcsán egyértelművé vált, hogy a bíróknak még egy hülye törvényt sincs joguk felülbírálni
Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria egyik jogegységi határozatát. A Kúria a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények büntetési tételeiről szóló határozatában úgy határozott, hogy ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, akkor attól függetlenül 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, hogy az aktus a sértett beleegyezésével történt-e. Az Ab-hoz forduló bírók, majd maga az Ab is úgy vélte, hogy ez ellentétes az alaptörvénnyel, mert nem értelmezte, hanem módosította a Büntető Törvénykönyvet. Annak rendelkezései szerint ugyanis ha a cselekményt kényszerítéssel követték el, akkor lehet 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélni az elkövetőt, a sértett beleegyezése esetén viszont legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ami amúgy elég értelmetlen szabály, különös tekintettel arra, hogy a magyar jog szerint elméletben egy 14 éven aluli gyermek esetében nincs jelentősége a beleegyezésnek, mert a beleegyezési korhatár 14 év. Ettől függetlenül a bíróságnak nincs joga módosítani egy törvény megfogalmazásán. Ahogy az Ab fogalmazott: a bírói jogértelmezés korlátja a törvény. (MTI, 444)
Orbán újabb Seuso-kincsek visszaszerzését jelentette be
Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be a miniszterelnök, hogy három év után újabb Seuso-kincsek érkeztek Magyarországra. A Seuso-kincseket – ami a római hadsereg Seuso nevű helytartójáé lehetett – a 70-es évek közepén találta meg Sümeghi József, majd több darabját is megpróbálta eladni. Sümeghi 1980-ban rejtélyes körülmények között meghalt. A kincsek aztán a 90-es évek elején egy New York-i árverésen bukkantak fel, azóta próbálja Magyarország visszaszerezni őket. Első körben, 2014 márciusban a kormány a római kori ezüstkészlet hét darabját szerezte meg, 4,5 milliárd forintért, de hogy hogyan, azt Lázár János 2013-ban harminc évre titkosította. Ez a mostani a „második kör” – ami 8,6 milliárd forintba került –, de lehet egy harmadik is, a kancelláriaminiszter ugyanis 2016-ban azt mondta: nem kizárható, hogy a Seuso-kincseknek létezik egy harmadik része is. Ez az eddig elköltött mintegy 13-14 milliárd forint egyébként nem is a kincsek tulajdonjogáért fizetett vételár, hanem kompenzáció. Ha ugyanis az állam megvette volna a kincseket, akkor el kellett volna ismernie, hogy annak nem ő volt a törvényes tulajdonosa. A magyar állam viszont törvényes tulajdonosnak véli magát, hiába vesztett el eddig minden erre vonatkozó pert. A kincseket birtokló családi alapítványnak így „kompenzációt” fizetett a magyar állam (a a kincsek megszerzésének, őrzésének és tudományos földolgozásának költségeit kompenzálta Magyarország). (444, 444)
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):