A körmendi tábor. Fotó: Hajdú D. András

Egy német bíróság szerint rendszerszintű hiányosságok jellemzik a magyar menekültügyi rendszert, ezért nem küldik vissza azt a koszovói férfit, aki még 2013-ban érkezett Magyarországon keresztül Németországba.

A németországi Alsó-Szászország tartomány másodfokú közigazgatási bírósága „rendszerszintű hiányosságokra” hivatkozva tiltotta meg egy koszovói menedékkérő Magyarországnak történő átadását – írja a Hvg.hu.

Az egyedülálló koszovói férfi 2013-ban Magyarországon keresztül érkezett Németországba, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF). A magyar hatóságok vállalták, hogy az úgynevezett dublini mechanizmus keretében átveszik a kérelmezőt és lefolytatják a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a kérelmező kitoloncolását Magyarországra.

A koszovói férfi azonban bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró hannoveri közigazgatási bíróság tavaly márciusban a magyarországi menekültügyi eljárás rendszerszintű hiányosságaira hivatkozva érvénytelenítette a BAMF döntését. A BAMF az ítélet felülvizsgálatát kérte, de a másodfokú bíróság elutasította a keresetet, és helybenhagyta az ítéletet.

A testület közleménye szerint a magyar menekültügyi rendszert 2016 novemberében is olyan „jelentős hiányosságok” jellemzik, amelyek miatt a felperest „embertelen vagy megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak, illetve felperest az a veszély is fenyegetné, hogy az őrizetbe vétel lehetséges okainak ellenőrzése nélkül őrizetbe veszik, és nem lehet kizárni, hogy menedékjogi kérelme tartalmi vizsgálata nélkül kitoloncolják Szerbiába. A magyarországi menekültügyi eljárást több emberjogi szervezet szerint ugyanis jellemezhetik ilyen jellegű visszaélések – mutatott rá a bíróság.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet többször is jelezte: Magyarország határáról a menekülteket rövid úton visszafordítják Szerbiába, egyes esetekben kegyetlen és erőszakos módon, anélkül, hogy mérlegelnék a menedék iránti kérelmeket. Bár a magyar hatóságok visszautasították a vádakat, Lydia Gall, a szervezet régiós kutatója lapunknak adott interjújában csak megerősíteni tudta a szervezet korábbi állításait.

A határon és a befogadóállomásokon tapasztalható állapotokról a Budapest Beacon többször is beszámolt például itt, vagy itt. Lapunk arról is írt, mi vár a Bicskén tartózkodó menekültekre, de a körmendi és a röszkei hétköznapokról is beszámoltunk. A határon szolgálatot teljesítő egyenruhásoknak sem túl rózsás a helyzetük – írtuk meg szintén.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):