Mintegy 600 neonáci gyűlt össze a budai Várnegyedben tegnap, hogy részt vegyen a német és magyar csapatok sikertelen kitörési kísérletének 69. évfordulójára szervezett megemlékezésen.

1945. február 11-én mintegy 28.000 magyar és német sorkatona, a Waffen SS tagjai, és számos civil tett kísérletet, hogy áttörje a Budapest köré vont szovjet vonalakat és a város észak-nyugati erdős dombjaira meneküljenek. Legtöbbjüket elfogták, megölték, vagy megsebesítették a szovjetek. Két nappal később a város megadta magát.

Budapest ostroma a második világháború utolsó csatáinak egyike volt, és az egyik legvéresebb csata is egyben. Az ostrom alatt mintegy 38.000 civil vesztette életét, beleértve mintegy 15.000 zsidó származású személyt is, akiket a kormányzó Nyilaskeresztes Párt tagjai öltek meg. Az erőszak tetőfokát a város megadása után az jelentette, hogy a szovjet csapatok tagjai mintegy 50.000 magyar nőt erőszakoltak meg, és  kifosztották a várost.

Az úgynevezett „Becsület napja” megemlékezést azt követően tartották meg, hogy egy budapesti bíróság hatályon kívül helyezte a rendezvény megtartását megtiltó döntést. A rendezvényen számos magyar szélsőséges szervezet képviselője, illetve a „Vér és Becsület” szervezet holland és bolgár neonáci „divíziójának” képviselői vettek részt. A legtöbb résztvevő fiatalember fekete vagy terepszínű egyenruhában jelent meg. Sokan közülük olyan jelvényeket és karszalagokat viseltek, illetve zászlókat tartottak, melyek a Nyilaskeresztesek és a Waffen SS jelképeire emlékeztetnek.

A rendőrség megakadályozta, hogy a budai Clark Ádám téren gyülekezzenek a résztvevők, és hogy onnan menjenek fel a várba, ezért a tüntetők nagy része nem tudott átmenni a hídon Pestről Budára, majd feljutni a budai várba, így nagy kerülővel a Deák térre vonultak, majd metróra szállva közelítették meg a Széll Kálmán tér felől a német konzulátus mellett elhaladva a Kapisztrán teret.

Miután a neonácik egy szimbolikus emlékhelyen koszorúztak, a ceremónia levezetője a magyar katonákat dicsőítette, akik a „bolsevizmus ellen”, „egy keresztény Európáért harcoltak”. „Mi vagyunk a példa, hogy van még magyar a hazában, aki nem korcsosult el”

Rendőrségi kordon akadályozta meg, hogy az ellentüntetők a várnegyedbe menjenek, de mintegy 20 tiltakozó mégis bejutott a Kapisztrán térre, többek között azt kiabálták, hogy „fasiszták menjetek haza”. A rendőrség távol tartotta őket a nagyobb csoporttól.

1997 óta ez volt az első alkalom, hogy a „Vér és becsület” megemlékezést ismét a budai várban rendezték meg.

Pesten az antifasiszta tüntetők egy másik csoportja a Duna bal-partján gyülekezett, hogy felolvassák a második világháború utolsó hónapjaiban a nyilaskeresztesek által kivégzett 18.000 zsidó nevét.

Hivatkozás:

Ezért tüntettek Budapesten, napi.hu; 2014. február 8.

Görög neonáci jött volna Budapestre, lekapcsolták, atv.hu; 2014. február 8.

Visszaköltözött a Várba a „becsület napja, nol.hu; 2014. február 8.