Míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az Európai Unió területén, addig számuk 2014-ben már 120,9 millióra tehető.

Az Európai Unió (EU) tagállamainak többségében – köztük Magyarországon is – 2008 és 2014 között nőtt a mélyszegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyével fenyegetett társadalmi csoportba tartozók száma – írja a Portfolio.

Míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az EU területén, addig számuk 2014-ben már 120,9 millióra tehető. Ez a teljes uniós népesség csaknem negyede. Nőtt a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma is – 8,5-ről 8,9 millióra. Tavalyi adatok egyelőre még nincsenek.

Ezek a számok az EU tízéves terve, az Európa 2020 nevű program céljainak megvalósulását követő jelentésből derültek ki, ami arra is rávilágított, hogy a nyolc további mutató közül vannak még olyanok, ahol szintén nem nevezhető túl fényesnek a helyzet.

Bár a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energiafogyasztás csökkentése és az oktatás terén elég jól áll az EU, a fiatalok foglalkoztatása és a kutatás-fejlesztés tekintetében gyakorlatilag egy helyben toporog.

Az Európa 2020

Az Európa 2020 az EU tízéves időtávra szóló munkaügyi és növekedési stratégiája. A programot 2010-ben fogadták el, a cél pedig egy olyan rendszer megteremtése, amely biztosítja a hosszú távon fenntartható növekedés alapjait, emellett pedig a társadalom minél nagyobb szelete részesül a jólétnövekedés pozitív hatásaiból. A stratégia középpontjában öt célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, az innovációval, az oktatással, a szegénység visszaszorításával és az éghajlat-politikával/energiaüggyel kapcsolatosak. 2020-ra a program értelmében az EU egészének az alábbi célokat kell(ene) teljesítenie:

• Biztosítani kell, hogy a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75 százalékot.
• Az Európai Unió GDP-jének 3 százalékát a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20 százalékkal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, emellett a megújuló energiaforrások arányát 20 százalékra kell növelni, míg az energiahatékonyságot 20 százalékkal kell javítani.
• A korai iskolaelhagyók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, illetve el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
• Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés valós veszélyt jelent – írja ugyancsak a Portfolio.