Kilátástalan életükből menekültek volna az ISIS-hez a magyar fiatalok; Kósa Lajos leginkább Vágó Gábortól félti a kampány békéjét; Szijjártó szerint vannak országok, amelyek hangosan és szánalmasan dicsérik a kvótadöntést; nyomoz a rendőrség az Emmi háttérintézményének több milliós hókotrása miatt; egyre égetőbb a munkaerőhiány; 900 millió forintért árvereznék el az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonját; Esztergályhorvátiban annyira rettegnek a menekültektől, hogy oltási könyvet kérnek tőlük; Szél Bernadett feljelenti Németh Szilárdot; Jön a nemzeti konzultáció a „Soros-tervről”; a Debreceni Egyetem rektora szerint szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán emberek tiltakoztak Putyin kitüntetése miatt – szerdai hírösszefoglalónk.
Nyomoz a rendőrség az Emmi háttérintézményének több milliós hókotrása miatt
Az LMP-s Hadházy Ákos kérdezett rá Polt Péter főügyésznél, hogy áll a nyomozás az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézményének ügyében, amelyik 2015-ben egy kommunikációs céget bízott meg 25 millióért a hókotrással. A roma felzárkóztatási pénzeket is kezelő Türr István Képző és Kutató Intézet 25 milliós szerződést kötött a Lightboard Outdoor Kft.-vel, hogy a budapesti reklámcég elvégezze a hó-, és síkosságmentesítést a háttérintézmény miskolci, kecskeméti és ózdi telephelyén. A három telephelyen mindössze 7670 négyzetméterről volt szó. A Lightboard Outdoor Kft. már 2013 is kapott egy hasonló, 25 milliós munkát a TKKI-tól. Akkor a miskolci és a székesfehérvári telephely síkosságmentesítése volt a feladat. Mérlege szerint 2013-ban más bevétele nem is volt a reklámcégnek. A nyomozásról írt szerdai válaszában Polt Péter azt írta, hogy a hűtlen kezelés bűntette miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán folyamatban lévő nyomozásban adatok és iratok beszerzése, elemzése folyik, gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A nyomozás határideje jelenleg 2017. december 10-e, ami indokolt esetben meghosszabbítható. A főügyész hozzátette, hogy a fentiekből következően az ügyben vádemelés nem történt. (444)
Esztergályhorvátiban annyira rettegnek a menekültektől, hogy oltási könyvet kérnek tőlük
Menekülteket listázó rendeletet fogadott el egy Zala megyei falu önkormányzata. Esztergályhorváti önkormányzata arra kötelezi a szálláshely-adókat, hogy ellenőrizzék: a faluban megszállni szándékozó menekülteknek megvannak a kötelező oltásaik. Szálláshelyet csak annak adhatnak, aki ennek eleget tesz. Mindezt válaszul arra, hogy néhány menekült a faluban nyaralna pár napig. Egy osztrák orvosnő ajánlotta fel a házát, hogy a hányattatott sorsú emberek ott pihenhessék ki a megpróbáltatásaikat. A rendelet a Helsinki Bizottság szerint három okból is aggályos:
- A rendelet szembemegy a menedékjogról szóló törvénnyel, az ugyanis kimondja: csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg újabb kötelezettséget azokkal szemben, akik védettséget kaptak a magyar államtól.
- A rendelet az Alaptörvényt is sérti. Az első cikk 3. bekezdése ugyanis rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A rendelet tehát sérti a jogforrás hierarchiát, mivel rendeletben korlátoz olyan adatokkal kapcsolatos szabályokat, amilyeneket csak törvényben lehet.
- A rendelet diszkriminatív: ésszerű magyarázat nélkül tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár közt. Bizarr vonzata a jogszabálynak, hogy még a külföldiek közt is ok nélkül differenciál, hiszen a turistákra és az oltalmazottakra nem vonatkozik a megszorítás. (Index)
A Debreceni Egyetem rektora szerint szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán emberek tiltakoztak Putyin kitüntetése miatt
Szilvássy Zoltán szerint hecckampány zajlott az egyetemmel szemben. (444)
Kilátástalan életükből menekültek volna az ISIS-hez a magyar fiatalok
Terrorcselekménnyel vádolnak két huszonéves magyar fiatalt, akik azon tanakodtak az interneten, hogyan tudnának csatlakozni az Iszlám Államhoz. Egyikük ezt annyira komolyan vette, hogy 2015-ben tényleg elindult Szíriába, hogy munkát vállaljon az ISIS-nél, de a kalandot egy életre megemlegette. Másikuk pedig a nizzai terrortámadás után úgy gondolta, jó ötlet kommentekben kamionos terrorcselekménnyel fenyegetőzni. Őt maga Vona Gábor jelentette fel. (Abcúg, Budapest Beacon)
Kósa Lajos leginkább Vágó Gábortól félti a kampány békéjét
Miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden! – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Kósa Lajos. A Fidesz leköszönő frakcióvezetője szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot. Úgy látja: az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna. „A különböző, hevesen ellenzéki törpeszervezetek rendkívül agresszívak, a vezetőik szerint utcai erőszakra, zavargásokra van szükség a kormány megdöntéséhez. Vágó Gábor ellenzéki aktivista például azt mondta, hogy ki kell lépni a jogszerűség kereteiből, és törvényellenes, agresszív cselekményekkel kell felhívni a figyelmet a kormánnyal kapcsolatos problémákra. Folyamatosan az erőszakról és arról beszélnek, hogy a törvényes rendre fittyet kell hányni” – mondta a magát miniszterré föltornázó Kósa Lajos. (Magyar Idők, 444)
Szijjártó Péter: Vannak országok, amelyek hangosan és szánalmasan dicsérik a kvótadöntést
Kudarcnak és zsákutcának nevezte a menekültek belső elosztását célzó EU-s kvótaprogramot a Financial Timesnak adott interjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország 2 éve pontosan ugyanazt mondja, a kötelező kvótarendszer veszélyes, betarthatatlan, és ellentmond a józan észnek. A Financial Times felidézte, miszerint Angela Merkel német kancellár előző nap egy német lapnak adott interjúban azt mondta: „Nem lehet elfogadni, hogy egy kormány azt mondja, őt nem érdekli az Európai Bíróság ítélete”. Szijjártó Péter erről azt mondta, a magyar kormány komolyan veszi Merkel nyilatkozatát és az Európai Bíróság által a kvótaperben hozott ítéletet egyaránt, de a bírósági végzés nem teremtett jogi kötelezettséget Magyarországnak, további jogi viták lesznek a kvótadöntés tartalmáról. „Vannak országok, amik hangosan és szánalmasan dicsérik ezt a döntést” – mondta Szijjártó, aki szerint a kvótarendszer teljesítési rátája eddig 25 százalékos, így igazságtalan Magyarországot hibáztatni a siker elmaradásáért. (Financial Times, 444)
Egyre égetőbb a munkaerőhiány
Új történelmi csúcsra emelkedett Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma, mutatva, hogy egyre égetőbb a munkaerőhiány az országban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A versenyszférában a második negyedévben már 48 460 üres álláshelyet tartottak számon, ami tízezres növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, és két és félszerese a négy évvel korábbinak. A nemzetgazdaságban összesen immár 65 700 betöltetlen álláshely van. A közszférából már 2016 óta nem érkezik friss adat, így a hivatal minden negyedévben a 2015 végén mért 14 510-zel számol. Minden bizonnyal ennél több munkahely áll betöltetlenül a költségvetési szektorban is, hiszen a trend ott is növekvő volt az elmúlt években. A versenyszférában lévő, csaknem 50 ezer betöltetlen álláshely mostanra már biztosan súlyos növekedési áldozattal jár, hiszen egyre több szektor, illetve vállalat szembesül mind nagyobb munkaerőhiánnyal – annak ellenére, hogy már csökkentették a felvételi elvárásokat is számos pozícióban. Fontos megjegyezni, hogy ennél még nagyobb lehet a gond, hiszen minden bizonnyal több a betöltetlen állás, mint amennyit a statisztika kimutat. Szakértők 100-200 ezerre teszik azt a számot, ahány képzett munkaerőt könnyedén fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac. A legsúlyosabb probléma a feldolgozóiparban van, ahol a KSH szerint már több mint 19 ezer dolgozót tudnának egy pillanat alatt felvenni. Az Eurostat harmadik negyedéves adatai ezt megerősítik: ennek alapján az iparban már tízből nyolc vállalat tartja a növekedés legfőbb korlátjának a munkaerőhiányt Magyarországon. Egy évvel korábban tízből még „csak” hét vállalat gondolta ezt. (Világgazdaság)
Szijjártó: sikertelenek a visegrádi együttműködés megtörésére tett kísérletek
Magyarország nem hajlandó lemondani nemzeti szuverenitásáról az Európai Unió (EU) javára, és folytatja küzdelmét az EU menekültügyi kvótarendszere ellen – szögezte le Szijjártó Péter a brit Reuters hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában. A külügyminiszter zsákutcának nevezte azt a megközelítést, hogy minél korlátozottabb a tagállamok szuverenitása, annál erősebb az EU. Ugyanakkor például a védelempolitikában támogatja Magyarország a szorosabb együttműködést, szerinte egy európai hadsereg megléte a tagállamokat is erősítené. Az adópolitikának viszont tagállami hatáskörben kell maradnia, mivel a versenyképesség múlik rajta – mondta a külügyminiszter, rámutatva, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 15 százalékos a jövedelemadó szintje, és 9 százalékos a társasági adóé. Arra a kérdésre, hogy Magyarország elfogadna-e egy közös uniós pénzügyminisztert és költségvetést, azt mondta: egy ilyen forgatókönyv első körben csak az eurózóna tagjaira vonatkozna. Szijjártó visszautasította azt a felvetést, hogy Magyarország és Lengyelország elszigetelődne az EU-ban, illetve Szlovákia és Csehország eltávolodna tőlünk a visegrádi együttműködésen belül. Sok próbálkozás volt a V4-ek egységének megtörésére, de ezek sikertelenek voltak – jelentette ki. Szerinte a V4-ek kitartanak a menekültkvóták elutasítása mellett, a külügyminiszterek észtországi találkozóján biztosították egymást, hogy nem adják fel ezt az álláspontot. A magyar külügyminiszter veszélyes politikai döntésnek nevezte, hogy az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közti elosztásáról szóló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Ez a döntés nem kötelezi Magyarországot semmire, mert nem arról szólt, hogy hazánknak holnaptól kezdve migránsokat kellene befogadnia – mondta Szijjártó, hozzátéve, miszerint attól függetlenül, hogy milyen nyomást helyeznek ránk, mindig is fenn fogjuk tartani azt az álláspontunkat, hogy az illegális migráció óriási fenyegetést jelent Európa számára. (24.hu)
900 millió forintért árvereznék el az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonját
Árverésen kínálják megvételre hárommillió euróért (918 millió forintért) a 25 évvel ezelőtti sevillai világkiállítás magyar pavilonját, Makovecz Imre híres munkáját. Az árverést lebonyolító sevillai kereskedelmi bíróság a hónap végéig várja az ajánlatokat az épületre, amelynek a tulajdonosa, a Zent vállalatcsoport végelszámolása zajlik. A pavilont két hitel is terheli, a kikiáltási ár a hitelérték 40 százaléka. Az 1992-es világkiállítás egyik fő látványosságának számító ingatlan sorsa tíz évvel ezelőtt vett fordulatot: az addig benne működő múzeumot a tulajdonos bezárta, amelyet azután a jelzálogpiaci válság csődbe vitt. Az elhagyatott épület állaga gyors romlásnak indult, az érzékeny faszerkezetben és a palatetőben komoly károkat okozott a nyári forró andalúz napsütés. Az ingatlant felvették ugyan az andalúz történelmi örökségek listájára, amely garanciát jelent arra, hogy nem bontják le, de a felügyelettel megbízott helyi kormányzat nem foglalkozik a felújításával. Tavaly rácsokat kellett felszereltetniük, mert vandálok törtek be az épületbe. (MTI, 444)
Szél Bernadett feljelenti Németh Szilárdot
Feljelentést kezdeményez Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje Németh Szilárd Fidesz-alelnök ellen – közölte az ellenzéki párt szóvivője, Kanász-Nagy Máté. A közleményben az áll: az LMP megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság keddi zárt ülése után Németh a testület alelnökeként megnevezett három civil aktivistát, akiknek a nevei az ülésen hangoztak el, így minősített információval élt vissza. Németh Szilárd arról beszélt, hogy Gulyás Márton aktivista, Schilling Árpád színházi rendező és Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő „erőszakos eszközökkel akarják ősszel elmozdítani helyéről a kormányt”. Az alelnök szerint ezt titkosszolgálati információk támasztják alá, a bizottság ellenzéki tagjai szerint azonban ilyen bizonyítékok egyszerűen nem hangoztak el. Szél szerint Németh Szilárd kimerítette a Büntetőtörvénykönyv 265. § tényállását, mely szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz, büntetőjogi visszaélést követ el. A miniszterelnök-jelölt szerint Németh kijelentései az érintettek becsületét és jó hírnevét is sértik, így a személyiségi jogok érvényesítésében felajánlja a párt a segítségét. „A Fidesz rémképgyártása odáig fajult, hogy a legsötétebb pártállami időket idézve stigmatizálnak civileket. Az LMP hangsúlyozza: ha bármilyen fizikai erőszak történik, az kizárólag a Fidesz felelőssége” – áll a közleményben. (24.hu)
Jön a nemzeti konzultáció a „Soros-tervről”
Szerda este kezdődött el a Fidesz-KDNP frakcióülése Velencén, és a kormányközeli Origó már meg is tudta, mi minden hangzott el Orbán Viktor felvezető beszédében. Az Origó információi szerint Orbán arról beszélt, hogy az ellenzék nem ura önmagának, kívülről mozgatják őket. Majd áttért a kvótaítéletre, amivel kapcsolatban elmondta, hogy „a Soros-terv jelenti az igazi veszélyt”. Orbán arról beszélt az összeterelt fideszeseknek, hogy Brüsszel végre akarja hajtani Soros akaratát, de ezt a tavaszi választásokon meg lehet akadályozni. „Ha az emberek mellénk állnak, ha harmadszor is nyerünk, Brüsszel nem tud legyőzni minket, a Soros-terv elbukik” – idézte a miniszterelnök szavait az Origó. A frakció számára ezért a legfontosabb a Soros-terv elleni küzdelem, ezért nemzeti konzultáció indul a Soros-tervről. Ennek részleteiről egyelőre nem derült ki semmi. (Origó, 444)