Forrás: OECD

Romlottak a magyar gazdaság növekedési kilátásai — állítja az OECD. A szervezet szerint széleskörű reformokra, így például a képzési programok hatékonyságának növelésére volna szükség.

A Budapest Beacon korábban több cikkben is foglalkozott a magyar gazdasági növekedéssel, így például beszámoltunk az Eurostat jelentésről, amely szerint Magyarország az európai növekedési rangsor utolsó helyén kullog, és azt is részletesen elemeztük, miként lehetséges, hogy az egy főre jutó GDP-t illetően négy hazai régió is az Európai Unió (EU) legelmaradottabbjai között van. Arról is beszámoltunk, miszerint az idei első negyedévben szinte példátlan módon csökkent a nemzetgazdasági beruházások volumene, így aligha meglepő, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentésében sem kecsegtet túl sok jóval hazánkra nézve.

A tavaly novemberben várt 2,4 százalékos bruttó hazai össztermék-bővülés (GDP) helyett az OECD 1,6 százalékosra rontotta az idei kilátásokat, az államháztartási hiány tekintetében viszont ugyanúgy 1,9 százalékkal számol a szervezet, mint korábban. Az idei inflációs kilátásokat a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra módosította az OECD, az GDP-arányos államadósságot érintő prognózis ugyanakkor alig változott tavaly óta, amikor 74,6 százalékot jósoltak a mostani 74,3 százalékkal szemben.

A jövő évi kilátások növekedés szempontjából valamivel kedvezőbbek: a szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol, a várható államháztartási-hiányt ugyanakkor 2,6 százalékra módosította a novemberben prognosztizált 1,5 százalékról. Az infláció jövőre 1,7 százalék lehet, nem pedig 2,7, mint ahogyan azt tavaly gondolták, a GDP-arányos államadósságot pedig 73,3-ről 72 százalékra módosították.

A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását — mint ahogyan arra cikkünk elején is utaltunk — az állami beruházások csökkenésével indokolta, jövőre azonban már valamelyest magasabb növekedéssel számolhatunk.

A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás pedig tovább bővül, a közmunkaprogramot azonban fokozatosan le kellene építeni — a program jelentős szerepet játszik a munkanélküliségi ráta alakulásában —, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban – javasolja az OECD.

A legfontosabb észrevétel, miszerint széleskörű szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében, továbbá csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabály-alkotási folyamatok javítása érdekében.

Szükséges a munkaerő-piaci képzési programok hatékonyságának növelése — a szakképzés előtérbe helyezésére, a munka-család egyensúly javítására, és az élethosszig tartó tanulásra irányuló lépésekkel. Egy átfogó kis- és középvállalkozási stratégia növelhetné a gazdaság dinamizmusát és befogadóképességét — állítja az OECD.

Bár az export a forint leértékelése ellenére jól teljesített, a szervezet szerint az exportpiacok is lassultak — összhangban az általános exportpiaci lassulással. Amennyiben több országban is fönntartják a nemrég bevezetett ideiglenes határellenőrzéseket, az akadályozhatja a szabad árumozgást és a határokon túli munkavállalást, ez pedig hátrányosan érintené a magyar munkavállalókat és exportőröket.