Valamennyi házastársaknak járó adó- és illetékkedvezmény, így az öröklési illetékmentesség és az első házasok kedvezménye is megilleti az azonos nemű bejegyzett élettársakat – állapította meg az alapvető jogok biztosának nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése. A vizsgálat a Háttér Társaság kezdeményezésére indult.

2015 folyamán a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához több olyan megözvegyült bejegyzett élettárs fordult, akit az adóhatóság öröklési illeték fizetésére kötelezett, holott a jogszabályok szerint a házastársak – és így a bejegyzett élettársak is – illetékmentesen örökölnek. A konkrét ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végül visszavonta a jogsértő módon kiszabott illetékeket és visszautalta a megfizetett illetéket, fölmerült azonban a gyanú, hogy a hivatal más ügyekben is hibásan számolt. A hazai leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek jogaival foglalkozó egyesület ezért közérdekű bejelentéssel élt és kérte, hogy az adóhatóság valamennyi hasonló ügyet saját hatáskörben vizsgáljon felül.

A NAV válaszát a harmincnapos határidő ellenére csak hónapokkal később küldte meg. Abban azt írták: a NAV felügyeletét ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint az adó- és illetékkedvezmények a bejegyzett élettársakat nem illetik meg. Csakhogy, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egyértelműen fogalmaz: a törvényben említett néhány kivételtől eltekintve (ilyen a névviselés és a gyermekvállalás), a bejegyzett élettársakra a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni – hívja föl a figyelmet a civilszervezet.

A Háttér Társaság ezt követően fordult az alapvető jogok biztosához, aki decemberben közzétett jelentésében megállapította: a NAV és az NGM jogszabály-értelmezése sérti a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód követelményét, és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

Az egyesület szerdai, szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arra hívta föl a figyelmet, hogy jogértelmezésben a kormányzat sem volt egységes: míg az NGM szerint a kedvezmények nem járnak, az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a családpolitikáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a hatályos jogszabályok alapján igenis járnak.

„Nagyon szomorú, hogy nekem kell felvilágosítást tartani az ügyintézőknek, hogy élni tudjak az engem megillető jogokkal” – jegyezte meg Mátai Tamás, akinek bejegyzett élettársa hosszú betegség után a tavalyi évben hunyt el. „Ami nekem nem jár, hogy értsék és tiszteljék azt az állapotot, amiben én vagyok. Nekem ehelyett győzködni kell a hivatalnokokat, hogy én vagyok az özvegy. Egy olyan időszakban, amely a párom elvesztése miatt egyébként is megterhelő” – tette hozzá.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét Magyarország 2009-ben vezette be, hogy biztosítsa az azonos nemű párok számára azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a különnemű házastársaknak járnak. Az Európai Unió 28 tagállamából 22 valamilyen formában elismeri az azonos neműek párkapcsolatát – 12 tagállamban az azonos nemű párok házasságot is köthetnek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):