Orbán Viktor péntek reggel a Magyar Rádió stúdiójában. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában nem győzte hangsúlyozni, mennyire örül az Alkotmánybíróság szerdai döntésének. Szerinte a testület világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján – alkotmánymódosítás nélkül is – joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett, vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását.

Az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálhatja, hogy az Európai Unió (EU) intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Az Ab erről szóló határozatát szerdán tette közzé a honlapján.

Székely László, az alapvető jogok biztosa még múlt év decemberében kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt. Az Ab fél évvel később, idén júniusban kezdte el az indítvány tárgyalását, ám az október 2-ai kvótareferendum előtti hetekben már nem szerepelt a testület teljes ülésének napirendjén az ügy. A kérdés tárgyalását végül a november 8-ai sikertelen alkotmánymódosítást követően tűzte ismét napirendjére az Ab.

Kvótaügyben óriási segítséget kapott a kormány az Alkotmánybíróságtól – értékelte a Kossuth rádióban péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a két nappal ezelőtti állásfoglalást. Amikor meghallotta az Ab döntését, megemelte a kalapját a testület előtt, mert „óriási segítséget” kapott a brüsszeli csatához.

Most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is, elfelejthetjük, hogy az ellenzék átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbefeküdt, mert most sikerült a keresztbefekvő ellenzéket is kikerülnünk

– fogalmazott. Az Ab szerinte világossá tette, hogy a kormánynak az alaptörvény hatályos szövege alapján – alkotmánymódosítás nélkül is – joga és kötelessége kiállnia az ország önazonossága, alkotmányos identitása és alapvető érdekei mellett, vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuverenitását. „Nem mondhatja meg más rajtunk kívül, hogy ki éljen velünk együtt, csak a magyar Országgyűlés meg mi magunk” – magyarázta a határozatot, amely szerinte jó hír mindenkinek, aki nem akarja, hogy „elfoglaljanak bennünket”.

Az Alkotmánybíróság álláspontja egyébként nem egészen azt jelenti, amiről Orbán beszélt, mert az AB egyrészt nem rögzíthette, hogy az említett szempontok tekintetében miként ítélne meg egy kvótadöntést. Ráadásul épp a legfontosabb kérdésben – hogy a magyar hatóságok közreműködhetnek-e másik uniós államban lévő menekültek csoportos áthelyezésében – későbbre halasztották a döntést – jegyzi meg beszámolójában az Index.

Orbán Viktor arra számít, hogy idővel elbuknak majd azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást, nem akarnak idegeneket látni maguk között. Addig is, „nekünk ki kell tartani, amíg helyreáll a demokrácia, mert ma Európában a demokrácia megbomlott, nincs demokratikus egyensúly, a nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni” – magyarázta a kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ki kell tartanunk, amíg végül mi leszünk többen,

mármint a bevándorlás ellenzői – tette hozzá.

A december közepén esedékes európai uniós csúcstalálkozón a bevándorlás ügyében várható fejleményekről Orbán azt mondta: a mérkőzés egyelőre döntetlenre áll. Az erőviszonyokat Dávid és Góliát példájával jellemezte, azzal a megjegyzéssel, hogy a visegrádi négyek (V4) jelentik Dávidot. „Az EU döntéshozatali rendszere azonban olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntéseket hozhatnak, így tehát még Dávidnak is van lehetősége” – fogalmazott.

A Fidesz is az Ab-t dicséri

Az ellenzék súlyos vereségének tartja az uniós kvótarendszerrel összefüggő szerdai alkotmánybírósági állásfoglalást Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. A politikus pénteki budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az Ab gyakorlatilag azt mondta, hogy az ország szuverenitása nem korlátozható olyan esetekben, amikor mi nem mondtunk le róla. Brüsszel nem sértheti sem Magyarország szuverenitását, sem alkotmányos identitását – hangsúlyozta a frakciószóvivő.

A Jobbik, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Demokratikus Koalíció (DK) egyformán elutasította az alaptörvény módosítását, „ezzel az ellenzéki pártok egyértelművé tették, hogy rájuk nem lehet számítani Magyarország védelmében”, inkább „Brüsszel malmára hajtják a vizet” – magyarázta a kormánypárti politikus.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):