Szijjártó Péter és Orbán Viktor úton egy bérelt gép fedélzetén. Fotó: MTI, Illyés Tibor

Az elmúlt két évben Orbán Viktor hivatalos útjai egymilliárd forintot emésztettek föl. A keleti nyitás jegyében volt néhány igencsak drága útja.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt két évben mintegy egymilliárd forintot költött külföldi útjaira – számolt be a nol.hu. Az adatokat az Együtt összesítette, miután a párt közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez.

2015-ben nagyobb hangsúlyt kapott a külpolitika, mint 2014-ben: tavaly összesen 701 millió forint ment el utazásra, míg két éve még csak 303 milliót fordított a Miniszterelnökség ilyen célra. Orbán főleg Európán belül utazgatott, de néhány költséges távoli utazás is szerepel a listán.

Költséges küldöttségek

Orbán nyolcvanhatszor utazott két év alatt – három alkalommal két országot is érintett. A 89 úti célból 62 uniós tagállam volt, tizenháromszor járt nem EU-s európai országban, tizenegyszer Ázsiában, kétszer az Egyesült Államokban (USA) és egyszer Afrikában. A Skandináv országokat az elmúlt két évben látványosan kerülte a kormányfő.

Nem meglepő módon a legköltségesebbek az ázsiai kiruccanások voltak: a tizenegy út összköltsége 379 millió forint volt, azaz több, mint a két év alatt utazásra költött összeg harmada. Az indonéziai út 65 millió forintba került, a mongol látogatás 64 millióba, a kínai út költsége 61 millióra rúgott, míg az iráni látogatás 50 millió forintba került.

A nagy távolság mellet a népes delegációk kiutaztatása is jelentősen növelte a Miniszterelnökség költségeit. A legnagyobb számú küldöttség – 76 fő – Egyiptomba kísérte el a miniszterelnököt idén májusban. Kazahsztánba 71, Mongóliába 64, Iránba és Indonéziába pedig 58 fő utazott Orbánnal.

„A keleti nyitás nem a magyar nemzeti érdeket, hanem a Fidesz politikai és üzleti érdekeit szolgálja” – állította csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján az adatokat kikérő ellenzéki politikus, Hajdu Nóra.

Erről a nol.hu megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) is, ahonnan a portál olyan választ kapott, amely szerint a keleti nyitás nemzeti siker: „2010 és 2015 között a keleti nyitás országaiba irányuló magyar export 7 százalékkal emelkedett, így 12,4 milliárd eurót tett ki” – írta a tárca sajtóosztálya, kiemelve, a kormány 69 stratégiai partnere közül 17 vállalat köthető ezekhez az országokhoz. Ezek a kínai, japán, indiai, dél-koreai és izraeli cégek összesem 34 ezer főt alkalmaznak, és összesen 1919 milliárd forint értékben fektettek be eddig Magyarországon –  írja a KKM.

Csakhogy, a miniszterelnök sem Indiában, sem Izraelben, sem pedig Japánban nem járt az elmúlt két évben. Helyettük Orbán olyan posztszovjet autoriter államokkal kereste a kapcsolatot, mint Kazahsztán és Azerbajdzsán, illetve olyan, a szabadságjogok garantálásával hadilábon álló országokkal, mint Indonézia, Irán, Mongólia és Szaúd-Arábia – írja az orgánum.