Fotó: Ignitionlive/Origo

Májusban tovább nőtt a meghirdetett használt autók száma Magyarországon. Minden másodiknak visszatekerik a kilométeróráját, már ami az itthon gazdát cserélt autókat illeti, az importnál ugyanis még ennél is sokkal rosszabb az arány.

Az előző havinál mintegy két és félezerrel több, összesen 61 ezer 542 használt gépkocsit hirdettek meg májusban Magyarországon – tájékoztatta a Magyar Időket az AAA Auto. A használtautó-forgalmazó az összes elérhető online autóhirdetés, használt­autó-kereskedői ajánlat, valamint saját vásárlásai és eladásai alapján végzett piackutatási tevékenysége révén összegezte a hirdetési adatokat.

Az eladásra kínált használt gépkocsik átlagára bő másfél millió forint, átlagéletkoruk 12,4 év, átlagos futásteljesítményük pedig valamivel több mint 180 ezer kilométer volt. A legnagyobb forgalom Pest megyében bonyolódott, és ugyanitt tapasztatható a legmagasabb átlagár is.

A Magyarországra behozott gépjárművek értéke évente meghaladja a 150 milliárd forintot, míg a belföldön gazdát cserélő autók forgalma 400-450 milliárd forintot tesz ki.

150 ezer fölé is csúszhat a behozott autók száma

Idén akár 150 ezer fölé is nőhet a használtautó-behozatal – közölte május végén a legnagyobb hazai autóhirdetési portál, a használtautó.hu. 2016 első harmadában közel negyvenötezer használt autó özönlött be az országba, huszonnégy százalékkal több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakban. Az előző évek tapasztalatai szerint – az év végére bekövetkező további élénkülést is figyelembe véve – a portál szakértői jó esélyt látnak arra, hogy változatlan piaci környezet mellett év végéig nem kevesebb mint 150 ezer autó érkezik majd az országba. Az importált járművek több mint hatvan százaléka továbbra is legalább tízéves.

A számokból egyértelműen látszik, hogy a használtautó-import egyre szélesebb vásárlói réteget érint: idén a Magyarországon elsőként forgalmi-engedélyt kapó személyautóknak immár több mint kétharmada lesz külföldről származó használt jármű, miközben ez az arány 2012-ben még ötven százalék volt – írja közleményében a portál.

Nemzeti sport az óratekerés

A belföldi kereskedelemben értékesített használt autók ötven, az importáltak kilencven százalékának vissza van tekerve a kilométerórája – nyilatkozta a Magyar Időknek Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja. A látszatra kevesebbet futott járművet drágábban lehet eladni, így az eladónak extra haszna keletkezik, miközben a vevőt félrevezetik. A visszatekert kilométeróra emellett a közlekedés biztonságát is veszélyezteti, mivel számos műszaki felülvizsgálat a futásteljesítményhez kötött – írja az orgánum.

Az, hogy szinte minden külföldről behozott használt gépkocsi óráját visszatekerik, nagyrészt annak tudható be, hogy míg az idehaza futó legtöbb autónak a futásteljesítménye (milyen óraállással vizsgázott legutóbb az autó, és milyen adattal íratták át korábban – a szerk.) egyszerűen lekérhető a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) 2012 januárjától vezetett adatbázisából, a külföldön vásárolt autók esetében ez nem lehetséges.

Hatból öt

A Totalcar idén májusban belebotlott egy budapesti kereskedésbe, ahol hatból öt használt autót visszatekert kilométer-számlálóval hirdettek. Az egyik autóban az állami nyilvántartás szerint februárban még 444 ezer 826 kilométer volt, márciusban viszont már csak 186 ezer. Egy másiknál majdnem félmillió kilométer változott alig több mint kétszázezerre néhány hónap leforgása alatt.

A kereskedés saját elmondása szerint nem kérdezte le az óraállásokat, pedig – ahogyan azt korábban említettük – könnyedén megtehette volna. Az ügyfélkapus regisztrációhoz kötött „Autoszkóp” nevű mobiltelefonos alkalmazással – melyet egy állami cég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. fejlesztett – az adatlekérdezések alkalmanként 600-1200 forintba kerülnek, ráadásul azt is megtudhatjuk, nem körözik-e vagy nem vonták-e ki a forgalomból a kiszemelt gépkocsit.

Az óratekerés egyébként évek óta ott szerepel a Büntető Törvénykönyvben (Btk.): „Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Kérdés, hány emberre bizonyították rá a Btk. idézett, 348-as paragrafusát, ezért megkérdeztük az Országos Bírósági Hivatalt (OBH), van-e valamilyen statisztikájuk arról, hogy a passzus 2013-as bevezetése óta hány személyt találtak jogerősen bűnösnek? Válaszaikkal frissítjük cikkünket.

Frissítés:

Idézzük az OBH válaszát: „Az országos lajstromban 2013 óta nem szerepel ilyen ügy. Erre a bűncselekményre vonatkozóan nincs adat”.

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez még a legjámborabb neppert, a legjóindulatúbb tulajdonost, és a legtisztességesebb autószervizest sem rettenti el egy kis óratekeréstől, némi anyagi haszon reményében. Hát még aki szakmányban csinálja!