Az elmúlt időszakban több vezető kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott: egy esetleges uniós tagságról döntő népszavazáson nemmel szavazna, vagy nem tudná jó szívvel a bennmaradás mellett letenni a voksát. Fölmerül a kérdés: reális forgatókönyv egy esetleges népszavazás kiírása, és így a kilépés az Európai Unióból?

„Jó szívvel nem tudnék arra szavazni, hogy az EU-ban maradjunk” – nyilatkozta korábban Lázár János kancelláriaminiszter egy esetleges kilépésről rendezett népszavazással kapcsolatban. Kovács Zoltán kormányszóvivő egyetértett Lázár szavaival, egy esetleges népszavazáson ő sem szavazna a bennmaradásra.

A vezető kormánypárti politikusok nyilatkozatai a Brexit után alaposan ráijesztettek az unió-pártiakra, ezért fölmerül a kérdés: valóban bekövetkezhet Magyarország kilépése (Huxit) az Európai Unióból (EU), vagy csak trükközik a kormány így üzenve a szavazóknak? Az Index cikke szerint inkább ez utóbbi.

A hírportál három olyan okot is fölsorolt, miért nem spontán elszólás volt a miniszter és a szóvivő részéről magánvéleményük hangoztatása, és miért lehetett az egy kormányzati kommunikációs stratégia része:

• Bár Lázár időnként valóban megfogalmaz olyan véleményeket, amelyek esetleg nem egyeznek a kormányfő álláspontjával olyan horderejű kérdésekben, mint az EU-ból történő kilépés, ezt ő sem tenné meg előzetes egyeztetés nélkül. Külpolitikai kérdésekben ráadásul amúgy sem szokott megnyilvánulni.
• Ha Lázár esetleg „ki is beszélhet” a kormányfő engedélye nélkül, Kovács Zoltán már csak a munkája miatt sem teheti ezt meg, hiszen ő szóvivő, akinek éppen az a dolga, hogy nyilvánosan kizárólag a kormány álláspontját képviselje.
• Orbán Viktor egyáltalán nem akarta tompítani Lázár kijelentéseit, a kormányfő szándékosan kommunikál úgy, hogy azt így is és úgy is lehet érteni.

Az EU a probléma szinonimája

A kormányzati kommunikációban az EU és a probléma egyet jelent. Orbán gyakran beszél Brüsszellel kapcsolatos elégedetlenségéről. A migrációs válság kitörése óta a miniszterelnök nyílt háborúba kezdett az Európai Bizottsággal (EB) és az Európa Tanáccsal (ET) a betelepítési kvóta miatt, a brüsszeli kommunikációja viszont teljesen más. A magyar szavazók előtt a kormányfő folyamatosan szidja az EU-t annak döntései, illetve az uniós bürokrácia miatt, az Európa Tanács ülésein azonban sokkal visszafogottabb stílust képvisel.

A magyar sajtónak csak igen ritkán nyilatkozó miniszterelnök még az újságírókra is időt szakít az ET-ülések után; két hete például azt mondta előttük, hogy az EU megmaradt tagjainak sokkal szorosabban kell együtt dolgoznia. Ez is azt sugallja, hogy a Bizottság elleni szavai csak egy nagyobb kommunikációs stratégia része, ami a magyar szavazókat veszi célba.

Huxit: kérem ne!

Magyarország kilépése mellett a legerősebb érv az emberek akarata: míg a britek kicsivel több mint fele a kilépés mellett tette le a voksát, a Publicus legfrissebb felmérése szerint a magyarok többsége támogatja az EU-tagságot: a megkérdezettek 64 százaléka igennel szavazna, ha most vasárnap arról kérdeznék, szeretné-e, hogy Magyarország az EU tagja legyen. Ez a szám egy évvel ezelőtt még csak 57 százalék volt.

A támogatók között a legnagyobb arányban a diplomások vannak (85 százalék). Őket követik a Magyar Szocialista Párt (MSZP) szavazói (81 százalék), de még a jobbikosok többsége (64 százalék) is EU-párti.

Kritikus, de nem szkeptikus

Ha a magyarok jelentős többsége támogatja az EU-tagságot, akkor miért ennyire Brüsszel-ellenes a magyar kormány retorikája? A válasz a részletekben keresendő. Mindenekelőtt, bár Orbán nagyon is kritikus az EU intézményeivel szemben, a tagság ellen soha nem beszélt. Másfelől, tisztában vele, hogy az EU-kritikus megnyilvánulásai által kiemelkedik az európai vezetők közül, még ha ez nem is mindig segít, amikor szövetségeseket keres magának.

Az Index.hu szerint Lázár és Kovács szavai a legjobb eszköz a magyarok Brexitre adott reakciójának felmérésére, és arra is, hogy teszteljék az ellenzék reakcióját. Ezek alapján úgy tűnik, a Huxit politikai öngyilkossággal érne föl a Fidesz szempontjából.