A rendőrség lefoglalja a drónt. Fotó: 444

Bár valószínűleg szabálysértő módon jártak el a 444 újságírói, amikor légi felvételeket próbáltak készíteni a felcsúti Pancho Arénáról, a rendőrség fellépése távolról sem nevezhető arányosnak. Az egyik intézkedő rendőr kifejezetten pökhendi módon viselkedett, és polgári perrel fenyegette meg az őt filmező újságírókat.

Videoriportot készített a 444 stábja Felcsúton pénteken, amihez a Pancho Aréna fölött légi felvételeket is rögzítettek egy úgynevezett quadcopterrel. Ez egy távirányítású, egy-két kilós, négyrotoros helikopter, amely vagy beépített kamerával szerelt, vagy rászerelhető kép rögzítésére alkalmas eszköz. Egy ilyen modelltől függően akár több százezer forintba is kerülhet.

A hírportál stábja már épp végzett a röptetéssel, amikor a rendőrök lecsaptak rájuk, néhány méterre Orbán Viktor miniszterelnök házától. Rövid szóváltás után kiderült, hogy az újságírók megsértették a légyügyi szabályokat, ezért eljárás alá vonja őket a hatóság.

Ez azért lehetséges, mert hiába egyre elterjedtebbek ezek az eszközök a világon szinte mindenütt, használatuknak egyelőre a legtöbb országban nincsenek pontosan meghatározott szabályai és feltételei. A magyar légügyi szabályozás is ilyen, a pilóta nélküli repülőgépeket egyszerűen nem ismeri. A jelenlegi szabályok szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) lehet engedélyt kérni egy-egy repüléshez, de a mindennapi használatban egyszerűen nem reális minden egyes használat bejelentése, így ezt a 444 stábja sem tette meg.

Ebben a helyzetben a hatóságok vagy szemet hunynak, ha drónt látnak, vagy – mint ahogyan történt ez a hírportál esetében is – szabálysértési eljárást indítanak.

A történetnek azonban itt nincs vége, a rendőrök ugyanis nem elégedtek meg ennyivel, és a drónt, a kamerát, sőt, az abban lévő memóriakártyát is lefoglalták, mondván: tárgyi bizonyíték. Érthetetlen, mit kell bizonyítani, ha a szabálysértés tényét már a helyszínen megállapították. Megkérdezték az újságíróktól, van-e jogosítványuk az eszközre – nekik természetesen nem volt, hiszen jelenleg nem létezik ilyen jogosítvány –, továbbá az „elkövetők” azt is elismerték, hogy nincs engedélyük az NKH-tól.

Szinte már bohózatba illő részlet, hogy az intézkedő rendőr még maga is mosollyal a szája szélén ismertette, miszerint a távirányítású helikopterrel való játszadozás járművezetésnek minősül, úgyhogy az azt kezelő újságíróval még az alkoholszondát is megfújatták.

A jegyzőkönyv felvétele közben egy másik autóval a helyszínre érkező másik rendőr arra utasította a 444 stábját, hogy kapcsolják ki a kamerákat, ám ők ezt nem tették meg. Nem sokkal később az említette rendőr közölte, hogy amennyiben ő bármilyen módon megjelenik a médiában, akkor kollégáival együtt polgári pert fog indítani. Akár kezdheti is, mert a portál nem volt szívbajos, és közzétette a felvételt.

A rendőrség arra is kíváncsi volt, hogy van-e érvényes felelősségbiztosításuk az újságíróknak az eszközre, továbbá az is érdekelte, van-e a helyszínen papíralapú használati utasítás illetve repülési napló, és mint kiderült, a munkaterületet is biztosítani kellett volna. Mikor a stáb szóvá tette, hogy nem szokták az újságírói munka munkaterületét biztosítani, akkor a rendőr pontosított: ő a drón munkaterületére gondolt. Hát, azt sem.

A portál által megkérdezett szakemberek szerint az eszköz lefoglalása példátlan. Olyan előfordult, hogy fölszólították a drón kezelőjét, hagyja abba a repülést, és tegye el az eszközt, sőt, akár bírságot is kiszabhatnak, ami azonban távolról sem ugyanaz, mint elvenni a repülőt a rácsatlakoztatott kamerával és memóriakártyával együtt. Ez körülbelül olyan, mintha valakinek lefoglalnák a kocsiját, mert nem volt nála jogosítvány, és ha van nála kamera, akkor azt is.

A kamerával fölszerelt pilóta nélküli gépek egyfelől balesetveszélyesek lehetnek, másfelől, az így készült felvételek sérthetik a magánélethez való jogot, ha például magánterület fölé téved valaki, csakhogy ebben az esetben egyik eset sem állt fent: a drón az üres utcáról szállt fel, a felvételek pedig a közpénzből (illetve a közpénz jellegét elveszített közpénzből – a szerk.) épült stadionról, illetve a település egészéről készültek, nem pedig magánszemélyekről.

A 444 által megkérdezett jogászok egyetértettek abban, hogy a rendőrség föllépése aránytalan volt, az ugyanakkor aligha véletlen, hogy az eset éppen Felcsúton történt, ahol technikai eszközöktől függetlenül rendszeresen problémákkal szembesül, aki felvételeket akar készíteni. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvében azt írja: „Kezdetben az őröknek, később a munkásoknak is utasításba adták, hogy zavarjanak el, ha a helyszínen meglátnak. […] Megtörtént, hogy az autómban ülve és az ablakon át próbálták kiverni a kezemből a telefont, amivel fényképeztem – mondván: azonnal hagyjam abba a fotózást. Az is előfordult, hogy Felcsútra kocsival éppen megérkezve egyszerre öt rendőr »üdvözölt« az ott várakozó rendőrségi kisbuszból.”

Az eset tanulsága egyfelől az, hogy a drónok használatát szabályozni kell, ugyanakkor van egy másik olvasata is a történetnek, miszerint van egy település Magyarországon, ahol más szabályok vonatkoznak a nyilvánosságra, mint az ország többi részén.