Az Európai Bizottság illetékesei azt üzenték a magyaroknak, hogy ne is küldjék a számlákat, úgysem fogják azokat kifizetni. A testületnek a túl magas előlegekkel van baja.

Ne küldjük ki a bőkezű szállítói előlegrendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni – közölték az Európai Bizottság (EB) illetékesei, legalábbis a Portfolio értesülései szerint.

A lap becslései szerint az érintett összeg mintegy 200 milliárd forint, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek „az utólagos brüsszeli behajtása” erősen kérdéses. Idehaza lényegében az összes közlekedésfejlesztési, illetve a legtöbb környezetvédelmi pályázati kifizetés mögött 50 százalékos szállítói előleg áll. A hivatalos kormányzati pályázati oldal péntek reggeli adatai szerint az IKOP-ban 107 milliárd forintnyi, a KEHOP-ban 61 milliárd forintnyi kifizetés történt meg eddig, és további néhány milliárd forintnyi szállítói előleg kifizetése történhetett meg más Operatív Programokban is.

Mindez egyelőre azért nem okoz komolyabb gondot a magyar államháztartásnak, mert sokkal kisebb a deficit a korábban tervezettnél – teszi hozzá az orgánum.

Az EB-nek az nem tetszik, hogy Magyarországon a közbeszerzés után az elnyert támogatás akár 50 százalékát is ki lehet fizetni szállítói előlegként biztosíték (bankgarancia) nélkül, míg az Európai Unió (EU) többi országában 30 százalék a maximum biztosíték mellett, és csupán 10 anélkül.

Ez ugyan uniós jogszabályban nincs lefektetve – inkább csak nemzetközi gyakorlat –, de Brüsszel nem szívesen merészkedik e százalékok fölé, mivel aggódik amiatt, hogy a tagállamban nem kellő gondossággal utalták ki a támogatást.

Ahogy azt korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a lapnak adott májusi interjújában leszögezte: a magyar kormány halad tovább az 50 százalékos előlegrendszerrel, mert megbízik a cégekben, és ezzel a bőkezű rendszerrel is igyekszik versenyelőnyt biztosítani a cégeknek az uniós versenyben, illetve segíteni nekik, hogy a fejlesztések elkezdése, illetve folytatása minél kevesebb likviditási akadályba ütközzön. Néhány nappal később Lázár János kancelláriaminiszter a kormányinfón úgy fogalmazott: valóban van vita a Bizottsággal, de a pályázati előleg intézményét nem lehet megkérdőjelezni, inkább csak „annak arányát lehet vitatni”.

A Miniszterelnökség a Világgazdaságnak azt válaszolta a napokban, hogy dolgoznak a szállítói előleget érintő vita elrendezésén: keresik azt a technikai megoldást, amely megfelel a bizottság elvárásainak is.

Az ügyet érintő vita már hónapok óta zajlik, és semmi köze nincs a kötelező kvótaelosztási vitához – hangsúlyozza a Portfolio.

Ha valamilyen okból kifolyólag a kormány mégsem tud megegyezni Brüsszellel, akkor ez a pénz gyakorlatilag kormányzati támogatássá alakul át, ami végül a magyar adófizetőket fogja terhelni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):