Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (jobbról balra) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán idén januárban. Fotó: MTI, Máthé Zoltán

Bűncselekmény hiányában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a hat emberéletet követelő romagyilkosságokkal összefüggésben „hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás” vádja alól az egykori katonai elhárítás három tábornokát és egy alezredesét.

Titkosszolgálati vezetők fontos információkat hallgattak el a 2008-2009-es, hat ember életét követelő romagyilkosságok ügyében eljáró rendőrök elől, szakmai hibák sorát követték el, de nem hamisítottak okiratot – írja Népszabadság.

A Központi Nyomozó Főügyészség még 2013 augusztusában rendelt el nyomozást az ügyben, kevéssel az előtt, hogy nyilvánosságra hozták a Hende Csaba honvédelmi miniszter által röviddel 2010-es hivatalba lépése után a katonai elhárításnál elrendelt belső vizsgálat eredményét. A belső vizsgálat egyes megállapításainak komolyságát még maga Hende Csaba is megkérdőjelezte, és karikírozta a jelentésre kézzel írt feljegyzéseivel.

A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) jelentéséből világosan kiderült, hogy a katonai elhárítás a rendőrségi nyomozás alatt fontos információkat hallgatott el a rendőrség elől, például, hogy az egyik gyanúsított – a gyilkosok sofőrje –, Csontos István korábban az ügyben informátoruk volt. Csontost 2004-től besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd egy-két évvel később lett regisztrált titkos kapcsolat, 2007-ben még pénzjutalmat is kapott. 2009 februárjában váratlanul leszerelt, a KBH titkos kapcsolati kontingenséből azonban csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett – írja az Index.

Mikor a Nemzeti Nyomozóiroda a nyomozás során információkat kért a KBH-tól Csontos katonai múltjáról, válaszában az elhárítás még csak nem is utalt arra, hogy kapcsolatban lennének Csontossal.

A négy, meg nem nevezett volt titkosszolgálati vezető ügyéről ennél többet nem lehet tudni. Titkos nyomozás folyt ellenük, az államtitok megőrzése érdekében zárt ajtók mögött zajlott a perük, s még most, a jogerős ítélet kihirdetése után sem nyilatkozhatnak arról, hogy tulajdonképpen mit nem követtek el – írja a lap.

A Népszabadságnak nyilatkozó Papp Géza ügyvéd még azon információt sem kommentálhatta, miszerint a vád állítólag igen gyenge volt, alapvető tényállási elemek hiányoztak belőle. Nemhogy a vádlottak bűnösségét nem sikerült bizonyítani a vádhatóságnak, még azt sem, hogy amit tettek, bűncselekmény volt. Ezért is mentette föl első és másodfokon is a KBH vezetőit a bíróság bűncselekmény hiányában.

Pedig a romagyilkosságokkal összefüggésben korábban lefolytatott számtalan vizsgálat mind arra a megállapításra jutott, hogy a katonai elhárítás hamis tartalmú válaszlevelekkel és jelentésekkel finoman szólva sem segítette a nyomozást. Úgy látszik, ez nem bűn. Vagy legalábbis nem okirat-hamisítás – írja a Népszabadság.

Az említett Csontos István egyébként 13 év börtönt kapott. Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a három elkövetőt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Kúria még idén januárban. A hat áldozat egyike egy ötéves kisfiú volt, akit édesapjával együtt lőttek le, miközben felgyújtott házukból menekültek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):