Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kálmán Olgával beszélgetett arról, hogy miért utasította vissza Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyekért felelős minisztere Lázár János kancellár meghívását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által feltárt eredmények közös áttekintésére. A KEHI rendkívül kétséges vizsgálatot folytatott a Norvég Civil Alap magyarországi alapkezelőjénél, és a pénzek elosztásáért felelős konzorcium tagjainál.

Norvégia áprilisban hivatalosan értesítette a magyar kormányt, hogy felfüggesztette a Norvég Alap fejlesztési forrásainak folyósítását, mivel a magyar kormány megszegte azt a szerződést, amely meghatározta a pénzek elosztásának és ellenőrzésének módját. Válaszként a kormány totális támadást indított a Norvég Civil Alap kedvezményezettjeivel szemben, melyek támogatásainak folyósítását nem függesztették fel, valamint 23 támogatott civil szervezet ellen.

Norvégia határozott tiltakozása ellenére a kormány vizsgálatot indított az Ökotárs Alapítványnál, rendőrségi rajtaütést, házkutatásokat tartottak az alapítvány irodájában és néhány alkalmazott lakásán is.

Október végén a KEHI nyilvánosságra hozta megállapításait, amelyet azonnal számos kritika ért, mivel a vizsgálat következtetésit a vizsgálat megállapításai nem támasztották alá. Amikor Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter Helgesent meghívta Budapestre, hogy a vizsgálat eredményeinek áttekintésére, a norvég minisztere ezt visszautasította, és elmondta, a vizsgálattal Magyarország megsértette a Magyarország és Norvégia között fennálló szerződést, valamint, hogy a vizsgálat politikai indíttatásból végezték el.

A norvégok a KEHI jelentésével kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot tették:

• Az Európai Unióval és Magyarországgal kötött megállapodás értelmében Norvégia elkötelezett, hogy közel 150 millió euróval támogassa Magyarországot és ezzel járuljon hozzá egy biztonságos és stabil, békés és prosperáló Európa eléréséhez, amely a jó kormányzáson, a demokratikus intézményeken, a jogállamiságon, az emberi jogok tiszteletén és a fenntartható fejlődésen alapul.

• A magyar kormány egyoldalú szerződésszegése miatt idén májusban a pénzek folyósítása felfüggesztésre került, kivételt képeztek ez alól a civil szervezetek támogatásai és a klímaváltozási alkalmazkodás támogatásai, melyeket nem a magyar kormány kezelt.

• A civil szervezetek forrásainak KEHI vizsgálata az EGT szerződés irányelveinek a megszegésének bizonyul. Magyar állami költségvetési pénzek nem érintettek a kérdésben, és a támogatók nem fogadják el a vizsgálati eredmények alapján indított párbeszédet. A támogatók a civil szervezeti pénzeket saját maguk értékelik, független vizsgálatra alapozva.

• A magyar kormány által tett lépések az alapkezelő civil szervezet, az Ökotárs Alapítvány ellen irányulnak, és ez a független, civil társadalommal szemben tanúsított tisztelet aggasztó hiányát mutatja. Ilyen módon úgy hisszük, hogy a magyar kormány azokat az alapvető demokratikus értékeket veti el, amelyek az európai együttműködést támasztják alá.

• Az EGT és a Norvég Alap megállapodásait Magyarországnak tiszteletben kell tartania, mint ahogyan azt a többi 15 támogatott ország is megteszi. A támogatás felfüggesztése csak abban az esetben oldható fel, amikor a támogatás kezelésének a kérdései megoldódnak, és a civil szervezeti támogatás és annak kezelője számára lehetővé válik, hogy az EGT és a Norvég Alap szerződési szerint működhessen.

• A helyzet megoldásához arra van szükség, hogy az aláírt megállapodásokat, valamint az EGT és a Norvég Alap megvalósítási keretrendszerét megbecsüljék és tiszteletben tartsák.

• Amikor a magyar kormány kifejezi szándékát, hogy elkötelezett a nyitott kérdések megoldására, beleértve a civil szervezeti alap számára is kielégítő megoldást, akkor Norvégia hajlandó a meglévő szerződés keretein belül megindítani a párbeszédet a megoldás érdekében.

Mi áll a háttérben?

Magyarország a fejlesztési alapok felfüggesztésére azzal reagált, hogy a Norvég Civil Alapot megvádolta az ellenzéki Lehet Más a Politika (LMP) pénzelésével, és arra kérte a norvég felet, hogy a civil alapok pénzeinek a folyósítását is függessze fel. Amikor a norvégok a civil pénzek folyósítását nem voltak hajlandóak felfüggeszteni, akkor a magyar kormány megemelte a tétet, és azzal vádolta a Norvég Civil Alap magyarországi kezelőjét, az Ökotárs alapítványt, hogy sikkasztást követtek el, és ráküldte a KEHI-t az alap pénzeinek kedvezményezettjeire. Összességében a Norvég Alap forrásaiból a nem-kormányzati programok a fejlesztési pénzek alig 10 százalékát teszik ki.