Közel nyolcmilliárdért kapott az államtól megbízást „Mészáros Lőrinc” egyik cége, a Bácska és a Kárpátalja után Erdélyre is kiterjeszti gazdaságfejlesztési programjait a kormány, sorosozással és migránsozással reagált Orbán a Magyarországot érintő szerdai európai parlamenti határozatra, kormányra kerülése esetén bezáratná és „a társadalommal közösen” újraindítaná a közmédiát a Momentum, a KDNP ifjai arra kérik a kormányt, hogy ne terjessze be ratifikációra az isztambuli egyezményt, nagyot ment Schmidt Mária az úgynevezett „közmédia” oldalán vezetett blogján, „Mészáros Lőrincék” beszállnak Paks II. építésébe, jövőre hat szombat lesz munkanap és kilenc hétvége hosszú, a CÖF több mint félmilliárd forint közpénzt kapott – feljelentést tett emiatt a Jobbik, föloszlatták a ligetvédők demonstrációját, Rohács életfogytiglant, Portik tizenhárom évet kapott jogerősen, több mint hétmilliárdos veszteséggel zárta 2016-ot a TV2, úgy tűnik, hogy a 2018-as parlamenti választáson is indul egy rakás kamupárt, megindult a legfelső szintről a kormányzati kommunikáció arról, hogy az EU-n kívül is van élet – pénteki hírösszefoglalónk.
Nagyon meg vagyunk lepődve: 7,6 milliárdért kapott az államtól megbízást „Mészáros Lőrinc” egyik cége
Az R-Kord Kft. a Budapest-Esztergom vasútvonalon elvégzendő kiegészítő munkálatokra nyert el megbízást. A cég kiegészítő biztosítóberendezési munkákat végez majd a vasútvonalon a becsült összegnél – 6,95 milliárd forintnál – valamivel drágábban – derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. Az R-Kord a szükséges tervezési feladatokon kívül Leányvár, Dorog, Esztergom-Kertváros, Esztergom és Angyalföld állomásokon új biztosítóberendezéseket épít ki, de létesül még utastájékoztató és távközlési berendezés, Óbudán pedig a teljes vonalat távkezelésűvé alakítják. A váltófűtés, a térfigyelő-rendszerek telepítése a P+R parkolókba, a klimatizálás, a tűz- és vagyonvédelmi feladatok és a bontási munkák is a projekt részei. A beruházás nyolcvanöt százalékban európai uniós támogatásból valósul meg. (Budapest Beacon)
Bácska és a Kárpátalja után Erdélyre is kiterjeszti gazdaságfejlesztési programjait a kormány
A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, egymilliárd forintos keretösszegű mintaprogram beindítását pénteken jelentette be Marosvásárhelyt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára. Magyar Levente kifejezte meggyőződését, hogy 2017 – az egész közösség gazdasági megerősödését megcélzó, a magyarokat sújtó gazdaságpolitikai hátrányokat és sérelmeket kiegyensúlyozó fejlesztési program beindulásának éveként – történelmi jelentőségű, sorsfordító esztendővé válik az erdélyi magyarság életében. (MTI)
Sorosozással és migránsozással reagált Orbán a Magyarországot érintő szerdai európai parlamenti határozatra
Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlamentnek (EP) a magyar kormánnyal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint valójában egy „Soros-jelentésről” van szó. A kormányfő pénteken a „közszolgálati” Kossuth Rádió 180 című műsorában azt mondta: a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll, létezik ugyanis egy olyan európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala Európába. Ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá, úgy fogalmazva: „a Soros-féle csapatok” Brüsszelben elszántak. (MTI)
Kormányra kerülése esetén bezáratná és „a társadalommal közösen” újraindítaná a közmédiát a Momentum
„Kormányra kerülésünk esetén erkölcsi felelősségünk az első adandó alkalommal megálljt parancsolni a propagandának – írja egy írásbeli kérdésre küldött válaszában a Momentum Mozgalom (Momo). „Ennek megoldása szélesebb körű, mintsem egy politikai erő akaratának megfelelő átalakítás: bízunk benne, hogy a többi párt is egyetért törekvéseinkkel. […] Be fogjuk záratni és a társadalommal közösen fogjuk újraindítani a közmédiát. Magyarországon a közszolgálati médiát kisajátította az államhatalom, jelenlegi működése nem fenntartható és mérgezi a közbeszédet. A közmédia-reform után onnan többet nem lehet kizárni sem a pártokat, sem a civileket, sem az embereket. Olyan nem fordulhat elő soha többet, hogy egy politikus megmondja, hogy mit kell elmondani a közmédiában: olyan rendszer kell, hogy a közmédiás újságíró ilyenkor nyugodtan rátehesse a telefont a politikusra és ez cseppet se befolyásolja negatívan a karrierjét. […] Minimalizálnunk kell az állami hirdetéseket, valamint az állami vállalatok hirdetéseit is korlátozni kell […]” – közli a Momo. Hogy „a társadalommal közösen történő újraindítás” mit jelent, az nem egészen világos. (Mno.hu)
A KDNP ifjai arra kérik a kormányt, hogy ne terjessze be ratifikációra az isztambuli egyezményt
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint rendkívül kockázatos lenne az isztambuli egyezmény Magyarország általi ratifikálása. A szervezet arra kéri a kormányt, ne terjessze be aláírásra a dokumentumot. Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke szerint az egyezmény látszólag a nőkkel szembeni erőszak ellen lép fel, de célja valójában a hagyományos családmodell lebontása az európai államokban. „Többé senki sem lenne egyszerűen férfi vagy nő, hanem a végtelen számú, mesterségesen kreált genderkategória egyikébe tartozna. Felülírná ez a magyar alaptörvényt is, amely szerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatából áll” – mondta a kormánypárti politikus. Az IKSZ arra kéri a kormányt, ne terjessze be aláírásra az egyezményt, mert „értékeinkkel ellentétes, ideológiai veszélyeket hordoz magában, relativizálná a család értékét és fogalmát”. (MTI)
Nagyot ment Schmidt Mária az úgynevezett „közmédia” oldalán vezetett blogján
Az úgynevezett „közmédia” oldalán, egyazon blogbejegyzésben aprítja Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatónője az Emberi Jogok Nemzetközi Bíróságát, a schengeni egyezményt és persze Soros Györgyöt, az egységes Európát Hitler terveként írja le, a menekültek 2015 szeptemberi röszkei vízágyúzását pedig megvédi. „Mára Schengen azt jelenti, hogy Európa határai ellenőrizetlenek és átjárhatóak” – írja Schmidt. „A nemzetállamok végéről és a föderalizált Európáról ábrándoznak, azt remélve, hogy ezzel maguk mögött hagyják majd végre Hitlert, mert nyilvánvalóan elfelejtették, hogy az új, német vezetésű, egységes Európa Hitler dédelgetett terve volt” – írja a Fidesz főideológusa a németekkel kapcsolatban. (Hvg.hu)
Tippeljen, hogy „Mészáros Lőrincék” beszállnak-e Paks II. építésébe!
A Paksi Atomerőmű bővítésében való részvétel az egyik fő célja a Královopolská Ria (KP Ria) cseh energetikai cégnek, amellyel csütörtökön lépett stratégiai partnerségre az Opimus Group és a Konzum, a társaság 2015-ben alapított magyarországi leányvállalatában pedig a két cég összesen ötvenegy százalékos befolyást szerzett. „Mészáros Lőrinc” gyerekei mindkét cég vezetésében benne vannak, Felcsút polgármestere pedig mindkét cégnek résztulajdonosa. Ezen túl a KP Ria, amely a paksi bővítést végző Roszatom stratégiai partnere, a meglévő paksi blokkok rekonstrukciójában és más területeken, például a vegyiparban is lát lehetőségeket – nyilatkozta Ctirad Nečas, a KP Ria elnök-vezérigazgatója, aki közölte: Magyarország megfelelő bázist jelenthet a térségben való további terjeszkedéshez is. (Budapest Beacon, Portfolió)
Jövőre hat szombat lesz munkanap, és kilenc hétvége hosszú
Jövőre hat szombat is munkanap lesz a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint. A munkanap-áthelyezések miatt ugyanakkor kilenc hosszú hétvége lesz 2018-ban. A rendelet alapján a jövő évi munkaszüneti napok körüli munkarend úgy változik, hogy március 10-én, április 21-én, október 13-án, november 10-én, december 1-jén és december 15-én, szombatonként dolgozni kell majd. Ugyanakkor cserébe a rendelet szerint pihenőnap lett jövőre a nemzeti ünnepet követő március 16. péntek, a munka ünnepe előtti április 30. hétfő, az 1956-os forradalom ünnepét megelőző október 22. hétfő, valamint a mindenszentek napja utáni november 2. péntek, illetve december 24. hétfő és december 31. hétfő is. Emellett jövőre augusztus 20-a is hétfőre esik, továbbá húsvét- és pünkösdhétfőt (április 2., illetve május 21.) is beleszámítva összesen kilenc hosszú hétvégével tervezhetnek jövőre a munkavállalók. Január 1-je 2018-ban szintén hétfőre esik. (MTI)
A CÖF több mint félmilliárd forint közpénzt kapott – följelentést tett emiatt a Jobbik
A Jobbik feljelentést tett amiatt, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) 508 millió forint támogatást kapott 2016-ban a Magyar Villamos Művektől (MVM) – közölte Szávay István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus szerint az elmúlt hét-nyolc évben nem lehetett tudni, hogy a szervezet miből finanszírozza a kormánypártokat támogató akcióit. Hozzátette: kiderült, hogy az MVM támogatta a CÖF civil tájékoztatási tevékenységét, s felmerül a gyanúja annak, hogy a szervezet Vona Gábor Jobbik-, illetve Gyurcsány Ferenc DK-elnököt egy bohóc társaságában ábrázoló plakátjai ebből a forrásból, közpénzből készültek. Szávay István szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezért a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tett. A jobbikos politikus azt is elmondta, valamennyi tárcától választ vár arra, hogy a hozzájuk tartozó intézmények támogatták-e a CÖF-öt. (MTI)
Föloszlatták a ligetvédők demonstrációját
Föloszlatta a rendőrség a ligetvédők több hónapja tartó demonstrációját a fővárosban. A Városligetből péntekre a sátrakat is elvitték – erősítette meg a rendőrség. Tavaly márciusban indult a Városliget átépítését magában foglaló Liget Budapest beruházás, amely ellen csaknem a kezdete óta tiltakoznak a ligetvédők. Egy részük a helyszínen táborozott. A rendőrség három emberrel szemben garázdaság miatt indított büntetőeljárást, két emberrel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményezett. (MTI)
Jogerős: Rohács életfogytiglant, Portik tizenhárom évet kapott
Lényegében helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú határozatával a tizenkilenc évvel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és az ugyancsak 1998-as Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú ítéletet, így jogerőre emelkedett Rohács József életfogytiglani és Portik Tamás tizenhárom éves szabadságvesztése. A felvidéki magyar Rohács Józsefet tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a két minősített emberölés, Fenyő János médiavállalkozó megölése, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt. A pénteken jogerőre emelkedett ítélet szerint az idén hatvanegy éves férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Rohácsot időközben Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték leszámolásos maffiajellegű cselekmények miatt. Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott tizenhárom évet azért, mert ő adta az utasítást Rohács Józsefnek Boros József megölésére. A hatóságok szerint Portik azért ölette meg Borost, mert utóbbi terhelő vallomásokat tett rá az akkoriban elszaporodott leszámolásos bűncselekményekkel és a kilencvenes évek elejei olajügyekkel kapcsolatban. A Fenyő-gyilkosság megbízójára az eljárás során nem derült fény, abban az ügyben Portikot nem vádolták meg. A tábla annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy Rohács esetében az Aranykéz utcai robbantás ügyében az emberölésnek – az előre kiterveltség, nyereségvágy, több emberen és több ember életét veszélyeztetve elkövetés mellett – megállapította egy újabb minősítő körülményét, a különös kegyetlenséget. (MTI)
Több mint hétmilliárdos veszteséggel zárta 2016-ot a TV2
Az MKB óvadéki jogot szerzett a tavaly 7,2 milliárdos veszteséggel zárt TV2 Média Csoport Zrt. minden részvényére. Vajna Andrásnak, a kormányközeli televízió első emberének a cége, a Magyar Broadcasting az ugyancsak kormányközeli bank pénze segítségével feltőkésítette a TV2-t: 4 (négy!) forint az alaptőkébe, 13,5 milliárd forint pedig tagikölcsön-követelésként a tőketartalékba került. (Hvg.hu)
Úgy tűnik, hogy a 2018-as parlamenti választáson is indul egy rakás kamupárt
Bár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2014-es parlamenti választás után több kamupártot is följelentett, amiért azok elköltötték a két-háromszázmilliós költségvetési támogatásukat, az ügyészség az elmúlt hónapokban megszüntette a nyomozásokat. Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a tizennégy, mandátumhoz nem jutott, de a pártlista után költségvetési támogatásban részesült pártból kilenc megsértette a számviteli törvényt és az áfatörvényt, ezért a számvevők eljárást kezdeményeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Az ügyészség azzal zárta le a NAV egyik, szinte teljesen felgöngyölített nyomozását, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”. Ennek ellenére a határozat oldalakon át sorolja a támogatás elszámolásában tetten ért visszaéléseket. Legalább két egyéni mandátumot, s így az – azóta amúgy elvesztett – kétharmados parlamenti többséget a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz. A budapesti 15-ös választókerületben, a XVIII. kerületben Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje hatvan szavazattal győzött a szocialista Kunhalmi Ágnes ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – nyilvánvalóan nem a Fidesztől. A szintén budapesti 12-es választókerületben, a XV. kerületben pedig a kormánypárti László Tamás 277 szavazattal győzte le az ugyancsak szocialista Móricz Esztert. (24.hu)
Orbán- és Lázár-beszéd: megindult a kormányzati kommunikáció arról, hogy az EU-n kívül is van élet
A magyar gazdaság nem mankóval jár, a saját lábán áll – ezzel a képpel próbálta érzékeltetni beszédében a miniszterelnök, hogy nem is olyan fontosak az európai uniós források Magyarországnak. Orbán Viktor ezt azzal látta bizonyítottnak, hogy egy magyar forrásból épülő, negyvenmilliárdos tesztpálya alapkövét tette le Zalaegerszegen. „Vannak saját erőforrásaink és képességeink, és saját erőből, kizárólag saját erőből képesek vagyunk európai és világszintű teljesítményre” – fogalmazott a kormányfő. Lázár János Hódmezővásárhelyt arról beszélt, hogy uniós források nélkül is jól meglenne a magyar gazdaság. „1998 és 2002 között négy-öt százalékos gazdasági növekedés volt az EU forrásai nélkül. Tehát az EU-tól visszakapott pénzek nélkül produkált a magyar gazdaság négy-öt százalék közötti gazdasági növekedést” – közölte a kancelláriaminiszter. Azt nem tette hozzá, hogy mindez jelentős részben az 1995-ös Bokros-csomagnak volt köszönhető. (Hír TV)
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):