Ha ön négy évvel ezelőtt nagyon szegény vagy nagyon gazdag volt, akkor jó eséllyel most is az, ha viszont a középosztály tagja volt, akkor valószínűleg most valahol máshol van. Ez abból az infografikából derül ki, amit az Eurostat adatai alapján készítettünk. A jövedelmi helyzet alapján tíz csoportra osztottuk a magyar társadalmat, majd ábrázoltuk, mi történt velük 2012 és 2015 közt. Ha a szintek fölé viszi az egeret, látni fogja, hogy a különböző kategóriákhoz tartozók milyen arányban maradtak a helyükön, és milyen arányban léptek egyet vagy többet a képzeletbeli létrán. Az ábra alatt levontunk néhány érdekes következtetést is. Az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöljük testvérlapunk, az Abcúg írását.

• A legszegényebbek és a leggazdagabbak a legkevésbé mobilisak. Mindkét csoportnak nagyjából a fele ugyanott találta magát 2015-ben, ahonnan 2012-ben elindult, vagyis ön minél gazdagabb, annál nyugodtabb lehet, és minél szegényebb, annál inkább aggódhat a jövőjéért.
• A legszegényebbek másik fele egyet vagy többet legalább fölfelé lépett a „jóléti-létrán” (18,8 százalékuk egyet, 31,7 százalékuk pedig többet). Mindeközben a leggazdagabbak 43,9 százalékának csak lefelé vezetett az út.
• Ha a skála két szélétől a középső csoportok felé haladunk, szinte töretlenül csökken a helyüket megtartók aránya. Ebből is látszik, hogy minél távolabb van valaki a középosztálytól, annál inkább rögzített a helyzete.
• Sokatmondó, hogy a két középső csoportnak (ötödik és hatodik decilis, amelyek nagyjából a középosztályt jelentik) csak 30, illetve 16,6 százaléka őrizte meg a pozícióját. Úgy tűnik, a négy éve középen levők jó része már valahol egészen máshol van.
• Kirívó, hogy a hatodik decilisben levők közel fele három év alatt legalább egy lépcsőfokot zuhant. Eközben csak 35,5 százalékuk tudott legalább egyet előrelépni. Ennél nagyobb arányban csak a második leggazdagabb csoport tagjai buktak.

Az adatgyűjtésben közreműködött Huszár Ákos, a KSH munkatársa. Az adatok forrása: Eurostat.