Szélsőjobboldali vezetők csendőr emlékművet avattak

augusztus 21, 2014

gendarmes

Szombaton a közép-magyarországi Csókakő településén szélsőjobboldali szervezetek emlékművet avattak a Csendőrség emlékére. A törvény és a rend korábbi őrzőire vidéken leginkább úgy emlékeznek, mint akik összegyűjtötték a zsidókat és a cigányokat a második világháború idején. A Csendőrséget 1945-ben felszámolták, jelképeiket betiltották.

Az emlékművet a „Vértesalja gyermekei” nevű civil szervezet kezdeményezésére emelték, és magánadományokból finanszírozták, melyet többek között a Jobbik Bács-Kiskun megyei és érpataki szervezete támogatott, számolt be a feol.hu regionális weboldal.

A felszólalók között volt Hegedűs Lóránt, az ismert Jobbik támogató, református lelkész, Mészáros István, az Új Magyar Gárda (a betiltott Magyar Gárda utódszervezete) kapitánya, Orosz Mihály Zoltán, a Jobbik érpataki polgármestere, aki szokatlan öltözködéséről és politikai megnyilvánulásairól vált ismertté – számolt be a 444.hu.

Murányi Levente, az 1956-os szovjetek elleni felkelés résztvevője a „nemzet-egyesítő” orosz elnököt, Vlagyimir Putyint magasztalta beszédében, és példaként állította Magyarország „nemzeti erőinek.”

A Magyar Gárda betiltása ellenére, számos hasonlóan öltözött tag jelent meg az eseményen. Az emlékmű avatását és a beszédeket követően a Gárda egyenruhás tagjainak csoportos felesketésére került sor.

Csókakő fideszes polgármester, Fűrész György a The Budapest Beacon-nek elmondta: “Személy szerint nincs ellenemre egy ilyen emlékmű. Véleményem szerint ez nem annyira politikai kérdés, inkább felhívja a figyelmet arra, hogy – kormányunk legjobb akarata ellenére – komoly problémák vannak a bűnözés és a közbiztonság terén az ország észak-keleti részein.”

A rendelkezésére álló információk szerint mintegy 25-en csatlakoztak az Új Magyar Gárdához szombaton, bár a ceremónia úgy zajlott, ahogy a régi Csendőrségi eskü. Fűrész elmondta, hogy bár ő szombaton külföldön volt, mind a rendőrség, mind pedig az önkormányzat felügyelte a magánterületen felállított szobor avatását, mivel a telken nem tudták a befogadni az összes jelenlévőt.

A Magyar Csendőrséget 1881-ben alapították, annak a folyamatnak a részeként, amely a Monarchia vidéki törvényalkalmazási átszervezésére irányult. Korai éveiben a csendőröknek szigorú kiválasztási folyamaton kellett átesniük, és bűnözők, valamint politikai ellenfelek ellen vetették be őket (például az 1900-as évek agrárszocialista parasztmozgalmával szemben. Később, 1944-ben igen aktívan vettek részt a mintegy 437.000 magyar zsidó deportálásának előkészítésében, és vettek részt a náci koncentrációs táborokba küldésében. Az ország 1945-ös szovjet megszállása után az új kormány a Csendőrséget felszámolta, jelképeiket betiltotta.

A Jobbik egyik fő célja magalakulása óta a Magyar Gárda, és a Vona Gábor pártvezető által támogatott és létrehozott számos utódszervezetének a hivatalos elismertetése, többek között azoké, amelyek 2011 tavaszán a romák etnikai alapú tisztogatását kísérelték meg Gyöngyöspatán.

Hivatkozás:

http://444.hu/2014/08/18/csendorszobrot-avattak-a-nagy-magyarorszag-teren/

http://feol.hu/hirek/csendor-emlekmuvet-avattak-csokakon-1640539

http://athenaintezet.hu/en/map/olvas/42#read