Tiborcz egy offshore cégnek passzolta le a vállalkozását

január 4, 2017

Tiborcz István és Orbán Viktor

Tiborcz István egy offshore cégnek adta tovább milliárdot érő ingatlanvállalkozását. Hogy mennyit kapott érte, és hogy kik állnak a cég mögött, az rejtély.

Nem sokáig maradt a tulajdonosa Tiborcz István annak az ingatlanos cégnek, amelynek révén ismét kimutatható közelségbe került állami projektekhez. A miniszterelnök veje tavaly augusztus végén vásárolta be magát a WHB Ingatlan Kft. nevű cégbe, a cégbírósági iratok szerint azonban november elején már el is adta a tulajdonrészét egy offshore cégnek, a Brit Virgin-szigeteken tavasszal bejegyzett Synergy Global Consulting Limitednek – derítette ki a Direkt36.

Hogy utóbbi cég kié/kiké, vagy hogy a miniszterelnök veje mennyit kapott az értékes tulajdonrészért, az a cégbírósági adatokból nem derült ki.

A WHB Ingatlan Kft-nek (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak WHB – a szerk.) az elmúlt években nem volt nagy forgalma, de – ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt – tavaly egymilliárd forint körüli összegért megvett egy elhagyott gyárépületet egy komáromi ipari parkban. Tiborcz augusztusban jelent meg többségi tulajdonosként a cégben, amely addig a győri milliárdos Paár Attila egyedüli tulajdona volt,  A Direkt36 akkori cikke szerint a miniszterenök veje 166 millió forintos törzstőkéjű cég tulajdonrészének háromnegyedét vásárolta meg.

Az ingatlan közvetlenül a 2014 óta üresen álló volt Nokia gyár mellett fekszik. Egykor a Perlos nevű nemzetközi cég gyártott itt műanyag alkatrészeket a Nokia mobiltelefonjaihoz, de a cég magyarországi vállalkozását már 2009-ben ledöntötte a lábáról a gazdasági világválság. A 3,7 hektáros telken álló 13 ezer négyzetméteres üzem azóta nagyrészt üresen áll, és a Perlos próbált túladni rajta. 2012-ben egyszer már majdnem sikerült, egy kínai tulajdonú cég ezt a helyet nézte ki napelemgyárnak. A napelemes cég akkori vezetőjétől úgy tudjuk, hogy a 4,5 millió eurós vételárból 900 ezer eurót ki is fizettek foglalónak, de aztán a tulajdonosok meggondolták magukat, és visszaléptek az üzlettől. A gyárat végül 2016 március végén sikerült eladni a WHB Ingatlan Kft-nek

– írta meg november végén az oknyomozóportál, hozzátéve, hogy a már említett Paár Attila az a vállalkozó, akinek Tiborcz 2015 tavaszán eladta „legjövedelmezőbb vállalkozását, az Elios Zrt-t”.

A Nokia kivonulása óta a kormány komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy új befektetőket csábítson a komáromi ipari parkba. Tárgyaltak többek között egy dél-koreai autóipari céggel is, amelynek pont azt az gyárcsarnokot nézték ki, amelyet Tiborcz cége megszerzett.

A WHB egy cégcsoport tagja, amelynek központi építőipari cége, a West Hungária Bau az elmúlt években sorra nyerte a nagy közbeszerzéseket. A közelmúltban befejezett nagyberuházások közül konzorciumi partnereikkel részt vettek a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a Tüskecsarnok befejezésében is.


A magyar cégbírósági iratok szerint a Synergy Global Consulting egy Tóth Csaba nevű férfit bízott meg azzal, hogy a cég képviselőjeként járjon el „a társaság közép-európai régióban folytatandó ingatlan tranzakciói tekintetében, beleértve a WHB Ingatlan Kft. üzletrészének a megszerzését” is.

Az aláírások alapján úgy tűnik – így a Direkt36 –, hogy ugyanarról a Tóth Csabáról van szó, aki a WHB-nek is ügyvezetője. A portál kereste az ügyvezetőt, aki egyelőre nem válaszolt a föltett kérdésekre. A Direkt36 egyebek mellett arra volt kíváncsi, kik Synergy Global Consulting tulajdonosai, és mennyit fizettek Tiborcznak az ingatlanért, annak a Tiborcznak, akit a portálnak egyébként szintén nem sikerült elérnie.

Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, van két tulajdonságuk, amelyek miatt nyugati országok egy jelentős része komoly nemzetközi összefogással próbál fellépni ellenük. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után, másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre – jegyzi meg a portál.

Korábban keményen támadta az offshore cégek használóit a Fidesz is. A 2010-es választás előtti kampányban offshore-lovagoknak nevezték őket, és maga Orbán Viktor is beszélt akkoriban arról, hogy a választókat érdeklik ezek a kérdések, mert »mindenki érzi, hogy valami nincs rendben« az offshore cégek használatával. Orbán ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az »offshore-lovagok világának«.

Hogy ez mennyire sikerült? Nos, elég, ha csak a letelepedési-kötvényekre gondolunk.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):