Tegnap több tízezren vettek részt Romániában és Magyarországon a székelyföldi autonómiát támogató menetelésen.

A Székelyek a Kárpátok nyugati részén letelepedett magyarok, míg a többi törzs tovább vonult és elfoglalta a Kárpát-medencét i.sz. 900-ban. Bár beszélik a magyar nyelvet, a Székelyek saját identitással és kultúrával rendelkeznek, és a három nemzet egyike, amely a mai Románia belső területén, Erdélyben telepedett le a Szászok és a Románok mellett.

Korábban autonóm fejedelemség volt, melyet megválasztott hercegek irányítottak, Erdély megőrizte politikai függetlenségét egészen addig, míg az oszmán birodalom elfoglalta a Balkánt és Magyarország nagy részét. Miután a Habsburg seregek kiűzték az oszmánokat Magyarországról, Erdélyt az Osztrák birodalomhoz csatolták.

A XIX. századi növekvő magyar nacionalizmus teret adott az ország és a szomszédos Erdély egyesülésére irányuló felhívásoknak.

Az 1867-es kiegyezés részeként az Erdélyi fejedelemséget megszüntették, területét az újonnan megalakult Osztrák-Magyar Monarchiába integrálták. Az első világháború után a Trianoni szerződésben kimondták, hogy Erdély Románia része. A 19. század végén és a 20. század elején a magyar irodalom, művészet és filozófia nagyjának Erdély adott otthont, elvesztése keserű pirula volt a magyaroknak. (Úgy lehet elképzelni, mintha a mai USA-t arra kényszerítenék, hogy adja át a teljes Észak-keleti, Közép-nyugati részét és Kaliforniát a szomszédos Kanadának).

Az 1940-es második bécsi döntés a Székely régiót visszaadta Magyarországnak. A második világháború után a megállapodást semmissé nyilvánították, és Székelyföld ismét Románia része lett.

A tegnapi Székelyek Nagy Menetelését a Székely Nemzeti Tanács szervezte.  A menetelők négy oszlopban vonultak, mindegyikük egy 250 méteres Székely zászlót hordozva álltak össze egy 53 km hosszú élőlánccá, mely Bereck és Kökös között 14 települést érintett. Számos résztvevőnél lehetett székely és magyar zászlót látni, ugyanakkor láthattunk baszk, katalán, skót és dél-tiroli zászlókat is. A beszámolók szerint mintegy 150.000 résztvevő volt jelen az eseményen.

A felvonulók az ellen tüntettek, hogy a kormány át akarj alakítani Székelyföld politikai határait. A szervezők, beleértve a négy fő erdélyi magyar pártot követelték az eredeti 8 megye és 153 önkormányzat megőrzését és erről helyi népszavazás kiírását. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének felhívásában szerepelt „a nemzeti, etnikai és nyelvi örökség közös, független otthona.”  Szerinte a Székelyek “autonómiát akarnak, nem Romániától való függetlenséget.”

Ezzel egy időben Budapesten és vidéken is több demonstráció folyt. Budapesten a szimpatizánsok a Hősök teréről a román nagykövetség elé vonultak, közben azt énekelték, „Székelyföld nem Románia,” “Le Trianonnal” és “Autonómiát a Székelyeknek”. A Fidesz újságírója Bayer Zsolt és az Egyesült Civil Fórum (COF) társ-alapítója Csizmadia László vezette a menetelő oszlopot egy táblával, melyen a „Területi autonómiát Székelyföldnek” felirat szerepelt.  A menetoszlopot egy kisteherautó kísérte, melyen a következő felirat volt látható: „Magyarok! A Székelyek veszélyben vannak!”

A tegnapi demonstrációt a román kormány olyan kockázatnak érzékelte, mint politikai provokáció, melyet közvetve, vagy közvetlenül a magyar kormány szervezett és szponzorált. 2010-ben a Fidesz-KDNP kormány első lépéseinek egyike volt, hogy minden magyar származású jogosult szavazni a magyar parlamenti választáson. Ez volt az első és egyetlen törvényjavaslat, melyet az összes parlamenti párt támogatott, egyikük sem merte megkockáztatni azt, hogy felbosszantsa a külföldön élő potenciális szavazókat.

Becslések szerint mintegy 1,3 millió magyar él Romániában.

Hivatkozások:

53 kilométeres menettel tüntettek a székely autonómiáért, Origo.hu, 2013. október 27.

Budapesten is rengetegen vonultak az autonóm Székelyföldért, Origo.hu, 2013. október 27.