“A demokrácia igazi tesztje, hogy a társadalom hogyan kezeli a korrupciót” – Tove Skarstein

A Transparency International Hungary a nemzetközi korrupcióellenes napot az éves “Átláccó Fesztivállal” ünnepelte az A38 hajón Budapesten. A korrupcióellenes világnapot 2003-óta rendezik meg minden évben, mióta az ENSZ egyezményt írt alá a korrupció ellen. Ez volt a TI Hungary megrendezésében a hatodik ilyen fesztivál.

Az eseményt Martin József Péter nyitotta meg, a Transparency International vezetője, és felszólalt a német nagykövet, Lieselore Cyrus, a francia nagykövet, Roland Galharague, valamint Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete is. A szókimondó megnyitó során bebizonyosodott, hogy a magyarországi külföldi diplomaták elkötelezettek a korrupcióellenes harcban.

A legerősebb megjegyzéseket a német nagykövet, Lieselore Cyrus tette, és azt mondta, a korrupció az állampolgárok, a vállalkozások és az állam közötti kiegyensúlyozatlan kapcsolatok tünete, és „a korrupcióellenes harc legfontosabb tartóoszlopa az átláthatóság”. Egy német politikust idézett, aki azt mondta: „Erkölcsileg nem minden elfogadható, ami jog szerint megengedett”.

Tove Skarstein norvég és Roland Galharague francia nagykövet a demokrácia és a korrupcióellenes harc közötti viszonyról beszélt. Galharague nagykövet a Transparency International Hungary-t dicsérte, amiért szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben. Skarstein elismerte, hogy ugyan a korrupció mindenhol jelen van, még otthonában, Norvégiában is, elmondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy az embereknek ezzel együtt kell élnie. Azt mondta, a demokrácia igazi tesztje, hogy a társadalom hogyan kezeli a korrupciót.

Panelbeszélgetés a kormányzat korrupcióellenes politikájáról

Az első panelbeszélgetés moderátora dr. Alexa Noémi, a Transparency International Hungary és a CEU Business School munkatársa volt. A beszélgetésben részt vett dr. Csák Zsolt a Kúriától, dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírói Hivatal osztályvezető helyettese, dr. Sinku Pál ügyész, a Főügyészi Hivatal osztályvezetője, dr. Bolcsik Zoltán, a Nemzetbiztonsági Hivatal Főigazgatója és dr. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója is.

A beszélgetésen szóba került a magyar állam korrupcióellenes politikája, és azok a módszerek, melyekkel a jövőben a magyar jogi rendszer keretein belül fel lehet venni a küzdelmet a korrupcióval szemben. Bár a beszélgetés végig pozitív hangulatú volt, úgy tűnt, a résztvevők a korrupció elleni harc kormányzati felelősségét labdaként dobálták egymásnak. Az egyik hallgató által nem megfelelőnek tartott válaszok miatt dühös lett és kétszer is felszólította a beszélgetőpartnereket, hogy adjanak valódi válaszokat a kérdésekre.

Panelbeszélgetés a lobbizásról és az úgynevezett „stratégiai megállapodásokról” a kormány és magáncégek között

A második panelbeszélgetés moderátora Galambos Márton, a Forbes Magyarország főszerkesztője volt. A beszélgetésben részt vett Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete, Kutas István, a Telenor Hungary kommunikációs igazgatója, Beke Zsuzsa, a Richter Gedon Nyrt. kormányzati kapcsolati és PR igazgatója, valamint Martin József Péter, a TI igazgatója is.

Ezen a beszélgetésen nyugodtabb és informálisabb hangulatot lehetet tapasztalni, mint az elsőn. Galambos Márton a kormány és a magáncégek közötti kapcsolatról tett fel kérdéseket, különös tekintettel arra, hogy a magáncégek miként tartják fenn a kommunikációt a kormányzati hivatalokkal és a minisztériumokkal.

A kormány stratégiai megállapodásainak a témája szintén felmerült. Scheltema nagykövet kihangsúlyozta a kormány és a magáncégek közötti kommunikáció szükségességét, mivel mindkettőnek más az érdeke, és gyakran érezhetik úgy a felek, hogy megjegyzéseik a partnernél süket fülekre találnak. Scheltema nagykövet kifejezte aggodalmait a kormány úgynevezett „stratégia megállapodásaival” kapcsolatban, mivel ezek nem átlátható módon köttettek, és ezek a megállapodások „lejtős pályát” jelentenek a többi piaci szereplő számára. Ez pedig – jegyezte meg a nagykövet -, végül a fogyasztókat is érinteni fogja.

A TÁP Színház előadása

Az “Átláccó” Fesztivál programjai között szerepelt a TÁP Színház előadása is. A csoport szokatlan színházi előadásmódjáról és eszköztáráról nevezetes. Az előadás – amely egy kitalált magyar településen játszódott – gyászos képet festett a magyarok korrupció általi mindennapi érintettségéről, személyes sztorikon keresztül bemutatva. Az előadás során a színészek felidéztek olyan történeteket, hogy miként szövi át életüket és gyermekeik életét a korrupció véget nem érő fertőző kultúrája.

Igazi magyar szokás szerint a TÁP Színház előadói megtalálták annak a módját, hogy ezeket a történeteket is humorossá tegyék. A hallgatóság többször hangosan nevetett az előadás közben, de ezt felülírta a darab végén a záró monológ alatt a hallgatóságra települő síri csend, amely egyértelműen fogalmazta meg a magyar társadalmat átszövő korrupció káros hatásának a mértékét, amely aláássa a bizalmat és általánosságban is kihat a magyarok moráljára.