A Kúria nyakatekert érvelése szerint a kormány tájékoztató kampánya azért nem jogsértő, mivel nem állít tényeket.

A Kúria hétfői végzésében helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely szerint nem jogsértő a kormány népszavazási kampánya – közölte az MTI.

A magas testülethez a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke, Nemény András magánszemélyként fordult a kormány „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni” szövegű hirdetései miatt, mert úgy vélte, a kormány kampánya megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

Nemény szerint a kampányban a kormány valótlanságokat állít a betelepítésről, illetve nem egyértelmű megállapításokat tesz; lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal, továbbá, hogy a kampányban a kormány nem is vehetne részt, vagy ha igen, akkor is csak semleges pozíciót foglalhatna  el.

Az NVB arra hivatkozott, hogy a kormány – mint kezdeményező – meghatározó szereplője az országos népszavazásnak, így nem lehet pusztán szemlélő vagy semleges résztvevő, a kifogásolt reklámmal pedig a kormány politikai véleményét fejti ki, azért, hogy a választópolgári akaratot befolyásolja. Az NVB úgy ítélte meg, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) határozatai szerint a népszavazási kampány alkalmával közzétett plakátok és szövegeik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezik. A kormány plakátjai az általa kezdeményezett népszavazással összefüggő politikai véleményét tartalmaznak, így az a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik.

A Kúria szerint az NVB helyesen járt el, amikor a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a korlátai vonatkozásában a korábbi, a választási eljárások során kimunkált, egymással versengő jelöltekre nézve kidolgozott elvekből indult ki. A magas testület döntésében irányadónak tekintette a véleménynyilvánítás és tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében az Ab korábbi határozatait, amelyek szerint „fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet”.

Hozzátették: „a véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára”.

A bíróság szerint a kormány kampánykijelentéseinek direkt tartalmával szemben az Ab-határozatok nyomán támasztott alapjogi elvárások nem azonosak az objektív tényeken alapuló információkkal, ismeretekkel, adatokkal szemben támasztott köznapi követelményekkel. Ennek következtében a kormánynak a választási kampánya részeként elhangzó kijelentései legfeljebb orientálnak, de nem informálnak, így a „városnyi”, az „illegális”, a „menekült/migráns” kifejezések helyes vagy helytelen voltára vonatkozó elemzés sem lett volna elvégezhető.

Az Ab-határozatok alapján a kormány politikai véleményével kapcsolatban a Kúria sem vizsgálhatta érdemben, hogy a kifogásolt közlés egészben vagy részben tényállításnak minősül-e, és ha igen, akkor megalapozott-e – szögezték le.

A bíróság szerint a tényállítások vizsgálhatósága hiányában nem állapítható meg, hogy a kormány a politikai kampány eszközéül szolgáló plakátokkal és hirdetésekkel nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen járt el.

Hétköznapi nyelvezetre lefordítva tehát a kormány népszavazási kampánya azért nem jogsértő, mert nem is állít tényeket.

A Kúria végzése jogerős.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):